viktornyul.com

July 5, 2024

S hogy miért itt? Hogyhogy nem Vajdahunyadon? Fotó: Fortepan A választ a vajdahunyadi vár építéstörténete adja meg: megcáfolhatatlan bizonyíték ugyan nincs az okokra, azonban a korabeli írásos emlékekből az derült ki, hogy Hunyadi János jelentős építkezésekbe kezdett Vajdahunyadon, hogy a rezidenciát új igényeinek és új társadalmi helyzetének (1441-ben erdélyi vajda lett) megfelelően alakítsa át. Így Mátyás születésének idején Vajdahunyadon még folytak a munkálatok, azaz a vár tulajdonképpen nem volt lakható állapotban. Ezért szállt meg Szilágyi Erzsébet Kolozsváron, Méhfi Jakab jómódú szőlősgazda házában. Itt született meg aztán a majdani uralkodó, s végül megkeresztelve is itt lett, mert Erzsébet huzamosabb ideig vendégeskedett ebben a házban. Méhfi Jakab után a veje, Kolb István, és felesége Orsolya tulajdonába került a ház, akiket, s későbbi utódaikat is 1467. szeptember 28-án Mátyás király minden házhoz és birtokhoz tartozó adó alól felmentett. A kiváltságot később II. Rákóczi György is megerősítette, ez tette lehetővé, hogy a ház jó állapotban, s változatlanul fennmaradjon.

  1. Látogatható Kolozsváron Mátyás király szülőháza - Turizmus.com
  2. Felújítaná Mátyás király szülőházát a román fejlesztési minisztérium | 24.hu
  3. Minden Mátyás szülőházáról - Minden Mátyás szülőházáról Archeologia
  4. Látogathatóvá válik Mátyás király szülőháza - Infostart.hu

Látogatható Kolozsváron Mátyás Király Szülőháza - Turizmus.Com

Mátyás király lovasszobra a talapzatával együtt 13 méter magas! A neves korszakra visszaemlékező közönség később nevet adott a jelképes mellékszobor alakoknak, történeti személyekké változtatva. Így a szoboralakokat: Magyar Balázsnak, Kinizsi Pálnak, Zápolya István nádornak és Báthory István erdélyi vajdának tartják számon. Kapcsolódó cikkeink: Mátyás, az igazságos Mátyás király udvarában Miért pont Mátyás lett a király? Mátyásnak köszönhető, hogy szülőháza még áll Kolozsváron Mikor válhatott valaki Magyarország törvényes királyává? Hogyan lett Hunyadi Mátyásból Corvin Mátyás? Mátyás király udvarában Ha befagy a Duna…

Felújítaná Mátyás Király Szülőházát A Román Fejlesztési Minisztérium | 24.Hu

A tervezett teljes felújítás után látogathatóvá válik Mátyás király kolozsvári szülőháza, de nem tárgyaltak arról, hogy a kincses város egyik legjelentősebb műemlékéből kiköltözzék a Kolozsvári Művészeti és Design Egyetem, és az épület teljes egészében múzeummá alakuljon. Erről Cseke Attila romániai fejlesztési miniszter beszélt egy pénteki kolozsvári sajtótájékoztatón. A miniszter az épületben tett csütörtöki látogatását követően bejelentette, hogy a tárca finanszírozza a Mátyás-szülőház teljes felújítását. Elkészítteti az épület restaurálási tervét és megpályáztatja a felújítás kivitelezését is. Cseke Attila elmondta: az egyetem vezetőivel folytatott beszélgetésen azt kérte, hogy a felújítás után az épület váljon látogathatóvá, az épületben legyen egy emlékhely, egy kiállítás, mely a ház szülöttjére, Mátyás királyra emlékeztet. Hozzátette: a tény, hogy a minisztérium költségvetéséből újítják fel a műemléképületet, új perspektívát ad Kolozsvárnak és a helyi magyar közösségnek is. A miniszter hozzátette: az egyetem továbbra is kiállítási és oktatási célokra használja az épületet.

Minden Mátyás Szülőházáról - Minden Mátyás Szülőházáról Archeologia

1925. október 11-én újra megnyílt a Mátyás király szülőház két helyiségében az Országos Történelmi és Ereklye Múzeum kiállítása. 1940-ben az épületet Kós Károly tervei szerint restaurálták. 1945–1948 között a Mátyás király-szülőházban működött a Móricz Zsigmond Kollégium; szegény sorsú fiatalok tanulását segítette elő. 1948. július 1-jétől a város elöljárósága két évre a Bolyai Egyetemnek adta bérbe a Mátyás király-szülőházat. Leírása [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Fodor András: Kolozsvári képeskönyv. Kolozsvár: Gloria; (hely nélkül): Erdélyi Híradó. ISBN 973-8267-10-2, ISBN 973-8045-37-1 (a kiadványon mindkét ISBN tévesen 9073-mal kezdődik) Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz. Kolozsvár: Korunk. 1992. Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0 Kolozsvári építészeti és művészeti emlékei a XIX.

Látogathatóvá Válik Mátyás Király Szülőháza - Infostart.Hu

Kolozsvár éppen Mátyás születésének századában élte fénykorát, a 15. század végére Szeben után Erdély második legjelentősebb városává vált. Már Luxemburgi Zsigmond, majd később Mátyás is kiváltságokat adományozott Kolozsvárnak. A gazdasági felvirágzás mellett a város jelentős politikai eseményeknek a színtere is volt, amelyek azonban rövid időre éppen a fejlődését gátolták. 1437-ben, Zsigmond király uralkodásának utolsó évében több vármegyére kiterjedő jobbágylázadás zavarta meg Erdély hétköznapjait. A lázadók ellenállását csak több hónapos harc árán sikerült megtörni, akik visszavonulva Kolozsvár falai között kaptak menedéket. A lázadók vezére végül Kolozsvár közelében esett el. A lázadók befogadása megfontolatlan lépésnek bizonyult, mivel Albert király megfosztotta a várost fontosabb kiváltságaitól. A polgárok jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy visszakapják elvesztett jogaikat és végül Hunyadi Jánosban találták meg emberüket. Hunyadi közbenjárására I. Ulászló rehabilitálta a várost 1444-ben.

A legelső kérdés, amit nyilván feltesz az, aki kevéssé ismeri a szülőház történetét, hogy vajon miért éppen itt látta meg a későbbi király a napvilágot, elvégre a család központi várkastélya Vajdahunyadon állt már 1443-ban is. A választ az erősség-rezidencia építéstörténete adhatja meg: megcáfolhatatlan bizonyíték ugyan nincs az okokra, azonban a korabeli írásos emlékekből kitűnik, hogy Vajdahunyadon Mátyás apja, Hunyadi János, aki 1441-ben erdélyi vajda lett, jelentős építkezésekbe kezdett, hogy a rezidenciát új igényeinek és társadalmi helyzetének megfelelően alakítsa át. 1442-1443 fordulóján, Mátyás születése előtt (amelyre február 23-án került sor) Vajdahunyadon javában folytak az építkezések, azaz a vár lényegében lakhatatlan volt. Hunyadinak igen jól alakult a kapcsolata Kolozsvárral, így átmenetileg itt keresett szállást Szilágyi Erzsébet számára. Egy módos polgár, Méhfi Jakab házát bérelte ki, Kolozsvár korai erődítésének, az Óvárnak déli kapujával szemben. Erzsébet végül hosszabb ideig maradt Kolozsváron, így itt került sor Mátyás megkeresztelésére is.