Xix Század Festi'val
Szinyei nehezen barátkozott meg a tó természeti adottságaival: a "hegyekkel", a hirtelen támadó viharral. Xix század festo.com. Az első fonyódi nyarán ezért keveset festett, majd ezt követően a parton állította fel festőállványát. Így született meg a Zöldes Balaton, Sárga Balaton, Háborgó Balaton, a Kilátás Fonyódról, a Napos Balaton című képe. De akad olyan festménye, amelyről hiányzik a Badacsony, mert nem tudott megbékélni a koporsó alakú bazaltheggyel. Fonyódon emléktábla hirdeti Szinyei Merse Pál egykori tavi alkotóéveit.
Xix Század Festői
Forster Vadászkastély És Szálloda
Képei valósághűen művésziek és a mai napig csodálatra méltók. A fiatal Mészöly bécsi akadémiai éveit követően Münchenben és Párizsban alkotott, majd később Budapesten szerzett hírnevet magának. Már az 1870-es években ismertté váltak balatoni tájképei, majd 1873-ban a bécsi világkiállításon művészeti díjat kapott tavi festményeiért. Mészöly Géza: Fürdőház a Balatonon 1874-ben Trefort Ágoston kultuszminiszter felkérte egy nagyobb olajfestmény megalkotására. Így keletkezett leghíresebb munkája, a Balatoni halásztanya (a Nemzeti Galéria őrzi), amelynek egy kissé módosított másolatát Camille Corot, a francia plein air híres képviselőjének képeként állították ki külföldön. Balatoni halásztanya című képének fametszetű reprodukciója díszítette az 1926-os húszpengős bankjegyet, később bélyegre, gyufásdobozra is felkerült. Forster Vadászkastély és Szálloda. Mészöly Géza: Balatoni halásztanya Az utókor elismerte Mészöly művészi nagyságát és 1944-ben így méltatták: " A Balaton bűbájos környéke azután rabul ejti. Itt festi legszebb képeit, az ezüst-párás ködök alatt pihenő nagy vizet (a viharűzte hullámok drámai Balatonja idegen egyéniségétől), a remeteéletre csábító halásztanyákat, a korán lenyugvó holdat, az éjjeli szállásra váró "magyar tenger" csöndes, kék óráit, meg a sátoros cigányok nomád örömökkel teli életét. "
Fények És Árnyak / Festői Utazások
Már édesapja is festészettel foglalkozott. Telepy Károly hazai mestere Barabás Miklós volt, de idősebb Markó Károly művészete is hatást gyakorolt rá. Müncheni, velencei és római útjait követően 1860-ban tért haza Magyarországra. Fények és Árnyak / Festői utazások. A várak és a hegyek festőjének is nevezték, a Balatonnál is ezeket az ihletforrásokat kereste s ez mutatkozik Balaton, Habzó Balaton, Balatoni táj című munkáin. Telepy Katalin – a festő egyik leszármazottja – művészettörténész szerint: " Egyike ő a Balaton legkorábbi felfedezőinek. Egyik kis képe, Balaton hajóval már előre mutat, a víz és atmoszféra ábrázolás kezdeti megfogalmazása észlelhető a festményen. A hangulati elem nagy szerepet játszik nála, vázlatai alapján választja ki a leghatásosabb tájrészletet. Akaratlanul is Kisfaludy Sándor költeményeinek egyes sorai csendülnek vissza a békés víztükör, a Balatonpart "regényes" tájai láttán. " Telepy Károly: Habzó Balaton Így jutunk el a Balaton első, nagy festőjéhez, a rövid életű, de mégis nagy életművű Mészöly Gézához (1844-1887) – a magyar festészet Petőfijéhez –, aki a nagyközönség számára teljes valójában jelenítette meg a tavat.
2021. 07. 20. A megújult Ziffer Sándor Galéria ad otthont a Dobó István Vármúzeum új képzőművészeti kiállításainak. A Fények és Árnyak a régi Egri Képtár legszebb tájképeit vonultatja fel. Ez az kiállítás az új Galéria emeletén, a "Festői utazások" a 19. századi magyar festők itáliai tájképei pedig a földszinten kapott helyet. FÉNYEK ÉS ÁRNYAK Az Egri Képtár jeles darabjaiból válogatott kiállításunk most elsősorban a tájképekre, a természet és az ember kapcsolatát sokrétűen magába rejtő együttlétezésre fókuszál. Xix Század Festői. Ez a műfaj az élet harmóniáját sugárzó idilltől, a napfényes derűtől, a fény szimbolikus jelentésétől a ködös, borús, esős elégiáig vagy a természet tomboló sötét erői közé vetett törékeny emberi létezés árnyékos oldalának megéléséig sokféle üzenetet zár magába. Az európai piktúrában a természeti elemek festményekbe történő beépítése már a későgótikától a bibliai témák fontos, jelentést hordozó kelléke volt, az itáliai reneszánsz idején pedig általános, szinte kötelező volt a tájháttér.
Nézd meg falfestmény-képeimet nagy méretben is, kattints rájuk! "Móni, te nem olajjal festesz…? És mégis ilyen élethűek a színek? " 1997. 08. 11. L. Tamás, akinek a fél nemzeti galériát a házába festettük Weber Henrik: Salamon király a börtönben - falfestmény – Ábrahám Móni - dekorációs falfestés Falfestmény – Ábrahám Móni - Weber Henrik: Salamon király a börtönben - dekorációs falfestés Benczúr Gyula: II. Rákóczi Ferenc elfogatása Nagysáros várában - falfestmény – Ábrahám Móni - dekorációs falfestés Falfestmény – Ábrahám Móni - Benczúr Gyula: II.