A Don Folyó (1722) | Széchényi Térképek
Az ókori Tanaisz [ szerkesztés] Ókori görög forrásokban [1] a Don folyó szkíta neve (görögösen) Tanaisz. Vékony Gábor, a rovásírás egyik szakértője, magyar őstörténet-kutató – Hérodotosz, görög történetíró tudósításával ellentétben – másként képzeli el a Don vidékének földrajzi leírását. Hérodotosz az Olbia városából – Vékony szerint ma Ocsakiv a Dnyeper-öböl bejáratánál – az Urál felé haladó karavánutat leírva elmondja, hogy kelet felé, a Tanaiszon átkelve a szauromaták földje következik. A Don folyó (1722) | Széchényi térképek. Olyan terület, melyen sem gyümölcstermő, sem vadon tenyésző fa nem nő. E vidéken, a Maiotisztól észak felé, 15 nap járóföldnyi területen laknak a szauromaták, azután pedig a budinok, majd az Oarosz folyón túl 7 nap járóföldnyi pusztaság következik, s a thüsszageták lakóhelye. Egy másik helyen Hérodotosz elmondja, hogy észak felől, a thüsszageták földjéről négy folyó igyekszik a Maiotisz felé: a Lükosz, az Oarosz, a Tanaisz és a Hürgisz vagy Szürgisz. Vékony Gábor szerint nevezett folyók ekképpen azonosíthatók: 1) a Donyec felső folyása az Oszkol torkolatáig, 2) az Oszkol és a Donyec az Ajdar torkolatáig, 3) az Ajdar és a Donyec a Donig, 4) a Don.
- A Don folyó (1722) | Széchényi térképek
- Don Kanyar Térkép / Don-Kanyar - Don Bend 1942-1943-Könyv-Zrínyi-Magyar Menedék Könyvesház
A Don Folyó (1722) | Széchényi Térképek
A Közép-Orosz-hátság déli részén, Oroszország Belgorodi területének Prohorovi járásában, Podolhi falu mellett ered, kb. 200 m tengerszint feletti magasságban. Ukrajna Harkivi, Donecki és Luhanszki területén folyik, alapvetően délkeleti irányban. Doneck várostól ismét Oroszországban, a Rosztovi területen dél felé kanyarogva folytatja útját és Uszty-Donyeckij alatt 5, 5 m tengerszint feletti magasságban, három ágra szakadva ömlik a Donba, 218 km-re annak torkolatától. A forrás és a torkolat közötti szintkülönbség tehát kb. 195 m, a meder átlagos esése 0, 18 m/km. A folyó útja során nagyrészt széles, felső szakaszán 8–10 km-es, alsó szakaszán 20–26 km-es völgyben folyik. Don Kanyar Térkép / Don-Kanyar - Don Bend 1942-1943-Könyv-Zrínyi-Magyar Menedék Könyvesház. Medrének szélessége többnyire 30–70 m, középső szakaszának egyes helyein és az alsó szakaszon 100–200 m, a víztározóknál a 4 km-t is eléri. Jobb partja többnyire magas, árkokkal szabdalt, sűrű erdőkkel fedett, bal partja alacsonyabb, lapos, árterét számtalan holtág, mocsár, tó borítja, közülük legnagyobb a Liman-tó. Az Oszkol torkolatáig medre rendkívül kanyargós, sok helyen sekély, homokpadokat alkot.
Don Kanyar Térkép / Don-Kanyar - Don Bend 1942-1943-Könyv-Zrínyi-Magyar Menedék Könyvesház
Don Novoazovsk és mások. név Az ókorban, a vizek különböző nemzetiségű hívták a maga módján. Azt kell mondani, hogy a tenger átnevezett elégszer. A mai napig nem alakult a pontos név eredete. Számos hipotézis az etimológiája az eredeti szó "alap": nevű Prince Azuma, aki meghalt 1067 g. ; A törzs neve "ász", ami viszont volt gyanús Avesztán, és "gyors"; A cserkesz "uzev", ami azt jelenti, "száj"; A török szó "Athan" - "alsó". Amennyire vissza I c. n. Plinius írásaiban, amely felsorolja a szkíta törzsek, azt mondja, a település "Asoka". A név hasonlít a "semmiből". Úgy véljük, hogy a modern neve a vizek kezdték el használni az orosz helynevek elejétől a 17. század, hála a krónikás Pimen. Azt kell mondani, hogy az eredeti neve nincs mindig az Azovi-tenger (térkép Oroszország nem messze az, amelyik megkapta a nevét a város Taganrog található ma). És csak a 2. felében a 18. században, a név már foglalt az egész területet. kutatás Története a vizsgált területen, ahol a Azovi-tenger, hagyományosan osztva több szakaszból áll.
A Derbendnâme nevű 11. századi forrás ugyanerre az évszázadra és a Kaukázus északi részére vonatkoztatva arról számol be, hogy a Szasszanida Birodalom sahja, I. Huszrau Anósírván (501-579) egyéb városok mellett megalapítja Kicsi Madzsart (Kiči Majar) és Ulu Madzsart is…. " [Milyen eredetű a magyar nyelv?,, 2012. október 1., (, letöltve: 2017-02-18)] 5. Kép: A Kaukázus északi előtere és a Kaukázustól délre eső területek a 6. században Forrás: Zimonyi István: A magyarság történetének sarokpontjai, Szeged, 2012, 114. o.,, letöltve: 2017-04-14] 6. Rubruk (1255): "…Baskíria tartományából jöttek a hunok, akiket később magyaroknak neveztek, s ezért hívják Nagy-Magyarországnak. Isidorus azt mondja róluk, hogy fürge lovaikkal áttörtek a falakon, melyeket Sándor állított a Kaukázus szirtjein a vad törzsek megfékezésére, úgyhogy Egyiptomig az egész területről nekik adóztak. Franciaországig is feldúltak minden országot, tehát nagyobb hatalomra tettek szert, mint manapság a tatárok…. " [A tatárjárás emlékezete.