Radnóti Első Ecloga
Először így írta: "És gyors szárnyaival még úton is érhet az álom. " Ezt módosította a véglegeshez már közelebb állóra: "Alkonyi fény pille lebeg már s pergeti szárnya ezüstjét. " Megállapítható, hogy először a "fény" kifejezést írta, ezt cserélte "pillére", ám ezt is leváltotta, így az utolsó két sor nyomtatásban már így jelent meg: "Áldjon az ég, öreg este szakad rám, míg hazaérek, / alkonyi lepke lebeg már s pergeti szárnya ezüstjét. " Érdekes még, hogy a kézirat, a számos javítás ellenére sem mindenhol a végleges szövegváltozatot tartalmazza. (Nem említve külön a vesszőket. ) Az utolsó versszak első sora, amely nyomtatásban így jelent meg: "Ágyudörej közt? Radnoti első ecloga . Üszkösödő romok, árva faluk közt? ", a kéziraton még ekként szerepel: "Ágyudörej közt? Rossz butaság diadalzaja közben? " Mindezek együttesen, valamint az, hogy az MTA-ban őrzött Radnóti-hagyatékban két gépirata is szerepel a versnek, arra enged következtetni, hogy tételünk a rendkívül ritka fennmaradt Radnóti-piszkozatok egyike.
- Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis
- Radnóti Miklós: ELSŐ ECLOGA | catherina forest
- Babel Web Anthology :: Radnóti Miklós: Első ecloga
- Radnóti Miklós versei: ELSŐ ECLOGA
Irodalom - 12. OsztáLy | Sulinet TudáSbáZis
aukciósház Központi Antikvárium aukció dátuma 2019. 06. 07. 17:00 aukció címe 150. könyvárverés aukció kiállítás ideje 2019. május 27 - június 6. hétköznap 10. 00 - 18. 00 óráig aukció elérhetőségek (00 361) 317-3514 | | aukció linkje 65. Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis. tétel Radnóti Miklós (1909-1944) költő, műfordító "Első ecloga" című versének autográf, aláírt piszkozata. Keletkezése: Radnóti 1938 elején Trencsényi-Waldapfel Imre felkérésére Vergilius IX. eclogáját fordította, amely munka olyan hatással volt rá, hogy az egész életén átívelő ciklus keletkezett belőle. Kezdő darabja — amely már címében is jelzi, hogy a költő sorozatban gondolkodott — ugyanezen évben, a kézirat keltezése szerint 1938. május 10-én született. Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni május 8-án fel is jegyzi naplójába: "… és Mik dolgozik, legalább befejezi az új eklogáját, ami már nem fordítás, hanem saját és gyönyörű". A vers további sorsa azonban nem volt viszontagságoktól mentes. Radnóti a kéziratot — csak úgy, mint máskor is, pl. a "Járkálj csak, halálraítélt! "
Radnóti Miklós: Első Ecloga | Catherina Forest
Quippe ubi fas versum atque nefas: tot bella per orbem, tam multae scelerum facies;… PÁSZTOR Régen láttalak erre, kicsalt a rigók szava végre? KÖLTŐ Hallgatom, úgy teli zajjal az erdő, itt a tavasz már! Nem tavasz ez még, játszik az ég, nézd csak meg a tócsát, most lágyan mosolyog, de ha éjszaka fagy köti tükrét rádvicsorít! mert április ez, sose higgy a bolondnak, – már elfagytak egészen amott a kicsiny tulipánok. Mért vagy olyan szomorú? nem akarsz ideülni a kőre? Még szomorú se vagyok, megszoktam e szörnyü világot annyira, hogy már néha nem is fáj, – undorodom csak. Hallom, igaz, hogy a vad Pirenéusok ormain izzó ágyucsövek feleselnek a vérbefagyott tetemek közt, s medvék és katonák együtt menekülnek el onnan; asszonyi had, gyerek és öreg összekötött batyuval fut s földrehasal, ha fölötte keringeni kezd a halál és annyi halott hever ott, hogy nincs aki eltakarítsa. Azt hiszem, ismerted Federícót, elmenekült, mondd? Nem menekült. Két éve megölték már Granadában. Babel Web Anthology :: Radnóti Miklós: Első ecloga. Garcia Lorca halott!
Babel Web Anthology :: Radnóti Miklós: Első Ecloga
ekloga: válogatás" (gör. ) szóból; többnyire pásztori környezetben élő vagy oda vágyó emberek szelíd világát, illetve a nyugodt és békés életre való vágyakozást kifejező költemény; az antik ecloga gyakran párbeszédes formájú, epikus és drámai elemeket is tartalmazó költemény, szereplői rendszerint allegorikus alakok; később érzések és gondolatok szembesítésére alkalmazott versforma, melyben a pásztori elemek átvitt értelműek (pl. Radnóti költészetében)
Radnóti Miklós Versei: Első Ecloga
Garcia Lorca halott! hogy senki se mondta nekem még! Háboruról oly gyorsan iramlik a hír, s aki költő így tünik el! hát nem gyászolta meg őt Európa? Észre se vették. S jó, ha a szél a parázst kotorászva tört sorokat lel a máglya helyén s megjegyzi magának. Ennyi marad meg majd a kiváncsi utódnak a műből. Nem menekült. Meghalt. Igaz is, hova futhat a költő? Nem menekült el a drága Atilla se, csak nemet intett folyton e rendre, de mondd, ki siratja, hogy így belepusztult? Hát te hogy élsz? visszhang jöhet-é szavaidra e korban? Ágyudörej közt? Üszkösödő romok, árva faluk közt? Írok azért, s úgy élek e kerge világ közepén, mint ott az a tölgy él; tudja, kivágják, s rajta fehérlik bár a kereszt, mely jelzi, hogy arra fog irtani holnap már a favágó, – várja, de addig is új levelet hajt. Jó neked, itt nyugalom van, ritka a farkas is erre, s gyakran el is feleded, hogy a nyáj, amit őrzöl, a másé, mert hisz a gazda se jött ide hónapok óta utánad. Áldjon az ég, öreg este szakad rám, míg hazaérek, alkonyi lepke lebeg már s pergeti szárnya ezüstjét.
Címe műfajjelölő. Radnóti Vergilius mintájára egy 10 eklogából álló sorozatot szeretett volna írni, de korai halála miatt csak 7 készülhetett el. Ezeket sorszámmal különböztette meg egymástól (a 6-os szám kimaradt, így a 8-as az utolsó). Az első megfelel a klasszikus eklogaformának. Az ekloga eredetileg szemelvényeket jelent, hiszen Vergilius maga is bukolikus, idilli verseiből válogatott 10-et, ezt jelentette meg Eclogae, azaz Szemelvények címen. De ez a szó megmaradt a műfaj jelölésére is (pásztorének). Az ekloga szó Vergilius (Kr. e. 70-19) Eclogae című művéből származik, amely eredetileg szemelvényeket, válogatásokat jelent. Vergilius ebben a műben Theokritosz (Kr. 3. század) szicíliai görög költő bukolikáit (párbeszédes pásztori költeményeit) honosította meg a római költészetben. Theokritosz hagyatékában 31, hexameterben írt rövid költemény maradt fenn, amelyeket eidüllionnak ("képecske") neveztek, ebből származik az idill szó. A bukolikák ilyen idillek, de Vergilius óta az ekloga szót műfaji megnevezésként is használja az utókor a bukolika helyett.