Mátyás Király Udvari Bolondja
Mátyás rajongott az antik műfajért, mivel azonban soha nem járt Itáliában, művészetpártolását és ízlését kezdetben a humanisták, köztük is elsősorban Janus Pannonius befolyása és Filarete traktátusa irányította. Majd Mátyás elvette feleségül Beatrixot... Janus Pannonius feltételezett arcképe A reneszánsz nem alakult ki mindenhol azonos időben, Firenzében is sajátos gazdasági, politikai és kulturális viszonyok tették lehetővé létrejöttét 1420 körül. Magyarországon az 1460-1470-es évek táján szilárdult meg, Mátyás király és néhány humanista műveltségű, művészetpártoló püspök jóvoltából. Az első európai rangú költőnk Janus Pannonius volt, aki megfelelő magyarországi iskolák hiányában, Itáliában – pl. Guarino mester iskolájában - szerezte meg ismereteit. Az ott tanult, nagy tekintélyű irodalmi műfaj a dicsőítő ének volt, e versek bölcsek és nevelő célzatúak. Mátyás király udvari mestertenyészet. Később előtérbe kerültek a Biblia nemzeti nyelvű fordításai is, amik a szellemi élet minden területére hatottak. Az erkölcsi nevelésről szóló mű, Heltai Gáspár Száz fabulája 1566-ban készült, a reneszánsz korszak egyik kiemelkedő alkotásának számít.
- Apród voltam Mátyás udvarában – Wikipédia
- Mátyás király udvara by Zsófia Szegedi
- Tudomány Mátyás király udvarában | National Geographic
Apród Voltam Mátyás Udvarában – Wikipédia
A művészeti, építészeti érdeklődésen túl megjelentek a jogi, igazgatási, hatalomgyakorlási, politikatörténeti, hovatovább a szociológiai nézőpontok. Mátyás király és Beatrix bevonulása Budára, 1476. Mátyás király udvari bolondja. Vízkelety Béla festménye alapján Franz Kollarz litográfiája, 1860 (Magyar Nemzeti Múzeum). A Regisztráljon és olvassa a teljes cikket! Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat a Rubicon Online-on.
Mátyás Király Udvara By Zsófia Szegedi
Mátyás építkezései megváltoztatták a korábbi gótikus palota képét, de az átépítés után sem vált igazi reneszánsszá. A Díszudvar kb. 1479-84 között épült fel, gótikus épületmaradványok felhasználásával. A Dunára néző szárnyban helyezkedett el a Corvina könyvtár, ezek ajtajára és a kandallókra címereket faragtak, a falakat asztrológiai témájú festmények díszítették. A boltozatos termek oldalain freskók voltak, Beatrix szobájában allegorikus alakokat ábrázoló képek helyezkedtek el, a kályhák mázas cserepűek voltak, egyik Mátyás trónoló alakját ábrázolta. a A Bakócz-kápolna Esztergomban A kora reneszánsz építészet kialakulására azonban nagy hatással volt az itt lévő olasz mesterek munkássága, ám azt írásos adatok is bizonyítják, hogy nem kizárólag ők határozták meg az építkezések méretét, kiterjedését. Feltehetően itáliai, dalmát építészek és kőfaragók irányították a munkálatokat, de magyar mesterek építettek és faragták a márványokat. Apród voltam Mátyás udvarában – Wikipédia. Nem csak Budán és a király palotáiban váltak tetszetőssé, mert hamarosan az egész ország területén láthatók voltak a vörös márványból faragott szobrok.
Tudomány Mátyás Király Udvarában | National Geographic
Az Itáliában a 14 századtól készített ún. fél-majolikát (főbb központjai: Orvieto, Faenza, Pesaro) spanyol hatásra váltotta fel a valódi majolika, a 15. század közepe táján. A kiállításnak ez az egysége bemutatja az itáliai majolikaművészet főbb központjait, az Iparművészeti Múzeum és a faenzai Nemzetközi Kerámia Múzeum anyagára támaszkodva. Alegységek: I. 1. Az itáliai majolika közel-keleti és mediterrán előzményei (1. 1-1. 20) I. 2. Az itáliai fél-majolika és a majolikaművészet kezdetei (1. 21-1. 30) I. 3. A 15. század végének itáliai majolika-központjai (1. 31-1. 51) II. Mátyás király udvara by Zsófia Szegedi. A majolikaművészet emlékei a magyar királyi udvarban A 15. század közepétől kezdve az Alpoktól északi Európa számos központjában megjelentek az itáliai majolikaművészet emlékei. Az Itália és Németalföld közötti kétoldalú luxuskereskedelem, a Németalföldön megnyitott firenzei kereskedőházakban megjelentek a jellegzetes kék-fehér díszítésű majolika tárgyak (vázák, tálak, albarellók). A majolika terjedését a régészeti leletek mellett a korszak németalföldi festészetében is jól nyomon lehet követni, majd a század második felében hasonló emlékek Európa más tájain is megjelennek.
Középen a király alakja díszes ruhában, fején babérkoszorúval, kisebb emelvényen áll. Huncut dolog ez, hiszen Mátyás köztudottan nem túl előnyös külsejű, elég alacsony ember volt. Válla felett kis puttó tűnik fel, jobbra, a másik oldalon a már látott magyaros díszítés, a felső sarokban pedig egy templom képe sejlik – idézve, hogy Mátyás korának legnagyobb templomépítője volt. Jobb kezénél egy hölgy ül, aki valószínűleg Edelpeck Borbála, akit Bécsben ismert meg, onnan vitte Budára és akitől 1473-ban Corvin János, házasságon kívüli fia született (ez a kapcsolat második házasságáig tartott). Vonzza a szemet, az udvari bolond figurája, aki igazán jellegzetes tagja a reneszánsz királyi udvarnak. Öltözéke, arckifejezése, mozdulata egyértelműen leírja szerepét. Ölében egy kis borzas kutya kíváncsiskodik. Források: [1] Medvey Lajos: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez (Mérnökök Nyomdája Bpest, 1930) p. Tudomány Mátyás király udvarában | National Geographic. 78. [2] Pongrácz Erzsébet: Mozikalauz; Corvin Budapest Filmpalota (1922), (Városháza, 1998.