Babits Mihály A Gazda Bekeríti Házát Elemzés
Persze ebben a háború borzalma is közrejátszott. A nemzeti tragédia, Trianon után kedélyvilága elkomorodott. Babits Mihály: A gazda bekeríti házát (elemzés) – Jegyzetek. Az ország megcsonkítása kétségbe ejtette őt is, ahogy mindenkit. A háború és a csonka ország megélése egyfajta belső tisztázást, belső szembenézést igényelt, amit Babits megtett. Fürdőszoba, konyha - Praktiker webshop - online barkácsáruház Electric power akkumulátor 12v 100ah marine A változás te magad légy pdf letöltés download Computherm q3 termosztát használati útmutató Tükrök teljes film magyarul online pharmacy Látnivalók Hévíz környékén | Héví Gi joe 2 teljes film magyarul 2 resz videa A költemény hordereje ugyanis hatalmas, hiszen még magának Babitsnak is nehezére esik a mű lényegét kimondani. Ebben talán közrejátszik az is, hogy a költemény a háború alatt keletkezett, így sokkal nagyobb ellenérzést váltott ki, főleg az elvakult háborúpártiakból, akik az eseményeket nem az emberi oldalról szemlélték, hanem elfogultan követték a hamis jelszavakat, és hitték a győzelem mindenáron való kivívásának fontosságát.
Babits Mihály: A Gazda Bekeríti Házát (Elemzés) &Ndash; Jegyzetek
A gazda bekeríti házát című vers 1925 és 1927 között íródott és1925 októberében jelent meg a Nyugat októberi, 19. számában. Úgynevezett esztergomi vers, az Előhegyen levő nyári lakban készült. Az 1929-es, Az istenek halnak, az ember él című kötetbe válogatta be Babits. Pályája kezdetén a költő nehezen találta meg a maga útját: első két kötetében még a formai bravúrra törekedett, de egy idő után már túl akart haladni azon, hogy a költészet csillogó-villogó produktumait alkossa. Nemcsak a forma virtuóza akart lenni, már nem elégítette ki a formai bravúr. Fokozatosan eljutott a kívülállástól a részvétig, egyre jobban lejött a parnasszusról, egyre jobban észrevette a perifériára szorult emberek problémáit, verseiben hangot kapott a szánalom. Persze ebben a háború borzalma is közrejátszott. A nemzeti tragédia, Trianon után kedélyvilága elkomorodott. Az ország megcsonkítása kétségbe ejtette őt is, ahogy mindenkit. A háború és a csonka ország megélése egyfajta belső tisztázást, belső szembenézést igényelt, amit Babits megtett.
Babits érzelmeinek hevessége akkora feszítő erővel bír, hogy azt egy ember sem volna képes magába fojtani: az ambivalens érzelmek pedig a költő számára pokoli kínt okoznak, miközben tudja jól, hogy ki kell mondania azt, amit kell, s ez emberfeletti erőfeszítéseket igényel ("S ha kiszakad ajkam, akkor is", "Ha szétszakad ajkam, akkor is", "s ha ronggyá szétszakad ajkam, akkor is"). De végül kinyilváníttatik az igazság: "Béke! Béke már! / Legyen vége már! ". S ezután elkezdenek ömleni az érzelem hullámai, amelyek mind az újjászületést, a megbékélést, a szépség és a jóság eljövetelét, a sérelmek elfeledését zengik – az érzelmek eme hullámzása miatt nevezhetjük a verset rapszódiának, a szaggatott gondolatmenetnek formát adó sorok pedig szabadversre emlékeztetnek bennünket.