S Nagy István Életrajza
2006 novemberétől a Hír TV, 2007 óta pedig a Lánchíd Rádió munkatársa lett. 2012-ben a Protestáns Újságírók Szövetségétől megkapta az év újságírója díjat. 2013-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta az újságírásban elért kimagasló eredményeiért. 2015 óta a Vasárnapi Újság című rádióműsor felelős szerkesztője, s abban az évben kerülete díszpolgári címet adományozott neki példamutató életművéért. Elismerései Szerkesztés Rádiós nívódíj (2002) Az év újságírója (2012) A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2013) Budapest XVI. kerület díszpolgára (2015) Magánélete Szerkesztés Férje Jónás István újságíró, a Magyar Rádió vezérigazgatója. Két leánygyermekük van, Dorka és Orsi. S nagy istván életrajza m. Források Szerkesztés A Hír TV-s Nagy Katalin meg Lantos Antalt legyőzte További információk Szerkesztés Orbánba fojtotta a szót Nagy Katalin
S Nagy István Életrajza 1
Öccse halála után maga vette át a Budapesti Telefonvállalatot, s nagy lendülettel fogott hozzá az elõzõ évben fejlõdésében megtorpant vállalat fellendítéséhez. Alig néhány hét alatt felszereltette Budapest elsõ nyilvános telefonállomásait. 1885. Anyagi nehézségei miatt eladja a telefonvállalat egyharmad részét. 1887. Baross Gábor miniszter államosította a budapesti telefont. A cég új neve: Budapesti Állami Telefonhálózat Puskás Tivadar Bérleti Vállalata. 1888-89. Tovább bõvült és korszerûsödött a hálózat. A légvezetékekhez vashuzalok helyett már horganyzott acélhuzalt használtak. A régi, 3-4 éves távbeszélõkészülékeket is lecserélték, és valamennyi állomáson új, ún. Western-készülékeket szereltek fel. 1890. S nagy istván életrajza 1. A bõvítés és korszerûsítés a végsõkig kimerítette a vállalat anyagi lehetõségeit. Puskás részvényei a Kereskedelmi Bank tulajdonába kerültek. Ettõl kezdve Puskás Tivadarnak már a neve sem szerepelt a Budapesti Távbeszélõ-hálózat cégjelzésében. A budapesti hálózat története 1890-tõl már nem Puskás Tivadar története.
irásban előforduló megmagyarázott nevek lajstromának hozzátételével a maga költségén kiadta. Győr, 1788. (I. A-J., a II. kötetet K–V. Szentmiklósy Timotheus adta ki 1788-ban). 9-10. Két levele b. Ráday Gedeonhoz 1787 (Figyelő I. 182. ). A magyar írók életrajzára gyűjtötte az adatokat és Bod Péter Magyar Athenasát akarta bővítve kiadni; majd halála után Szathmári Pap Mihály tanár Kolozsvárt készült e munkát kiadni. Források [ szerkesztés] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. [1] Magyar Musa 1787. 8. sz. Magyar Kurir 1788. 829. l., 1789. I. 18. l., 79. sz. Danielik, Magyar Irók II. 217. l. Liszkay József, Nagy-Győri ev. ref. egyház multja és jelene. Győr, 1868. 112. lap. S nagy istván életrajza teljes film. Figyelő II. 1877. 222. (N. és Kovasznai Sándor levelezéséről). V. Uj Magyar Athenás 296. l. Petrik Géza Bibliográfiája