Egy Gondolat Bánt Engemet Szöveg

July 16, 2024

Ettől kezdve Petőfi érzelmileg túlfűtött, víziószerű költeményekben, ún. látomásversekben jövendölte meg a világforradalom eljövetelét. Ilyen látomásvers az Egy gondolat bánt engemet is, egy nagy romantikus vízió, amelyben a költő váteszi, prófétai, látnoki szerepből szólal meg. Mondanivalóját Petőfi egy nagy ellentét segítségével teszi szemléletessé: kétféle halálnemet állít szembe egymással, a természetes halált és a hősi halált. A természetes halál hétköznapi, észrevétlen, békés, csendes és lassú, a hősi halál azonban gyors és erőszakos halál, amely végső soron egy nemes ügyért való önfeláldozás. Egy gondolat bánt engemet Egy gondolat bánt engemet: Ágyban, párnák közt halni meg! Lassan hervadni el, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág; Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál, Mely elhagyott, üres szobában áll. Ne ily halált adj, istenem, Ne ily halált adj énnekem! Legyek fa, melyen villám fut keresztül, Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül; Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe Eget-földet rázó mennydörgés dönt le… – Ha majd minden rabszolga-nép Jármát megunva síkra lép Pirosló arccal és piros zászlókkal És a zászlókon eme szent jelszóval: "Világszabadság! "

Egy gondolat bánt engemet ellemzés
Egy gondolat bánt engemet verselése
Egy gondolat bánt engemet vázlat
Egy gondolat bánt engemet petőfi
Egy gondolat bánt engemet elemzése

Egy Gondolat Bánt Engemet Ellemzés

Egy gondolat bánt engemet: Ágyban, párnák közt halni meg! Lassan hervadni el, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág; Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál, Mely elhagyott, üres szobában áll. Ne ily halált adj, istenem, Ne ily halált adj énnekem! Legyek fa, melyen villám fut keresztül, Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül; Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe Eget-földet rázó mennydörgés dönt le... - Ha majd minden rabszolga-nép Jármát megunva síkra lép Pirosló arccal és piros zászlókkal És a zászlókon eme szent jelszóval: "Világszabadság! " S ezt elharsogják, Elharsogják kelettől nyúgatig, S a zsarnokság velök megütközik: Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej, S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivívott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva. - Ott szedjék össze elszórt csontomat, Ha jön majd a nagy temetési nap, Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével És fátyolos zászlók kiséretével A hősöket egy közös sírnak adják, Kik érted haltak, szent világszabadság!

Egy Gondolat Bánt Engemet Verselése

S ezt elharsogják, Elharsogják kelettől nyúgatig, S a zsarnokság velök megütközik: Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej, S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivivott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva. – Ott szedjék össze elszórt csontomat, Ha jön majd a nagy temetési nap, Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével És fátyolos zászlók kiséretével A hősöket egy közös sírnak adják, Kik érted haltak, szent világszabadság! ( Pest, 1846. december) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Petőfi Sándor forradalmi versei, Egy gondolat bánt engemet... (elemzés) - A költemény szövege További információk [ szerkesztés] A rapszódia szövege a MEK-ben Megzenésített Egy gondolat bánt engemet... Varga Miklós előadásában

Egy Gondolat Bánt Engemet Vázlat

sor) [ szerkesztés] A szabadsághős megdicsőülése, az elképzelt győzelem után. Hangnemváltással folytatódik a vers: a csatazajt felváltja az ünnepélyes, lassú gyászzene, a vörös színt a fekete. A verselés is megváltozik: a jambusokat spondeusok lassítják. A harcmezőn elesettek temetésének látomása zárja a verset. A rapszódiát Petőfi a vers legfőbb gondolatával: a világszabadság jelszavával fejezi be. A vers [ szerkesztés] Egy gondolat bánt engemet... Egy gondolat bánt engemet: Ágyban, párnák közt halni meg! Lassan hervadni el, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág; Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál, Mely elhagyott, üres szobában áll. Ne ily halált adj, istenem, Ne ily halált adj énnekem! Legyek fa, melyen villám fut keresztül, Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül; Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe Eget-földet rázó mennydörgés dönt le... – Ha majd minden rabszolga-nép Jármát megunva síkra lép Pirosló arccal és piros zászlókkal És a zászlókon eme szent jelszóval: "Világszabadság! "

Egy Gondolat Bánt Engemet Petőfi

A megsejtett világforradalom vízióját az Egy gondolat bánt engemet c. költeménye jeleníti meg. Keletkezése: 1846 végén írta, szilveszteri vers. Az esztendő utolsó napján eltöpreng a jövőről. Látomásvers, a műfaja: rapszódia. – Csapongó, változó ritmika jellemzi, – hangulatok, érzelmek áradnak (elégikus, szenvedélyes, szentimentális). Szerkezet: 1. ) A vers két kulcsszava: a világszabadság és a halál: a világszabadságért folyó küzdelemben a költő a hősi harcot és a halált is vállalja. 2. ) Kompozíciója: 3 részből áll. – 1-12. sor: Témája: a halál. Kétféle halál lehetőségét állítja szembe egymással: lassú, hétköznapi, metaforái: a féreg rágta lassan pusztuló virág, üres szobában álló lassan elégő gyertyaszál; ezeket elutasítja: negatív töltésű szavak; kétszeres tiltó felkiáltás. 9-12. sor: az előző statikus képekkel szemben álló halál víziója; dinamikus, gyors, erőszakos halálfajtákat mutat be: – villám sújtotta fa; – vihar kicsavarta fa; – mennydörgés ledöntötte szikla. Az igenlő felszólítások nyomatékosítják vágyait (Legyek…, Legyek…) Ennek a szerkezeti résznek a 18 sora egyetlen hömpölygő feltételes összetett mondat.

Egy Gondolat Bánt Engemet Elemzése

Életrajz Petőfi Sándor 1823-ban Kiskőrösön született. 1824 októberében a család Kiskunfélegyházára költözött. Petőfi összesen kilenc iskolában tanult, ebből adódóan nagyon fiatalon igen gazdag élettapasztalattal rendelkezett. 1835-1838-ig Aszódon tanult, s itt a legelső tanulók egyike. 1838-ban a tanév végén ő mondja a záróünnepségen a búcsúbeszédet. Ez a költemény a Búcsúzás (1838), mely Petőfi első ránk maradt verse. 1838-ban beiratkozott a Selmeci líceumba. Itt ismerkedett meg alaposabban az újabb magyar költészettel, Csokonaival és Vörösmartyval. Édesapja, aki 1838-ban tönkrement, nem bírta tovább finanszírozni fia tanulmányait. Ekkor kezdődött életének az az 5-6 éve, mely tele volt nyomorral, szenvedéssel, örökös vándorlással. 1839 szeptemberében beállt önként katonának. A vékony, gyenge testalkatú fiú azonban nem bírta a katonáskodás megpróbáltatásait, s 1841 végén elbocsátották a katonaságból. Leszerelése után sehol sem lelte nyugalmát, s éveken át ide-oda sodródott az országban.

1842. május 22-én az Athenaeum című folyóiratban megjelent nyomtatásban első verse, A borozó. Gyakran volt színész ebben az időszakban, s általában különböző társulatoknál színészkedett rövidebb ideig. Kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal, s naponta megfordult a Pilvax kávéházban. 1844. februárjában nekivágott a pesti útnak azzal a szándékkal, hogy költő lesz. Felkereste Vörösmarty Mihályt, aki már a korábbi években is segítette, s az ő ajánlatára a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását. 1844-ben megjelent A helység kalapácsa című komikus eposza, s két hét múlva első verseskötete is napvilágot látott Versek 1844-48 címmel, s belefogott a János vitéz be. Pesten ismerkedett meg első szerelmével Csapó Etelkével, aki azonban váratlanul meghalt. A meg nem valósult szerelemvágy és a gyász költeményeit egy versciklusba gyűjtötte össze ( Cipruslombok Etelke sírjáról). Egy újabb sikertelen szerelem következett életében, mivel Berta szülei nem engedték, hogy Petőfi elvegye lányukat.