Görög Katolikus Egyház Debrecen Online
Magyar görögkatolikus egyház Vallás keresztény Felekezet keleti katolikus Lelkészi vezető Kocsis Péter Fülöp Tisztsége metropolita Tagság 268 935 Nyelv magyar Alapítva 1912 Székhely Debrecen, ( Hajdúdorog), szellemi központ: Nyíregyháza A Magyar görögkatolikus egyház weboldala A magyar görögkatolikus egyház a római katolikus egyház része, az úgynevezett keleti katolikus egyházak egyike. Egyházszervezetileg 2015. március 20 -án vált önálló, közvetlenül Rómának alárendelt egyházzá, amikor Ferenc pápa a Hajdúdorogi egyházmegyét metropolitai székké emelte; előtte az Esztergom-Budapesti érsekségnek alárendelt (szuffragáneus) egyház volt. [1] [2] Főegyházmegyéje (metropóliája) a Hajdúdorogi főegyházmegye (Hajdúdorogi metropólia), szuffragáneus egyházmegyéi a Miskolci egyházmegye, illetve a Nyíregyházi egyházmegye. [1] [2] Egyházmegyéi [ szerkesztés] A máriapócsi "Könnyező Szűzanya" Jelenleg három egyházmegyéje van. Hajdúdorogi főegyházmegye [ szerkesztés] Magyarország katolikus egyházának főkegyuraként I. Görög Katolikus Egyház - HAON. Ferenc József alapította 1912. május 6 -án.
Görög Katolikus Egyház Debrecen 1
Eddig 15 alkalommal szerveztek ételosztást, több mint 5000 adag ebédet sikerült szétosztani. Emellett kórházi beteglátogatást is szerveznek a Kenézy Gyula Egyetemi Kórházban és a Debreceni Egyetem Klinikai Központban, ebben a kórházlelkészeknek is nagy feladata van: segítenek azokhoz az idős betegekhez, gyerekekhez eljutni, akik hosszú időt kénytelenek egészségügyi intézményben tölteni. Görög katolikus egyház debrecen aquaticum. Folyamatosan történik az adományok gyűjtése, ill. az adományok szétosztása a rászorulóknak a beérkező kérelmek alapján. Rendelkezésünkre áll Debrecenben egy raktárhelyiség, mely alkalmas ruhák, tartós élelmiszerek és kisebb méretű tárgyi eszközök tárolására.
Görög Katolikus Egyház Debrecen Gimnazium
A liturgia nyelve [ szerkesztés] A keleti rítusú egyházban folyamatos volt a népnyelv használata, amit igazolnak a XVII. századból fennmaradt imádságok, mint a cirill betűkkel átírt Aranyos-Mohácsi magyar "Miatyánk" (1600 körül). Az unió után, különös tekintettel a magyarok kis számarányára, a magyar, mint liturgikus nyelv háttérbe szorult. Mintegy száz évvel később, a 18. század végen merült fel az igény, hogy a ruténekhez és a románokhoz hasonlóan a magyarok is használhassák a saját nyelvüket a liturgiában. Szertartási rend - Debreceni Görögkatolikus Parókia. Elkészült Aranyszájú Szent János liturgiájának magyar fordítása, majd 40 évvel később egy magyar nyelvű görögkatolikus énekeskönyv is, azonban Róma nem járult hozzá a használatukhoz. Ennek ellenére terjedt a magyar, mint liturgikus nyelv használata, mígnem millenniumkor szigorú tiltás érkezett Rómából. Ez a tiltás indította el az önálló magyar egyházmegyéért küzdő mozgalmat, amely 1912-re sikerrel járt, azonban a megalakuló egyházmegye hivatalos nyelve - a korábbi ószláv helyett - az ógörög (koiné) lett, a gyakorlatban, ahol lehetett, a tiltás ellenére is megmaradt a magyar nyelv használata.
Ekkor is volt már ikonosztázionja a templomnak, amelyről csak azt jegyzete föl az összeíró, hogy "régiség". Tizenöt év múlva a templom már olyan rossz állapotban volt, hogy a község az életveszélyessége miatt be akarta záratni. 1917-ben ezért elhatározták, hogy a rozoga templom helyett újat építenek. Létrehoztak egy pénzügyi alapot, abban bízva, hogy az így nyert pénzzel a háború után lehet majd valamihez kezdeni. SZENT LUKÁCS GÖRÖGKATOLIKUS KORAI FEJLESZTŐ ÉS GYERMEKREHABILITÁCIÓS KÖZPONT. A következő évben is az új templom építésére gyűjtöttek. Végül csak a régi templomot újították föl gyökeresen 1923-ban. Valószínűleg a szentély irányába megnagyobbították, a tetőt teljesen lecserélték, a falakat kívül-belül vakolták, új belső burkolat készült. A felújítást Bába Miklós piricsei parókus irányította, a felszentelést november 25-én Volosin János, nyírbélteki esperes-parókus vezette. A renoválást a helybéli híveken kívül gróf Zelénsky Róbert, Budapesten élő, de a községben gazdálkodó nagybirtokos, és az amerikás hívek, különösen a Rinyu család tagjai támogatták. Fodor Antal helybéli kántortanító szervezte a munkát, koordinálta a gyűjtést, amelyet Bába Miklós javaslatára Miklósy István megyéspüspök külön is megköszönt.