Jog És Pszichológia: Recski Nemzeti Emlékpark
A 19 éves, londoni Maisie Relph úgy gondolja, hogy egykori vezetői oktatójának segítségre van szüksége, nem pedig börtönre. Mondja ezt annak ellenére, hogy jeges rémületet váltott ki belőle, amikor a férfi hamis profilt csinált magának, hogy követhesse őt, emellett többszáz fontot fizetett hackereknek azért, hogy feltörjék a fiókjait - írja a Mirror. Az 52 éves Graham Mansie 2020-ban kezdett el autóvezetést oktatni Maisie-nek Bromley-ban. A lány 18. születésnapján meg akarta hívni tanítványát egy italra, és létrehozott egy vezetési tippeket tartalmazó TikTok fiókot a lány nevével, és egy piros szívet, illetve "A kedvencem" kifejezést is hozzáfűzte megjegyzésként. Jog, nyelv, pszichológia II.: Kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásai - Magyar Jogi Nyelv. Egy másik diáknak pedig odaadott egy 65 fontnyi éttermi utalványt rejtő ajándékcsomagot, hogy adja át Maisie-nek. A férfi viselkedése egyre inkább kínossá vált Maisie számára, ezért letiltotta őt a közösségi oldalakon. Amikor Maisie Yorkba ment egyetemre, Mansie létrehozott egy hamis Instagram fiókot, melyen egy 18 éves, Ben Williams nevű hallgatónak adta ki magát.
- Jog, nyelv, pszichológia II.: Kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásai - Magyar Jogi Nyelv
- Bizarr: sporttámogatásból fejlesztik a Recski Nemzeti Emlékparkot és a Hortobágyi Deportálások Emlékhelyét | Alfahír
Jog, Nyelv, Pszichológia Ii.: Kutatási Eredmények Gyakorlati Alkalmazásai - Magyar Jogi Nyelv
Ki a bántalmazó és ki a tettes? Mit jelent, ha egy kapcsolat kölcsönösen bántalmazó? Racs Eszter Hogyan teszi tönkre a sportkarriert a háború? – Sportpszichológia podcast #3 Az orosz-ukrán háború még a versenysportba is begyűrűzött. Jogos-e egy nemzet sportolóinak kollektív büntetése, mint a háborús krízishelyzet kezelésének egyik eszköze? Mindset Pszichológia Személyiség "Beismertem egy bűncselekményt, melyet el sem követtem" – A kihallgatás árnyoldalai Rá lehet-e venni egy felnőttet arra, hogy beismerjen egy bűntényt, amit valójában nem is ő követett el? Cikkünkben többek között az egyik ehhez kapcsolódó legismertebb kihallgatási módszert mutatjuk be, érdemes velünk tartani! Rippel Galina Ügyvéd személyiség – Miben mások az ügyvédek, mitől lehetnek sikeresek? "Ez egy kellemes világ, amiben élünk, nagyon kellemes. Élet & Pszichológia Létezhet-e legszomorúbb nap az évben? – A kék hétfő teóriájának nyomában Mitől lesz szürke helyett kék, az év harmadik hétfőjének színezete? Van-e létjogosultsága a teóriának?
… Torma Judit doktorandusz, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
A Heves megyei Recsken 1950 és 1953 között működött a szovjet Gulág mintájára létrehozott kényszermunkatábor. A tábor helyén 1996-ban hozták létre az áldozatoknak emléket állító Recski Nemzeti Emlékparkot. 1800-2000 körüli lehetett a tábor létszáma. Bizarr: sporttámogatásból fejlesztik a Recski Nemzeti Emlékparkot és a Hortobágyi Deportálások Emlékhelyét | Alfahír. Hivatalosan 4500 főt akartak dolgoztatni a kőbányában, de a vízellátás mindössze 1200-1300 emberre volt elegendő. Arról sincs pontos adat, hányan haltak meg a táborban, ugyanakkor a megmenekültektől tudható, hogy nem az eddig ismert 30, hanem 120-150 volt az áldozatok száma.
Bizarr: Sporttámogatásból Fejlesztik A Recski Nemzeti Emlékparkot És A Hortobágyi Deportálások Emlékhelyét | Alfahír
Az első alkalommal a megszökött rab átjutott Csehszlovákiába, de miután arról értesült, hogy családjának több tagját letartóztatták, föladta magát. A második alkalommal nyolc rab szökött meg, úgy hogy az egyikük őrnek öltözött és úgy tettek, mintha külső munkára mennének. A csoport legtöbb tagját elfogták, azonban egyiküknek, Michnay Gyulának sikerült eljutnia Bécsig, és a Szabad Európa Rádióban beolvasta 600 rabtársa nevét. A Nyugat ekkor értesült a táborról, a hozzátartozók pedig innen tudhatták meg, hogy szeretteik még élnek. Sztálin halála után az újonnan kinevezett miniszterelnök, Nagy Imre megszüntette az internálló táborokat, többek közt a recski tábort is. Az épületeket, kerítéseket, tornyokat lebontották, ledózerolták, és gondosan fákkal ültették be a területet, hogy nyoma sem maradjon a szörnyűséges tábornak. A szabadult foglyokkal titoktartásra kötelezték, de többüket továbbra is megfigyelték, vagy éppen bebörtönözték. A tábor létét a kommunista rezsim alatt mindvégig tagadták.
Recsk Nemzeti Emlékpark A Recsk Nemzeti Emlékpark weboldala: A Recsk Nemzeti Emlékpark címe: 3245 Recsk, Csákánykő GEO: 47. 905987, 20. 092596 A kiállítóhelyen jelképes, 300 Ft összegű belépőjegyet kell váltani, mellyel a Recski Szövetséget támogatják a kedves látogatók. Az Emlékpark elérhetősége: Telefon: +36 20/435-0581 A Recsk Nemzeti Emlékpark nyitva tartása Május 1-től szeptember 30-ig minden nap 9-17 óráig Október 1-től április 30-ig szombaton és vasárnap 9-15 óráig Téli időszakban (október 1-től április 30-ig) a Tábor nyitva tartásával kapcsolatban Ivádi Attila gondnokot lehet keresni az alábbi telefonszámon: +36 20/435-0581 A Recsk Nemzeti Emlékpark története Recsk neve a település akaratától függetlenül hírhedté vált a kényszermunkatábor által. Az itt szenvedett foglyoknak állít emléket a Nemzeti Emlékpark. A település felett Csákány-kő kőbányája közelében 1950 októbere és 1953 ősze között működött, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által, a szovjet gulág-táborok mintájára titokban létrehozott kényszermunkatábor.