9/2019. (Ii. 5.) Korm. Rendelet A Veritas Történetkutató Intézet És Levéltárról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Rendező: V4 Építészeti Alapítvány Helyszín: Klebelsberg-kastély (1028 Budapest, Templom utca 12-14. ) 1968 – a 20. század második felének egyik legkülönösebb esztendeje. Ebben az évben a világ nyugati felén és VERITAS ESTEK – A Horthy-kor két államférfija. Bethlen István és Klebelsberg Kuno kapcsolata Bethlen István, bethleni konszolidáció, Dr. habil. Ujváry Gábor, Klebelsberg Emlékház, Klebelsberg Kuno, Klebelsberg Napok, Klebelsberg-kastély, kultúrfölény, Rubóczki Erzsébet, Ujváry Gábor, V4 Architectural Foundation, V4 Építészeti Alapítvány, VERITAS Estek, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár A Horthy-kor két államférfija. Bethlen István és Klebelsberg Kuno kapcsolata Történelmi előadás a Klebelsberg Emlékházban a Klebelsberg Napok keretében, Klebelsberg Kunó születésnapja alkalmából. Ujvári Gábor CSc történész, intézetvezető, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár november 13. )
Veritas Történetkutató Intérêt National
Szakály Sándor;Veritas;Veritas Történetkutató Intézet; 2018-10-29 09:00:00 A VERITAS Intézetet ugyan a kormány hozta létre, de a főigazgató szerint a politika semmilyen formában nem szól bele a munkájukba. Pályázatot írt ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatói posztjára. Szakály Sándornak, az eddigi főigazgatónak december végén jár le az ötéves mandátuma. A történész kérdésünkre közölte: újra pályázik a tisztségre. – Szeretném továbbvinni azt a folyamatot, ami elindult – indokolta döntését Szakály. Konkrétan említette a ceglédi Gulág-Gupvi Emlékhely létrehozását is, amelynek megvalósítására közel 550 millió forintot adott a költségvetés (a Gupvi a hadifoglyok és külföldről internáltak táborhálózata volt a Szovjetunióban). Pályázatát még nem írta meg, át kell gondolnia, hogy ezen kívül pontosan mi szerepeljen benne. Öt évvel ezelőtt Szakály Sándor egyedüli indulóként lett az intézet főigazgatója. Most sem hallott arról, hogy más is pályázni készülne a tisztségre, de – jegyezte meg – "ha valakinek lenne ilyen ambíciója, az valószínűleg nem a sajtóban tenné közhírré azt".
Veritas Történetkutató Intérêt De
A VERITAS Történetkutató Intézetben 2018. november 26-án A magyarországi kárpótlási folyamat és levéltári forrásai. Bemutatkozik a VERITAS Történetkutató Intézet Levéltára címmel rendeztek konferenciát. Kissné Bognár Krisztina (VERITAS Történetkutató Intézet, megbízott levéltárvezető), Szakály Sándor (VERITAS Történetkutató Intézet, főigazgató) és Kenyeres István (Budapest Főváros Levéltára, főigazgató Magyar Levéltárosok Egyesülete, elnök) köszöntőit követően elsőként Zinner Tibor (VERITAS Történetkutató Intézet, ny. levéltárvezető) Amiért a kárpótlásra szükség volt című előadására került sor, melyben a jogerős ítélet által végrehajtott 1234 kivégzésről esett szó, illetve kitért az előadó a vagyoni jóvátétel elmaradásának kérdéskörére is. Az 1956 őszi események miatt körülbelül 750 ezer embert marasztaltak el különböző jogszabályok és rendeletek alapján. 1956 őszéig 783 kivégzés történt Magyarországon. A kádári megtorlások során újabb 232 személyt végeztek ki, míg 12 900-at internáltak.
Utalt például arra: több történész szerint 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt a zsidók első deportálása a második világháborúban Magyarországról, de szerinte "ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető", mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Ungváry Krisztián ezt lapunknak úgy kommentálta: "ha a tettesek fogalomhasználatát vesszük át, az reflektálatlan, és nem tükrözi a lényeget". A történész szerint amit akkor a tettesek idegenrendészeti eljárásnak hívtak, annyit jelentett, hogy az állam különösebb jogalap nélkül már három generáció óta is Magyarországon élő embereket megfosztott vagyonától, és "indirekt módon az élet jogától". Ungváry szerint "van mindennek egy emberi oldala is", ezért "szerencsétlen megközelítés" a történteket csupán idegenrendészeti kérdésnek tekinteni. Ha ugyanis ilyen egyoldalúan közelítünk történelmi tényekhez, akkor "Sztálinról is mondhatnánk, milyen jó menedzser volt, hiszen amikor 100 ezer embert elvittek a gulágra, csak munkaerő-átcsoportosítás történt".