Moldvai Csángó Falvak / Vízmérők Cseréje, És Vizsgálata - Alföldvíz Zrt.
MOLDVAI CSÁNGÓK A csángók -az ezer éves magyar határon túl- a mai Romániában élő népcsoport összefoglaló neve. A legnagyobb, minden bizonnyal a legrégebbi csángó népcsoport a moldvai csángómagyaroké. Róluk szól ez az összeállítás. A nyelvtudomány a székely nyelvjárásban ismeretes csángál, elcsángál (elkóborol, elszakad) szóból származtatja, ennek a magyarság zömétől valóban távolkerült népcsoportunknak a nevét. "Elcsángált a tehén" – mondja a székely, "fönn csángat a havason". Moldvai Csángó Falvak | Moldvai CsáNgó | Sulinet HíRmagazin. A szó írásos alakban első ízben 1560-ban fordul elő, Csángó András formájában, Moldvából pedig 1591-ben ismeretes "saigai" alakban. A népcsoport magját feltehetően a honfoglaláskor határőrzőként kint hagyott magyarok alkották, akik mellé a magyar királyok a 12–13. században erdélyi és Felső-Tisza-vidéki magyarokat telepítettek. A 15–17. század között magyar husziták és erdélyi menekültek csoportjai érkeztek. Az 1764-es madéfalvi veszedelem után pedig nagyszámú székely népesség telepedett le, amikor a hadkötelesség elől menekülő székelyek a hegyeken túlra menekültek az osztrák hadsereg elől elrejtőzni.
- Moldvai Csángó Falvak | Moldvai CsáNgó | Sulinet HíRmagazin
- Tanulmányok a moldvai csángókról
- Moldvai Csángó | Sulinet Hírmagazin
- Vízóra cseréje jogszabály kereső
Moldvai Csángó Falvak | Moldvai CsáNgó | Sulinet HíRmagazin
Leírás Ismerkedés a moldvai Csángók életével 1. nap: Budapest – 4-es főút – Püspökladány – Ártánd (határállomás) – Nagyvárad – Király-hágó (rövid pihenő) – Gyalu – Erdélyi autópálya – Marosludas – Marosvásárhely – Gernyeszeg (Teleki Mihály kancellár sírja a gótikus stílusú református templomban, a Teleki kastély kívülről) – Szászrégen – Marosvécs (a Maros romantikus völgye, ahol Wass Albert – A Funtineli boszorkány című regénye játszódik) – Maroshévíz – szállás a Székelyföldön, Gyergyószárhegyen. 2. n ap: Gyergyószárhegy – Gyergyószentmiklós – Békás-szoros (rövid séta a vadregényes sziklaszurdokban) – Ezeréves határ – Karácsonkő (Piatra-neamt) – Szabófalva (Sabaoani, séta északi moldvai csángók jellegzetes falujában, 1831-es magyar felkelés újonnan felavatott emlékműve, csángó múzeum, Lakatos Demeter költő sírja) – Kickófalva (Tetcani, Szent István megmentett szobra) – Románvásár (Roman) – Bákó (Bacau) – Alsórekecsin (Racaciuni) – szállás Klézsén (fogadás igazi helyi pálinkával). Moldvai Csángó | Sulinet Hírmagazin. 3. nap: Trunk (Benedek Márton csángó orvos szülőháza és sírja, amely a környék legismertebb zarándokhelye) – Alsórekecsin – Gastény (Gasteni, az Árpád-kori magyar templom romjai) – Külsőrekecsin (a régi jellegzetes, tornácos csángó porták, kóstolással egybekötött látogatás a helyi pálinkafőzdében, vásárlási lehetőség, régi pincesor kívülről) – Klézse (Cleia, a Szeretklézse alapítvány székháza, ahol óvoda, iskola illetve múzeum található, mellette Álmos fejedelem mellszobra található) – Nagypatak (Valeamare, 1438-as alapítású Szent Márton fatemplom) – Forrófalva (Faraoani) – szállás Klézsén.
A falvak lakói eredetileg szabadparasztok voltak, később azonban sokan eljobbágyosodtak. A román görög-katolikus környezetben ezek a falvak mindmáig megőrizték nyelvüket, katolikus vallásukat. Mivel az anyaországtól távol éltek, a történelem hazánkat érintő, nyelvünket befolyásoló tényezői, eseményei nem hatottak rájuk. Természetesen kultúrájuk egyes területein, szókincsükben érezhető némileg a román hatás, az általuk beszélt magyar nyelv megőrizte régi archaikus vonásait. A XV. században tovább emelkedett a csángók száma, a Dél-Magyarországból idemenekült huszitákkal. Tanulmányok a moldvai csángókról. A XVI. és XVII. században a háborúk, az asszimiláció miatt a magyarság száma erősen megcsappant a területen. Gyarapodás következett be a XVIII. században, amikor Csikból és Gyergyóból, Háromszékből székelyek települtek ide nagy számban. Ekkor keletkeztek az ún. székelyes csángó falvak többségben. A Moldvába érkező székelyek jobbára a hegyi vidékekre költöztek. Itt kevés lehetőség adódott a földművelésre, de állattartásra és erdőgazdálkodásra alkalmas volt a terület.
Tanulmányok A Moldvai Csángókról
Szép fehér ló volt, lehajolt a hegy tetejéről a Szeret folyóig, és ott vizet ivott. Azért hagyott nyomot a hegyről letérdelve, mert olyan nagy volt, hogy a királlyal együtt a homályokban is vigyázkodni tudtak – így szól a Duma István András által lejegyzett legenda egyszerű-mesés magyarázatot adva a környék érdekes természeti képződményeire. De miért is fordult a költő a mesék felé? Utunk utolsó állomása Klézse Buda nevű részében Botezátu Viktória otthona, abban is az a helyiség, amely a hagyományőrző foglalkozásoknak helyt ad. Körben szőttesek, a faliújságon gyerekmunkák – mintaként is, emlékbe is. Tölgyfából készített szív egy hálás tanítványtól, a magyar címer gyöngyből fűzve, fakanálból baba és még sokminden más… Határok nélkül – Kossuth – augusztus 28., szombat, 18:01 Szerkesztő-műsorvezető: Benkei Ildikó Tovább a műsoroldalra >>>
századi evangélikus erődtemplom) – Déva – Guraszáda (ezeréves középkori körtemplom kívülről) Arad – Nagylak (határállomás) – Makó – M5 – Budapest. Az ár tartalmazza: utazás, szállás, reggeli, estebéd, bemutató műsorok, táncház, idegenvezetés. Az ár a belépőket (kb. 50 RON/fő), a pusztinai fakultatív jellegzetes csángó ebédet (50. -RON/fő), valamint a sajt és borkóstolást nem tartalmazza. A bemutató műsorok előadói szívesen fogadnak csekély adományokat! Utazás: légkondicionált autóbusszal. Találkozó: az indulás napján reggel 05. 30 órakor Budapesten, a Déli pályaudvar CBA élelmiszeráruház felőli oldalán (Mercure hotel mögött). Indulás bepakolás után azonnal. További felszállási lehetőségek: Cegléd – 4-es út (OMV kút), Szolnok – Szajoli kijáró (MOL kút), Püspökladány – MÁV állomás, Berettyóújfalu (MOL kút Stop Vendéglőnél), illetve az útvonal figyelembevételével előre egyeztetett helyen. Szállás: Gyergyószárhegyen és Gelencén a faluturizmus keretein belül magánházaknál külön bejáratú kétágyas szobákban fürdőszoba használattal.
Moldvai CsáNgó | Sulinet HíRmagazin
Gyimesbükkön az ezeréves határ látnivalóit tekintjük meg: Kontumáci-kápolna, a történelmi Magyarország legkeletibb, szépen felújított vasúti őrháza, Rákóczi-vár, a legendás 32-es határvadászok világháborús állásai. Gyimesközéplokon, nagy szeretettel és házias ízekkel várnak minket. 5. nap: gyimesi élmények és a csíksomlyói kegytemplom Délelőtt szekerekre pattanunk, és jókedvű kocsisaink elbeszéléseit, anekdotáit hallgatva, a varázslatos gyimesi tájak megcsodálva addig megyünk, míg már elfogynak a házak a kieső Muhospataki településrészen is. A falun kívül panzió működik, ennek udvarán pálinkával várnak minket. Megnézzük a pityókás csángó kenyér bevetését a fatüzelésű kemencébe. Frissen kisült kenyérlángost fogyaszthatunk. Felsétálunk a közeli esztenára, ahol a félnomád állattartás titkaiba és a sajt, túró és ordakészítés titkaiba avatnak be minket. Visszatérünk a kemencéhez, ahol már kisült a kenyér, látjuk ahogy kiszedik és megverik majd azon melegében, friss házi finomságok kíséretében fogyaszthatjuk el.
Viseletükben a legősibb ruhadarabok nyomai és román paraszti viselet hatása érzékelhető. A lányok és asszonyok nem viselnek kötényt, hosszú ingükre lepelszoknyát öltenek (katrinca, fáta, rokolya) fejükre tulpánt (virágos kendőt) kötöttek. A férfiak viselete hosszú vászoning, szőttes övvel. A vászoning fölé vállon gombolt bőrmellest télen szűrköpönyeget (szokmány) vettek. Nadrágjukat gyapjú háziszőttesből varrták (icár), eleje, hátulja azonos szabású. Nyáron vászon gatyát viseltek. Lábukon bocskort v. csizmát hordtak. Nemezkalapot, vagy fekete báránybőr kucsmát tettek fejükre.
A mellékvízmérők hitelességi ideje a 2012. szeptember 1-jén hatályba lépett jogszabály értelmében 8 év. 2001. évi CXII. törvény a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosításáról - Törvények és országgyűlési határozatok. Amennyiben a vízmű jelzi, hogy hamarosan lejár a mérőóra hitelessége, érdemes még időben lépni, különben megszűnik az érvényben lévő szerződés, amit csak még több utánajárással, illetve papírmunkával lehet újra megkötni. Tízezer forint körül mozognak a cserék díjai mérőnként A hitelesített mérő cseréjét elvégezheti egy megbízott kivitelező, minősített vállalkozó, de a szolgáltatás megrendelhető vízművektől is, amely esetben kevesebb dolga van a tulajdonosnak. Mivel nincs hatósági ára egy cserének, ezért érdemes körülnézni a piacon mielőtt megbíznánk valakit. Társasházak esetében sok esetben a közös képviselő is tud ajánlani megbízható vállalkozót vagy szerződött szakembert aki akár a több lakásos cserét az általa szabott árakhoz mérten kedvezménnyel is számolhatja. Bár az árak között nagy különbség nincs, a munkálatok megkezdése előtt ugyanakkor érdemes rákérdezni a kiszállási díjra.
Vízóra Cseréje Jogszabály Kereső
Ugyanis én tavaly vettem egy telket, amire építkeztem. Most kaptam egy levelet, hogy lecserélik a vízórát. Csakhogy tavaly, mikor átírták a nevemre, akkor (nem én, a Vízmű) megállapították, hogy az óra még nem is volt használva, teljesen nullás állás volt rajta. (S ez az első, 0-s állású, 0 forintos számlán is szerepel. ) Ha három évig nem "dolgozott" az az óra, akkor miért kell kicserélni, hiszen ez így csak egy év használat. Vagy nagyon rosszul gondolom? Köteles vagyok-e elfogadni a cserét, és kell-e fizetnem érte? Köszönöm a segítséget, ha valaki tud válaszolni, mert ezzel kapcsolatban sehol semmi útmutatást nem találtam. Egyjogász 2008. Vízóra cseréje jogszabály 2020. 07:49 A kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítési érvényességének időtartamát jogszabály határozza meg. Vízmérőknél: bekötési és törzshálózati 4 év mellékvízmérő elszámolásra 6 év mellékvízmérő költségmegosztásra korlátlan. Ha a vízmérő a vízmű tulajdona, a hitelesítési csere ingyenes (ezt onnan tudom, hogy nálunk is most cserélték le), ha a te tulajdonod, akkor persze neked kell kifizetned.
2008. 13:35 A négy kontra hat év hitelesítési idő lejárta után az órák már pontatlanok szoktak lenni: valakinek a kárára vagy siet v késik - ezért jó azt rendszeres időnközökben lecserélni és szakműhelyben újra hitelesítettik. Az előző évi fogyasztás alapján történő számlázást követően, időközben csak megtörténik a csere, és az ujabb éves leolvasásnál plusz-minusz korrigálják a számlát. Tehát mind a vízmű mind a fogyasztó előbb-utóbb a valós óraállást látja majd. Monalisa laikus hozzászóló BalázsFiam 2008. 17:22 Vízműnél dolgozom, írtam egy elég terjedelmes összefoglalót a vízóracserék menetéről néhány kérdésre válaszolva, de valamilyen oknál fogva nem jelent meg, mivel nincs kedvem ismételten leírni arra kérem a tisztelt fórumozókat, hogy ha valami kérdésük lenne a témával kapcsolatban írják le megpróbálok rá válaszolni, de gyakorlatiasan nem jogi szemmel. Tisztelettel B. Balázs SolnesM 2008. 23. 09:31 T. monalisa1! 8 évente kötelező a vízóra csere! Vagy komoly büntetés! - OLKT.net. " már pontatlanok szoktak lenni: valakinek a kárára vagy siet v késik – " A vízórák mindig késnek - tehát a szolgáltató érdeke a csere.