Budapest Ostroma Kitörés
Ezzel 1945 januárjára sikerült megteremteni a kitörés lehetőségét, amelynek tervezése már időközben meg is történt. Fontos kiemelni, hogy ez volt az az időszak, amikor katonailag a leginkább indokolt lett volna megindítani egy ilyen jellegű műveletet, mert a szovjetek figyelmét megosztotta, tartalékát részben lekötötte a kívülről indított, gépesített erőkkel végrehajtott nagy erejű támadás. Az elszalasztott lehetőség részben a stratégiai (politikai) érdek és a hadműveleti (katonai) cél szembe kerüléséből eredt: míg a magasabb szándék a szovjetek minél tovább történő lekötése volt egy statikus, anyagigényes ostromban, addig a harcképes katonák, vagy a haditechnika kimentése és felhasználása a későbbi műveletekben kisebb prioritást élvezett. 1945. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM. január közepére elesett a pesti oldal, a harcok pedig egyre inkább csak a Vár és a Citadella környékére korlátozódtak. Ez utóbbi február 10-re szintén elesett, így a védők számára a helyzet tarthatatlanná vált. A szovjetek számoltak a szinte minden támogatás nélkül megindított kitörési kísérlet lehetőségével, csupán annak iránya és súlypontja volt a kérdés számukra.
- Budapest ostroma-Mihályi Balázs - Rohánszky Mihály - Tulok Péter-Könyv-Magyar Menedék Könyvesház
- Mihályi Balázs: Budapest ostroma | könyv | bookline
- NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Budapest Ostroma-Mihályi Balázs - Rohánszky Mihály - Tulok Péter-Könyv-Magyar Menedék Könyvesház
A budai kitörési kísérlet a történelem eddigi legnagyobb fegyveres konfliktusaként számontartott, a II. világháborún belül is az egyik legvéresebb akció volt, hiszen mindössze néhány nap leforgása alatt közel húszezren haltak meg, és legalább ennyien kerültek fogságba. A közelmúltból találunk példát arra is, hogy az egyéni, személyes sorsok felől közelítettek az eseményhez. 2020-ban az esemény 75. Mihályi Balázs: Budapest ostroma | könyv | bookline. évfordulóján a kitörés útvonala szempontjából leginkább érintett három bel-budai önkormányzat (I., II., és XII. kerület) közös szervezésében öt különböző helyszínen rendezett élménybeszámolókat, valamint 80 darab - köztük számos korábban nem publikált - fényképet bemutató kiállítást. Ez az 1945-ös tragikus esemény annak ellenére, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen példátlanul sok áldozatot követelt, mind a mai napig nem szerves része sem a német, sem a magyar köztudatnak. A magyar társadalom érzékenysége és megosztottsága sok szempontból érthető. Sokan – a kitörésben életüket vesztő, vagy fogságba kerülő szeretteik halálán túl is – a szovjet csapatokhoz, valamint a kommunizmushoz köthető számos borzalmas sebet hordoznak.
Mihályi Balázs: Budapest Ostroma | Könyv | Bookline
Gondolj csak Észak-Iránra, Jugoszláviára, Bronholmra (Dánia), Észak-Norvégiára és nem utolsósorban Finnországra. De idővel a megszállt kínai területek egy részéről is kivonultak. 50 A netes források szerint a 11 nap így is elég volt ahhoz, hogy a bécsi közmű hálózatot tönkretegyék. Hitler ott is kiadta a parancsot, hogy Bécset az utolsó emberig (naná! ) kell védelmezni, csak az osztrákok pont leszarták. Budapest ostroma-Mihályi Balázs - Rohánszky Mihály - Tulok Péter-Könyv-Magyar Menedék Könyvesház. Nekik volt igazuk. Az is megér egy misét, hogy az oroszok miért adták fel Nyugat-Ausztriát 1955-ben: ez a gesztus sosem volt jellemző rájuk (lásd Kuril-szigetek), minden talpalatnyi földhöz keméyen ragaszkodtak. Ráadásul Ausztria megint jó járt: a szövetségesek Hitler áldozataként tekintettek az egyébként igencsak vérnáci osztrákokra, semleges ország lehettek, kaptak 1 milliárd dollár Marshall segélyt az újjáépítésre (irdatlan pénz volt ez akkoriban! ). Előzmény: Liberador (49) 48 Ezt Ungvárytól kellene megkérdezni. A fotó alatt ez a szöveg van: Botos Lajos felvétele 1945 nyarán a budai hegyekben.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Ha sikerülnee, és az oroszokat alakító játszótársak felfedezik a legelső feldugott fejét, akkor az utcaszinten lecsapják, az illető meg visszazuhan a többiekre, és folytatódik a borzalmas menekülés. A korabeli egyenruhák se feszültek olyan férfiasan, mint ahogy azt a becsületnaposok most elképzelik. Rongyosan, büdösen lógott rajtuk. Lepedőkből összevarrt hóköpenyegeket is használtak. Egy szemtanú látta, ahogy a nyilasok piros paplanba burkolózva másztak fel a teherautóra. A kitörés meghiúsult. Több ezer német és magyar menekülő közül kb. hétszázan érték el a saját csapataikat, kívül a szovjet ostromgyűrűn. De azok sem egyszerre. " Voltak, akik számára a kitörés csak hetek, hónapok múlva ért véget. Tavaszig, sőt nyárig bujkáltak még az erdőkben a fogságba eséstől rettegő német katonák. Sőt, akad példa arra is, hogy a fővárosban sikerült ideig-óráig bujkálniuk. Néhány különösen elszánt német katona többnapos bujkálás után civilbe öltözve próbált kijutni Budáról… " Áldozatok voltak, nem hősök.
Budapest jobban járt volna a hősiességük nélkül. Új ebben a kiadásban a hidak felrobbantásáról szóló külön fejezet. A dunai átkelés lehetőségének megsemmisítése mindkét félnek szándéka volt, de a németek előbb végezték el. A könyv kitér a civil lakosság életére, tengődésére. Az ostromot minden lakos megszenvedte, azok is, akiket nem tekintettek célpontnak, akinek nem omlott a ház a fejére. Éhezés, fosztogatás, robbanások, megnyomorító légnyomás – nehéz elképzelni mindezt békeidőben. Külön fejezet foglalkozik a zsidóüldözésekkel. " Szálasi és vezérei számára – legalábbis lélektani értelemben – Magyarország »zsidótlanítása« mindennél, talán még a háború megnyerésénél is fontosabb volt. Csak ezzel magyarázhatók azok az intézkedések, amelyek mindenféle rációt nélkülöztek, és csak az volt a céljuk, hogy megalázzák, az országból eltávolítsák és megsemmisítsék a zsidónak minősítetteket. " A szerző nem idealizálja egyik oldalt sem. Kitér a szovjet katonák kegyetlenkedéseire, erőszakos cselekedeteire és már-már nevetséges karóragyűjtő szenvedélyükre.