viktornyul.com

July 7, 2024

A zaklatási ügyei miatt az Operettszínházból távozó Kero szerint "feltétlenül hasznos és fontos" a MeToo-mozgalom, de "talán nincs olyan rendező az országban, akit ne lehetne belekeverni valamilyen MeToo-dologba". Természetesen velem is előfordult, hogy úgy viselkedtem a múltban, ami nem egyezik a mai elvárásokkal, normákkal. Az ilyen vádak következményeit rettenetesen megszenvedtem, alig éltem túl – mondta az Indexnek adott interjújában Kerényi Miklós Gábor, azaz Kero, a Budapesti Operettszínház egykori igazgatója, aki zaklatási botrányai miatt kényszerült távozni a színházból. (Az Operettszínház jelenlegi igazgatóját, Kiss-B. Atillát egyébként többen újabb zaklatási ügyek eltussolásával vádolták meg. ) Kero, aki szerint a vádak "majdnem hullaházba juttatták" őt, azt is elmondta: "Mai fejjel sok mindent másképpen tennék, de akkor ott, csak az akkori fejemmel, az akkori helyzetekre reflektálva cselekedhettem", de ma már a "mai elvárások szerint", "lazábban, elfogadóbban" közeledik az emberekhez.

Kerényi Miklós Gábor Zsidó Újév

Kerényi Miklós Gábor;Metoo; 2021-09-15 12:33:33 Az Operettszínház korábbi rendezője szerint nem követett el akkora hibát, hogy ekkora retorzió érje. Természetesen velem is előfordult, hogy úgy viselkedtem a múltban, ami nem egyezik a mai elvárásokkal, normákkal. Az ilyen vádak következményeit rettenetesen megszenvedtem, alig éltem túl. Nyugdíjba mentem, önvizsgálatot tartottam, és megpróbáltam elemezni a történteket - nyilatkozta az Indexnek Kerényi Miklós Gábor. A színházi rendező négy éve központi szereplője volt a #metoo-ügyeknek. Ennek nyomán távozni kényszerült az Operettszínházból és évekre eltűnt. Most újra rendez, bár bevallása szerint alaposan átgondolta, mik a mai elvárások és követelmények, ennek megfelelően igyekezett újragondolni személyes és szakmai életét. Arra a felvetésre, miszerint mi váltotta ki a négy évvel ezelőtti botrányt azt mondta, nehéz kérdés. Úgy látja, nem követett el olyan súlyú hibát, ami ekkora retorziót érdemelt volna. Ráadásul az sem egyértelmű, hogy mi is történt valójában, a történetet ugyanis bonyolultabbnak gondolja.

Kerényi Miklós Gábor Zsidó Temető

2022. 01. 20 kovacsad KERO új musical előadása a Farmerkirály musical nyáron debütál Fertőrákoson a Barlangszínházban! Kero már az Indexnek is beszélt új terveiről, de legutóbb Jakupcsek Gabriellának adott interjút, amiben elmesélte, hogy ismét egy musicalen dolgozik, amit a nyáron mutatnak be, de egy másik új magyar musical bemutatón is dolgozik. Mit kell tudni a nyáron debütáló új musical történetéről? Röviden összefoglaljuk. Levi Strauss a németországi zsidó származású fiú bevándorlóként érkezett 18 évesen Amerikába. A fiatal fiú az állampolgárság megszerzését követően San Franciscoban nyitott ruházati üzletet. 1870-ben elkezdett fém szegecsekkel ellátott nadrágokat árulni és ez volt az a pont, ahol a mára Levi's néven ismert világmárka igazából útrakelt. Az ő történetéből készül új darab Jávori Fegya zenéjével, Müller Péter Sziámi szövegeivel Kállai Gábor és Kállai István darabja alapján. A Farmerkirály című musical Kerényi Miklós Gábor KERO rendezésében debütál majd a Fertőrákosi Barlangszínházban 2022, augusztus 26-27.

Kerényi Miklós Gábor Zsidó Király

"Ezzel visszakerülhet Siófok az ország kulturális életének vérkeringésébe. " Siófokon lesz az ősbemutatója "A Levi's Story – a Farmerkirály" című musicalnek július 15-én és 16-án – jelentették be sajtótájékoztatón a fővárosban. Rendezője Kerényi Miklós Gábor, zeneszerzője Jávori Ferenc "Fegya", a dalszövegeket Müller Péter Sziámi írta. A darab, mely a világsiker musicalje szlogent kapta, a farmerkirály, Levi (Lőb) Strauss kalandos életét meséli el az amerikai kivándorlási hullám közepette, és természetesen a farmernadrág, a blue jeans születését. Zenei érdekessége, hogy a klezmer mellett lesz benne country, müncheni sördal, valamint mai jellegű musicalszám, de orosz-német népzenei alapokból felépített kórus is. Kiss László, a Kálmán Imre Művelődési Központ igazgatója azt mondta a budapesti Fészek Klubban: megérintette, sőt meglepte, hogy Levi Strauss életét még senki sem dolgozta fel; véleménye szerint a sztori csak siker lehet, sőt ezzel visszakerülhet Siófok az ország kulturális életének vérkeringésébe.... Levi Strauss (1829-1902) szegény németországi zsidó családból származott.

Kerényi Miklós Gábor Zsidó Hitközség

Az ellenszert feltaláló oroszok (Apolló delphoi jósdája helyett) kiutat mutatnak: ha a magyarok megtalálják Sztojka Szvetlana, az országvezető Köteles Lábán Leonárdó első feleségének gyilkosát, elküldik a gyógyszert, és a karanténba helyezett Budapest és az ország megszabadul a kórtól. Okos analógiát talált a drámaíró Pintér Béla és dramaturgja, Enyedi Éva: a dögvész sújtotta Théba és a COVID által megfertőzött mai Magyarország sok mindenben hasonlít, csak a "kormányzó elnök urak" különbözőek. Bár ugyanolyan ellenállhatatlan akarat hajtja őket a kérdezősködésre és a múltbéli bűnök feltárására a gyanú felébredése után, ez előtt csak a negatív vonásokban osztoznak. Míg Oidipusz Kreónt gyanúsítja meg árulással, a nála sokkal paranoidabb Köteles Lábán Leonárdó (Pintér Béla) maga körül szinte mindenkit. A gyermekként lábán megkötözött Oidipusz a kezdetektől fogva jó uralkodó, Théba sorsát szívén viseli, de Kötelest sokáig csak a hatalom érdekli, fürdőzik alattvalói rajongásában és saját egyszemélyi hatalmának gyakorlásában.

Kerényi Miklós Gábor Zsidó Tojás

Nem volt kijelölt szerepköre, lehetett hős és intrikus, töprengő, moralizáló vagy cinikus, kiábrándult figura. Műfaja sem igazán volt, drámában, vígjátékban, filmben, rádiójátékban egyaránt elvarázsolta a közönséget. Intellektuális színésznek tartották, legjobban a próbákat szerette, amelyek során sebészi pontossággal építette fel szerepeit, de amikor színpadra lépett, a játék lett számára a fontos, minden szélsőséget ki akart próbálni. Színpadi szerepei közül kiemelkedik a Hamlet, amelyről egy angol kritikus azt írta, hogy Laurence Olivier után az övé a legjobb Európában, s a Shakespeare-darab alcímének analógiájára így is nevezte: Prince of Hungary. A Különös éjszaka című műből készült rádiójáték felvételén, 1987 (Kép forrása: Fortepan/ Szalay Zoltán) Fontos volt Füst Milán IV. Henrikje, a Koldusopera Bicska Maxija, Albee Nem félünk a farkastól című drámájában George szerepe, és egyaránt kiváló volt Jagóként és Rómeóként is. Az ember tragédiájában Luciferként nyújtott emlékezetes élményt, különösen az 1983-as zalaegerszegi, Ruszt József rendezte előadásban.

A nyilvánosság, a sajtószabadság értéke és ezen a szabadságon belül a polgárosodás ügyéért elkötelezett álláspontok részletes ismertetése Kossuthot – anélkül, hogy különösebb formális politikai szerepe lett volna – a magyar liberálisok táborának egyik megszemélyesítõjévé tette. A hatalom dõresége páratlan erkölcsi erõt párosított az eszmeképviselethez. A politikai mártírium értékét. Kossuthot lecsukták, nagyjából három évet ült, s mire kijött a börtönbõl, addigra személye a magyar szabadság egyik azonosítási pontja lett. Érdekében gyûjtés indult, kiszabadulása másoknak is erõt adott. S Kossuth azonnal élt is ezzel az erõvel. Nem sokkal kiszabadulása után, 1840 novemberében, Pest vármegye közgyûlésén beszédet tart. Mondandójában – immár a politikai mártírium nyomatékával – személyét és a polgári reformok ügyét összeköti, s az addigi vezéralakot, Széchenyit múlt idõben felemlítve egyben a legnagyobb magyarnak nevezi. 2 A gróf – aki már addig is erõs ellenszenvet táplált Kossuthtal szemben – rögtön tudja, hogy Kossuth oly magasra emelte, "hol nem tarthatja magát".