viktornyul.com

July 16, 2024

Szerencsére az iskolarendszer lehetőséget ad arra, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelő tanulási formát, így bizony felnőttként is újabb és újabb szakmát sajátíthatunk el. Általában amikor szakképzésről beszélünk, akkor olyan szakmákra gondolunk, melyek a középfokú oktatásban tanulhatók. Jelenleg a szakképzés magyarországi rendszere három iskolatípust (szakiskola, szakközépiskola, szakgimnázium) különböztet meg, ez azonban a következő tanévtől, 2020. őszétől átalakul, így az idei tanévben már az alábbi iskolatípusokba lehet jelentkezni: Szakképző iskola, amely 3 éves. Ha valaki például ács, asztalos, kőfaragó, vagy éppen cukrász szeretne lenni, akkor ezt a képzést érdemes választania. A korábbiakhoz képest azonban nagyobb szabadságot kapnak a tanulók a szakma kiválasztásában. Az érettségit követő technikus és a felsőoktatási szakképzés összehasonlítása - Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. Az első évben ún. ágazati alapozó képzés folyik, azaz olyan szakmai ismeretek átadására kerül sor, melyek egyaránt szükségesek például egy kőművesnek és egy burkolónak vagy egy szakácsnak és egy cukrásznak. A konkrét szakmát csak az első év, azaz 9. végén kell kiválasztani, így ha valaki inkább burkoló lenne és nem kőműves, akkor lehetősége van ennek eldöntésére ebben a szakaszban.

  1. A szakképzésről
  2. Az érettségit követő technikus és a felsőoktatási szakképzés összehasonlítása - Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

A Szakképzésről

A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit - A képzés orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék). - Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben egy félév, legalább 560 óra. Részidős képzésben a szakmai gyakorlat hat hét, legalább 240 óra. A szakképzésről. Részidős képzésben az összefüggő gyakorlat időtartama három hét. - A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit. 7. A felsőoktatási szakképzés célja A képzés célja műszaki szakemberek képzése, akik specializációjuknak megfelelő széles körű természettudományos, társadalomtudományi, műszaki, informatikai és gazdaságtani ismereteik, valamint - elsősorban munkaadói igényekre alapozott - gyakorlati szaktudásuk birtokában támogatni tudják a vállalatoknál és intézményeknél dolgozó mérnökök, döntéshozók munkáját. A képzés célja továbbá a szakelméleti megalapozás olyan szintű megvalósítása, amely lehetővé teszi az erős gyakorlati felkészültség megszerzését, majd a kezdeti munkatapasztalatok integrálását az összefüggő szakmai gyakorlat során.

Az Érettségit Követő Technikus És A Felsőoktatási Szakképzés Összehasonlítása - Pécs-Baranyai Kereskedelmi És Iparkamara

A képesítésért többletpont kapható-e, szakirányú továbbtanulás esetén: Vonatkozó jogszabályok: 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 230/2012. (VIII. 28. ) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről 423/2012. (XII. 29. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról 18/2016. 5. ) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30. ) EMMI rendelet módosításáról 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről 12/2020. (II. 7. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról Kapcsolódó honlapok: Kapcsolódó cikkek: Újabb ösztöndíjra pályázhatnak mától a szakképzésben tanulók Szakképzésben tanulók munkabére 2022. január 1-től

Huszonnégy pont jár az idei felvételin az OKJ-s végzettségért – de nem minden bizonyítvány jelent automatikusan... Huszonnégy pontot jelenthet egy OKJ-s végzettség, de nem mindegy, hogy milyen © Huszonnégy pont jár az idei felvételin az OKJ-s végzettségért – de nem minden bizonyítvány jelent automatikusan pluszpontot. A 2012-es felvételi szabályok szerint csak az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakirányú, emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve a szakirányú technikusképesítő bizonyítványért kaphattok többletpontokat. Mi micsoda? Felsőfokú szakképesítés: az 55-ös OKJ-számmal kezdődő szakképesítések Emelt szintű szakképesítés: 52-es OKJ-számmal kezdődő, vagy a 12-13. számjegyükben 54-es számmal szereplő szakképesítések Felsőfokúnak/emelt szintűnek számít a képesítés akkor is, ha még az OKJ előtti rendszerben szereztétek (vagyis más típusú számozású), de megfeleltethető az OKJ-ban felsőfokú vagy emelt szintű képesítésnek. Akkor sincs probléma, ha a bizonyítvány tartalmazza a "felsőfokú" megjelölést Technikusi végzettség: a "technikus", "technológus" vagy "szaktechnikus" megjelölést tartalmazó bizonyítványok Fontos: az adott képzési területen csak akkor jár szakképesítésért többletpont, ha a felsőoktatási intézmények erről közösen határoztak, vagyis hiába van egy idegenforgalmi szakmenedzseri végzettségetek, ha például műszaki szakon szeretnétek továbbtanulni.