Rocco És Fivérei Nemzeti
A közel négy órás, monumentális előadás végén a nézők közül sokan felállva ünnepelték a színészeket, és magát Vidnyánszky Attilát. Kiből lehet bajnok a ringben, és ki lehet győztes a mindennapokban? - videó Óriási sikerrel mutatták be csütörtök este a Nemzeti Színházban a Rocco és fivérei című darabot, amely Luchino Visconti filmjének forgatókönyve alapján készült, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatójának rendezésében. Az 1950-es években öt dél-olasz falusi fiú az édesanyjával a nagyvárosba, Milánóba költözik, és ott próbál szerencsét. Keresik a boldogulást, a sikert, a szerelmet. De mindenkire másként hat a nagyvárosi nyüzsgés. Az előadás arra ad választ, hogy kiből lehet bajnok a ringben, és ki lehet győztes a mindennapokban. Megmentheti-e Rocco önfeláldozó szeretete a széthulló családot és a gyilkossá vált fivért is? A daarabban... Boksz, szerelem, erotika, gyilkosság – Rocco és fivérei a Nemzetiben "Öt fiatalember nagy lehetőségéről szól ez a mese, akik vidékről költöztek a nagyvárosba.
- ORIGO CÍMKÉK - Rocco és fivérei
- Rocco és fivérei - Nemzeti Színház - Színházak - Theater Online
- ROCCO ÉS FIVÉREI | Madách Nemzetközi Színházi Talákozó
- Rocco és fivérei
Origo CÍMkÉK - Rocco ÉS FivÉRei
Tölli Szofia kritikája "Ilyen romlott volt mindig" Megrázó, lehengerlő, elemi erejű. Vidnyánszky Attila ismét egy ikonikus történetet hív segítségül ahhoz, hogy elfedett, ösztön-emberi valónkra irányítsa a figyelmet. A Rocco és fivérei Luchino Visconti filmje, és az azt megelőző Testori-regény alapján készült. A filmbeli alaphangulat vissza-visszaköszön, ám a fogalmazásmód nyersen mai, meghökkentő. Az urbanizáció és a globalizáció rohamos ütemben, mégis szinte észrevétlenül forgatja fel az emberek életét. A címszereplő Rocco és családja számára a nagyváros egy hihetetlen lehetőségekkel kecsegtető új, és ennél fogva izgalmas hely. Naivitás vagy ambíció, amikor elhiszik, hogy bármit elérhetnek, bárki lehet belőlük? Az előadás egy újabb láncszeme azoknak a Vidnyánszky-rendezéseknek, amelyek a személyiség- és társadalomlélektan összefüggéseit boncolják és tárják fel előttünk. Ilyen, pszichoanalitikus látásmódban fogant korábbi előadás a Szarvassá változott fiú, a Roberto Zucco, A sasfiók, vagy a Mesés férfiak szárnyakkal, de akár az Úri muri is.
Rocco És Fivérei - Nemzeti Színház - Színházak - Theater Online
85 éves lett Alain Delon 85 éves lett Alain Delon, az európai filmművészet egyik legnagyobb sztárja, aki olyan alkotásokkal írta be magát a mozgókép egyetemes történetébe, mint a Ragyogó napfény, a Rocco és fivérei, a Napfogyatkozás, A párduc, A szamuráj, A medence vagy a Klein úr – és aki olyan szórakoztató tömegfilmek értékét emelte jelenlétével, mint a Fekete tulipán, a Volt egyszer egy tolvaj, a Borsalino, a Zorro, az Airport '79 vagy a Zsaru-filmek. És Jean-Paul Belmondo mellett - sokak szerint előtte - a legnagyobb élő francia filmszínész. Pontosabban, gondolva pályája elején és vége felé alakított nagyszerű színpadi szerepeire: a legnagyobb francia színész. Óriási siker, álló taps a Nemzeti Színház szentpétervári vendégjátékán A Nemzeti Színház szerepelt a 2019-es színházi olimpián, Szentpétervárott - páratlan sikerrel. A Rocco és fivéreit adták elő. Vidnyánszky Attila rendezését ezt megelőzően csak egyszer játszották, szeptember közepén, a budapesti bemutatón. Most a világ egyik leghíresebb színházában, az Alekszandrinszkijban kétszer is.
Rocco És Fivérei | Madách Nemzetközi Színházi Talákozó
Vincenzo, a legidősebb fiú már eljegyzett egy itt élő, jómódú leányt, de a család megérkezése majdnem szakítással jár a két fiatal között. Simone az ökölvívásban találja meg a megélhetését, jelleméből kifolyólag azonban mindinkább lefelé süllyed. Rocco, a középső fiú az, aki a családot összetartja, és bátyját is igyekszik megvédeni az "édes élet" csapdáitól. A két legfiatalabb fivér, Ciro és Luca pedig bátyjaik nyomdokain haladva próbálják megtalálni saját helyüket. A bokszoló Simone beleszeret egy prostituáltba, ám Nadia elhagyja őt. Másfél év múlva egy véletlen találkozás során, Rocco és a lány között szerelem szövődik. Az egyre jobban elzüllő idősebb testvér ezt képtelen elfogadni, és végül megöli a lányt. Rocco az egyetlen, aki feltétel nélkül bátyja mellett áll, és mindent megbocsát neki. Elemi jósága, már-már önmegsemmisítő alázata és áldozatvállalása emeli ki őt a környezetéből, és teszi igazi hőssé. Együvé tartozás, a fennmaradásért való küzdés, a boksz és az edzőterem, a szerelem, a fivérek egymás iránti szeretete, illetve a közöttük óhatatlanul kialakuló versengés, és nem utolsó sorban a szülőföld utáni vágyakozás teremtik meg azt a drámát, ami e történetet egyetemessé teszi.
Rocco És Fivérei
Vidnyánszky darabjai megdolgoztatják éppúgy a színészeket, mint a nézőket és a végsőkig feszítik minden idegszálunkat. Vajon fenn lehet-e tartani az érdeklődést egy fárasztó munkanap után négy órán keresztül? Nem lenne egyszerűbb megúszni mindezt két óra alatt? A színészeknek, a nézőknek és a rendezőnek is könnyebb dolga lenne. Vidnyánszky a tőle megszokott nehezebb utat választja. Egy derűs vasárnapon már eleve erre felkészülve ültem be a Nemzetibe a Rocco és fivérei című alkotására, aminek a 18:00 órás kezdési időpontja is már vészjósló volt. A Visconti által filmre vitt regény az olasz filmtörténet egyik legjelentősebb alkotása. Az alapszituáció a városi és a vidéki élet találkozása és az ebből következő konfliktusok, amelyek szétzilálják egy család életét. A 3 óra 40 perces játékidő során (természetesen egy villanásnyi szünettel) Vidnyánszky felvonultatja a tőle megszokott teljes fegyverarzenált. Grandiózus emeletes díszlet, sötét baljós színpadkép, a színészek folyamatos jelenléte, megállíthatatlan mozgás a színpad minden szegletében, párhuzamos monológok sok ismétléssel, hogy a fő fonalat ne veszítsük el, sok zene, és látványos színpadtechnika.
Az Így jöttem... sorozat első része Mészáros Martin színművészt, a Nemzeti Színház társulati tagját mutatja be, aki vallomásos erővel beszél arról, mit jelentett délvidéki magyar családjuknak a délszláv háború, hogyan talált rá a színészhivatásra, miért torokszorító számára, ha hazalátogat a Vajdaságba. Mindez amiatt vált most aktuálissá, mert a Nemzeti Színház bemutatta a Rocco és fivérei című Vidnyánszky Attila -rendezést, ami ugyanezt a témát járja körül: vidékről a nagyvárosba. Luchino Visconti filmklasszikusában a délolasz faluból a nagyvárosi lüktetésű Milánóba érkező Parondi fivérek a bokszon keresztül próbálnak boldogulást – legalábbis megélhetést – keresni a metropoliszban. Vidnyánszky Attila előadásának szereplői között több olyan fiatal színész is akad, aki Roccóékhoz hasonló utat járt be: vidékről érkeztek a fővárosi Nemzeti Színházba. Tapasztalataikat beépítik az előadásba, egy most készülő dokumentumfilm-sorozatban pedig arról beszélnek, mit hagytak hátra szülővárosaikban, hogyan találtak rá a színészmesterségre, otthonra leltek-e Budapesten.
Testvére ellenpólusaként jelenik meg Rocco, akinek minden cselekedetéből a szeretet, a megbocsátás és a segíteni akarás sugárzik. Berettyán Nándor megtalálja az egyensúlyt a jámborság és a tettre készség között. Ha kell, és úgy dönt, erős jellemként tud küzdeni saját céljaiért, igazáért. Jellemének legmeghökkentőbb része mégis az, amikor a cselekvésről lemond. Túlzott jóságával ugyanúgy boldogtalanságot hoz szerettei életébe, mint bátyja, Simone. Az alapvetően férfisorsokat ábrázoló előadásban a legnagyobb dramaturgiai ívet a Barta Ágnes által alakított Nadia futja be. Az ő útja egyfajta megváltástörténetként is értelmezhető. Jobb körülmények közül indul el, mint a Parondi fivérek, ám szuverén lénye miatt a társadalom peremére kerül. Igéző érzékisége többnyire elérhetetlen, mindenkit megbabonáz, ám keveseket enged magához valóban közel. Megismerkedése Simonéval számításon alapul, és zűrzavaros. Utóbb, a várostól való, hosszú ideig tartó elszigeteltség segíti abban, hogy megváltoztassa az életét.