Magyar Utazok Afrikaban

Számos tudományos társaság kitüntette, az MTA 1894-ben t. tagjává választotta. Halála után szülőföldjén, Sáromberkén helyezték örök nyugalomra. Emlékére 1989-ben szobrot állítottak az MFM parkjában, a magyar utazók érdi panteonjában. M. Cikksorozat a Nemzetben, 1892; cikk a The Timesban, 1888. dec. 26. (London). – Ir. : Höhnel L. : A Rudolf- és –Stefánia-tavakhoz. Bp., 1892; Szinnyei: MIr; MUFF; Kádár L. : Az afrikai Teleki-vulkán névadója. Acta Geogr. Debr. Tom. V-VI 1966-1967; Erdélyi L. : T. Samu Afrikában Bukarest, 1977; Lázár I. : Előzetes jelentés egy kéziratról. T. S. afrikai naplói, Kortárs, 1984. 12. ; Lázár I. Világjárók – világlátók, Bp., 1986; Kubassek J. : Teleki Sámuel kelet-afrikai exp. -jának tud. -os jelentősége. Földr. Múz. Tan. 5. Hogyan kerültek magyarok Dél-Afrikába, és mit csinálnak még mindig ott!? - Hungarikumokkal a világ körül. 1988; Borsos B. : A Teleki-exp. anyaga a Magyar Néprajzi Múz. -ban Uo. ; Farkas E. botanikai eredményei. Uo. ; Kádár Z. exp. -jának állattani eredményei. K. J. A Kárpát-egyesület budapesti osztálya, Benyovszkyada, Jegenye, 1891. Magyar turista egyesület, 1894.

1. Magyar utazók Afrikában - Krizsán László - Régikönyvek webáruház
2. Hogyan kerültek magyarok Dél-Afrikába, és mit csinálnak még mindig ott!? - Hungarikumokkal a világ körül
3. Magyar utazók Afrikában [antikvár]

Magyar Utazók Afrikában - Krizsán László - Régikönyvek Webáruház

Meghatározás Afrika, a fekete kontinens. Ennek a földrésznek az egyik legváltozatosabb a földrajza, növény és állat világa és akkor még meg sem említettük az embereket. Azonban hánytatott történelme miatt, a föld legszegényebb kontinense. Ez az oldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és tematikusan rendezve ön elé tárja a hellyel foglalkozó legjobb weboldalakat. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Magyar utazók Afrikában - Krizsán László - Régikönyvek webáruház. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Magyar utazók, felfedezők Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés

Hogyan Kerültek Magyarok Dél-Afrikába, És Mit Csinálnak Még Mindig Ott!? - Hungarikumokkal A Világ Körül

Magyar hírességek:: Felfedezők, utazók Magyar honfoglalas A legendás magyar orientalista többször is a halál torkából menekült meg | Startlap Utazás Krizsán László: Magyar utazók Afrikában (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 1994) - optt, 1893. (Németül az: Abrégé du Bull. de la Soc. Hongr. ) Régi hazai lőportartók szarvasagancsból. ott, 1895. az Arch. Közleményekből. ) Adatok a bács-bodrogmegyei sokáczok néprajzához. ott, 1896. az Ethnographiából. ) Tűzzel vassal a Szudánban. Szlatin Rudolf pasa után ford. két kötet. Kalauz a néprajzi missió-kiállításban. (Egy pótfüzettel. ) M. Könyvészet 1890–93. Magyar utazók Afrikában [antikvár]. Horváth Ignácz Könyvészete 1890. 98. l. Pallas Nagy lexikona IX. 821. l. (György Aladár) és önéletrajzi adatok. Európába való visszatérése után Angliában minden ajtó megnyílt előtte, még a királyi udvarban is szívesen látták. 1872-ben a Royal Geographical Society tiszteletbeli tagjává választották. Afrika ismeretlen tájaira is számos magyar felfedező indult, közülük is a leg figyelemre méltóbb egy asszony, Sass Flóra (1841-1916).

Magyar Utazók Afrikában [Antikvár]

Szerző neve / Name of the Author Eredeti cím / Original title of the work

Varrottasok a karácsonyi bazárban), a Budapesti Szemlében (1887. Faroszongó vízesés a Kongón, Afrika és a magyarok, 1890. A fellák és könyvismertetések 1888–90), a M. Növénytani lapokban (1887. Adatok Fiume florájához), a Földrajzi Közleményekben (1887. A Kongó név eredete, 1888. Az Uellekérdés, németül is u. ott, Újabb adatok Magyar László életrajzához, Egyptom éjszakai partjain, 1889. Báró Tóth Ferencz utazása Egyptomban, németül is u. ott, A Szahel partjain, francziául is u. ott, 1890. Japán a nemzetközi kereskedelemben, Stanley legújabb utazása, 1892. Aradmegye földje és népe a középkorban, 1893. A Német-Masszai-Földön keresztül, 1894. Jelentés a balatonmelléki néprajzi tanulmányokról, Újabb utazások a déli sarkvidéken, 1895. Titkári jelentés 1894-ről, könyvismertetések magyarul, németül és francziául 1888–95. ), a Nemzetgazdasági Szemlében (1888. Érdekeink Észak-Afrikában, Kereskedelmünk Észak-Afrikában), a Természettudományi Közlönyben (1888. Szinnyei Jzsef: Magyar rk lete s munki Kezdlap Jank Jnos, blcseleti doktor, a m. n. mzeum nprajzi osztlynak segdre, elbbinek s Bajay Gizella fia, szl.