Quo Vadis Regény
A Quo vadis az a regény, amit legalább egyszer mindenkinek olvasnia kell életében, hiszen megvan benne minden olyan, amitől egy regény úgy mozgalmas, hogy közben nem esik a felületesség csapdájába. A regény központi szála egy szerelmi történet: egy római katona és egy keresztény lány szerelme, mely a keresztényüldözések idején, Nero császár uralkodása alatt bontakozik ki. Egyidejűleg korrajzot kapunk a császár uralta Rómáról, amelyben az uralkodó parancsai már-már az őrület határát súrolják. Én nem tudtam letenni, és a mai napig egyik meghatározó könyvélményem.
Quo Vadis | Vélemény. Szubjektív.
"Így múlt el Néró, mint ahogy elmúlik a szélvész, a vihar, a tűzvész, a háború vagy a dögvész, Péter bazilikája pedig a Vaticanus halmairól ma is uralkodik a városon és a világon. A hajdani Porta Capena közelében ma egy kis kápolna áll. Homlokzatán kissé elmosódott a felirat: "Quo vadis, Domine? " 1901-ben jelent meg magyarul Sienkiewicz könyve, a Quo vadis. Bár a lengyel irodalom számos jelentős nagysággal büszkélkedhet, azt is be kell vallani, hogy eme írók munkáit a szélesebb magyar közönség nem nagyon ismeri. Más a helyzet azonban a Quo vadis-szal. Azt szinte mindenki olvasta. A megjelenést kövezően persze nem mindenki üdvözölte örömmel e mű a hallatlan népszerűséget. A Nyugat nagy alakjai egy emberként utasították el, a giccs kategóriájába tartozónak vélték, avagy nem vettek tudomást róla, nem vették számításba irodalomként, mint azt Babits tette Az európai irodalom történetében. Pedig Ady odavolt érte. Ragyogó és kiemelkedő jelentőségű művek titulálta. Az is. Minden hibája ellenére.
Quo Vadis? I-Ii. Regény Nero Császár Idejéből - Antikvár Könyvek
E kockázatból végül az elkövetkező 15-20 év korszakos filmdivatja sarjadt ki. Hollywood-i akták sorozatunk 67. epizódjában a Quo Vadis. Quo Vadis (1951) Az Elfújta a szél 1939 decemberi bemutatója lehetőséget adott volna egy új filmhullám, a nagyköltségvetésű, kosztümös filmek előretörésének, melyben különösen a vadonatúj filmtechnikák, többek közt a Technicolor színezés biztosított volna komoly lökést, ám az Egyesült Államok 1941-es háborúba lépése tulajdonképpen pontot tett egy egyébként is ingatag döntéshelyzet végére. Pedig épp a Vivien Leigh és Clark Gable nevével fémjelzett alkotás sikere miatt vásárolta meg az MGM a Nobel-díjas Henryk Sienkiewicz főművének megfilmesítései jogait az író örököseitől, és vele együtt az 1924-es némafilmes változat is hozzájuk került, az előkészítés pedig egészen 1941 teléig tartott, amikor világossá vált, hogy az Egyesült Államok is óhatatlanul belesodródik a világégésbe. A film parkolópályára került, és csak 1947-ben foglalkoztak vele újra, akkor az MGM kibérelte a római Cinecitta stúdiót, valamint az olasz főváros mellett egy 140 hektáros területet a kültéri jelenetek forgatásához.
Az 1950-es évek elején Hollywood a lehetőséget kereste a fejlődésre, és ezáltal persze gazdasági pozíciója megerősítésére. 1939-ben az Elfújta a szél elsöprő sikere jól mutatta, hogy megéri monumentális látványba invesztálni, mert az akár többszörösét hozhatja vissza, ennek ellenére az 1940-es évek mégis a jóval kisebb költségvetésből elkészíthető film noir műfaj aranykorává váltak, élen John Hustonnal a rendezői, Humphrey Bogarttal pedig a főszereplői poszton, de természetesen ezekben az években a háborús gépezet sem tette lehetővé, hogy a kötelező propaganda-és toborzófilmeken kívül Hollywood bármi egyébre is számolatlanul szórja a pénzt. Az 1950-es évek eleje ugyanakkor már egy gyökeresen más időszak volt, melyben olyan immáron akár 10-15 éve is fiókban heverő filmtervek indulhattak el a megvalósulás útján, melyekre a meglehetősen szigorúan szabályozott költségkeret addig nem adott lehetőséget, a stúdiók pedig, akik közül nem egy akkoriban épp a csőd szélén áll korábbi sikerei dacára is, úgy döntött, kockáztat saját személyes túlélése érdekében.