Molnár Ferenc Élete
Hegedűs Géza írta róla: "Nem lett a haladás nagy szószólója, holott induláskor még erre is volt lehetősége. Nem lett a valóság nagy drámai kritikusa, holott tehetségénél fogva ez is lehetett volna. De olyan nagyszerű mulattatója és olyan mulatságos megbocsátó kritikusa volt annak a polgárságnak, amelynek erényeit és hibáit vállalta, hogy életműve tanulságos is, mulatságos is, néha gyönyörködtető azoknak is, akik a polgárok után következnek". A húszas évektől öt külföldi szállodában is tartott fenn szobát Háromszor nősült, első felesége Vészi Margit festő, író volt, Márta lányuk Sárközi György író felesége lett. Második neje az ünnepelt színésznő, Fedák Sári volt (viharos kapcsolatukról szól az Üvegcipő), harmadik párja a színésznő Darvas Lili lett. Alkoholizmus, Pál utcai fiúk, depresszió és feleségverés: Molnár Ferenc valódi élete | Éva magazin. Amerikába emigrált a fasizmus elől Molnár Ferenc a fasizmus elől 1940-ben emigrált az Egyesült Államokba, New Yorkban a Hotel Plaza 835-ös szobájának lakója lett. Elszakadva a pesti gyökerektől éltető talajra nem talált, írói vénája lassan kiapadt, bár írt még színdarabokat, ezek visszhangja nem túl jelentős.
Molnár Ferenc Élete Ppt
Írókörökhöz csatlakozott, mint ünnepelt híresség, ivott, belekóstolt a szerencsejátékba, erőszakos, önző, és agresszív természetének célpontja pedig már Bartha Vanda volt, akit sokkolt, mikor megtudta, hogy egész családját kiirtották a nácik, és végül 1947-ben öngyilkosságot követett el. Molnárt összetörte a szeretett nő elvesztése, ott találta magát egyedül a világ túlsó felén, távol a hazájától, és – bár Darvas Lili ekkor már ugyanúgy New Yorkban élt – gyakorlatilag minden régi barátjától. Molnar ferenc élete . A szerző mindennemű motivációját elveszítette, hiszen már rég nem a pénzért, vagy a hírnévért dolgozott, így egyetlen dolgot tehetett: megpróbált az íráshoz, mint a gyász feldolgozását segítendő terápiás eszközhöz nyúlni. A szerző mellszobra a Vígszínházban Egyedül a végén Molnár egészsége megromlott élete utolsó évtizedére, melyet a Plaza Hotel 835-ös szobájában töltött. 1943-ban már túlélt egy szívrohamot, ami miatt közel egy évig dolgozni sem tudott, ez a tétlenség azonban a veszteség közepén végzetes lehetett volna, így ifjúkori tempóját felvéve lábadozása után párhuzamosan több kéziraton kezdett munkálkodni.
1922); A vörös malom (színmű, Bp., 1923); Üvegcipő (színmű, Bp., 1924); Játék a kastélyban (színmű, Bp., 1926); A gőzoszlop (Bp., 1926); Olympia (színmű, Bp., 1928); Összes munkái (I – XX., Bp., 1928); Őszi utazás (r., Bp., 1939); Isten veled szívem (r., New York, 1945); Útitárs a száműzetésben (angolul: 1950; magyarul: 1958); Színház (Bp., 1961). – Irod. Ady Endre: M. F. (Nyugat, 1910); Schöpflin Aladár: M. (Magyar írók, Bp., 1917); Halmi Bódog: M. az író és az ember (Bp., 1929); Babits Mihály: Színpad és irodalom (Nyugat, 1933); Sós Endre: M. (Bp., 1947); Lukács György: Új magyar kultúráért (Bp., 1948); Illés Endre: Krétarajzok (Bp., 1957); Kosztolányi Dezső: Írók, festők, tudósok (II., Bp., 1958); Molnár Erzsébet: Testvérek voltunk (Bp., 1958); Kárpáti Aurél: Tegnaptól máig (Bp., 1961); Osváth Béla: A M. -legenda (Kritika, 1963); Gyárfás Miklós: Vita a M. Molnár Ferenc és Mednyánszky László - JFMK Biatorbágy. -legendáról (Új Írás, 1963); Csathó Kálmán: M. (Írótársak között, Bp., 1965); Vécsei Irén: M. (Bp., 1966. )