Pacsirta - Alapfilmek
A szerzőről KOSZTOLÁNYI DEZSŐ művei Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3. ) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró. Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945). Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett. Pacsirta - Kosztolányi Dezső - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. 1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta. 1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak.
- Pacsirta - Kosztolányi Dezső - könyváruház
- Pacsirta - Alapfilmek
- Pacsirta - Kosztolányi Dezső - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu
Pacsirta - Kosztolányi Dezső - Könyváruház
A nyugdíjas levéltáros átmulatja az éjszakát, majd hajnalban, a keserű kijózanodás pillanatában szembenéz az elrontott életükkel, a lányukért feláldozott boldogságukkal. Mitől különleges? A Pacsirta a hatvanas években megszaporodó, klasszikus formaelvű filmadaptációk egyik legsikerültebb darabja. A nívós irodalmi feldolgozásairól ismert Ranódy László kitűnő színészvezetéssel vitte vászonra Kosztolányi regényének pszichológiai realizmusát, a kisvárosi provincializmus kritikáját, és a melankolikus számvetést az erkölcs nevében feladott boldogsággal. Kosztolányi dezső pacsirta tartalom. Kisemberek kis tragédiája ez, amely a vásznon mégis hatalmasnak látszik. Ez Ranódy tiszta vonalvezetésű rendezése mellett elsősorban a színészek érdeme, akik óriási drámai erővel keltik életre a kispolgári életek érzelmi viharait és lefojtott szenvedését. A magyar operatőrök doyenje, Illés György fekete-fehér képein szinte tapintható a környezetrajz, a kisváros bensőséges unalma, a nagy lerészegedések kisszerűsége – és az ebből fakadó kitörési vágy is, amely a Sárszeget elhagyó újságírón kívül mégis elpárolog mindenkiből.
Pacsirta - Alapfilmek
Valamikor a nyugállományú levéltáros is közéjük tartozott, mindjárt az asztaltársaság megalakulásakor, de aztán hirtelen megöregedett. Bizony a legtöbb Párducnak már aranyfoga volt, műfogakat viselt elöl, kaucsuk-ínyt. Eltűntek a kondor, fekete fürtök, már zúzmara lepte be azokat, pusztán a bajszokon kísértett pár szál barna szőr. Sokan egészen megkopaszodtak. Meztelen koponyájuk gömbölyű lett és fényes, mint a tekeasztalon guruló elefántcsontgolyó vagy kihegyesedett, mint a tojás. – Pacsirta jól főz, remekül kézimunkázik, de csúnya! Csúnya, nagyon csúnya és öreg! – Ha sánta volna, ha púpos volna, ha vak volna, akkor sem volna ilyen csúnya! – ordította hajnali háromkor a sárszegi éjszakába egy öreg, nyugállományú levéltáros, szájában egy füstölgő szivarcsonkkal, amely sehogy sem akart szelelni, hiába rágta. Pacsirta - Alapfilmek. – Pacsirta csúnya! Nagyon csúnya és öreg! – Ha sánta volna, ha púpos volna, ha vak volna, akkor sem kívánnánk azt, hogy ne is legyen itt! És azt se bánnánk, ha szegény akár ebben a pillanatban meg… Hát nem jobb lenne az?
Pacsirta - Kosztolányi Dezső - Árak, Akciók, Vásárlás Olcsón - Vatera.Hu
Pacsirta leírása Kosztolányi 1924-ben megjelent Pacsirta című regénye a századforduló Magyarországának - elsősorban a vidéki elmaradottságnak - kritikáját adja, de a parlagiság mellett a szecessziós (dekadens) modernség divatját is kipellengérezi. A kortársak mind egyetértettek abban, hogy az író a címszereplőt "legendásan csúf" húgáról mintázta. Kosztolányi erről egyik nyilatkozatában sem beszélt, de nem is tagadta, hogy egy általa ismert vénlány alakja adta az alapötletet. A regény másik fontos életrajzi vonatkozását a cselekmény helyszínéül szolgáló vidéki kisváros, Sárszeg és Szabadka azonosításának lehetősége adja. Kosztolányi dezső pacsirta elemzés. Kosztolányi több alkalommal is kifejtette véleményét szülővárosa viszonylagos elmaradottságáról. Sok helyütt azonban - különösen az első világháború, a forradalmak és a trianoni békeszerződés után - Szabadkát az elveszett értékek és a letűnt boldog gyermekkor jelképeként említi.
Nem bírta el ezt a képet, meg azt, amit érzett. Szinte csaholta keservét. – Jaj, mennyire sajnálom, jajajaj. – Miért sajnálod? – kérdezte az asszony. Felesége nem akart belemenni a játékba. Szerepe különben is könnyebb volt. Bódultan hevert ugyan a szokatlan, kései lefekvés miatt, de azért rendelkezett ellenőrző értelmével, azonkívül nem látta azt az álomalakot, melyet az ura, és nem olvasta Pacsirta levelét sem, mely mély benyomást gyakorolt Ákosra. – Sohase sajnáld – szólt az asszony, hogy nyugodt, hideg szavával hűtse –, semmi okod rá. Elutazott. Majd visszajön. Neki is kell szórakozni. Ne légy oly önző. – Milyen árva – suttogta Ákos, maga elé meredve –, milyen árva. – Holnap megjön – mondta az asszony közönyt tettetve. – Holnap este itt lesz. Akkor nem lesz árva. No, feküdj már le. – Nem értesz engem – felelt az öreg indulatosan. – Nem arról beszélek. – Hát miről? – Arról, ami itt fáj, itt – és szívét verte. – Arról, ami itt van. Pacsirta - Kosztolányi Dezső - könyváruház. Erről itt. Mindenről. – Aludj már. – Nem alszom – mondta Ákos hepciásan.