Könyv: Találkozás Egy Fiatalemberrel (Takács András)
Találkozás Egy Fiatalemberrel
Akik mind, mind különböznek egymástól… Idézetek kavalkádjával könnyíti, lazítja az olvasást. Nietzschét az őrültekhez hívja segítségül: "Az őrület viszonylag ritka az egyes emberekben. De általános jelenség csoportokban, pártokban, nemzetekben, korszakokban. " Csurka István tollára a társadalmi cinkosság tömör leírásában "támaszkodik": "Én elnézem nekik, hogy ők elnézik nekem, hogy én elnézem nekik…" Napóleon tarsolyából azt húzza elő: "A történelem azoknak a hazugságoknak az összessége, amelyekben megegyeztünk. " És ha úgy hozza a gondolatmenet, ismeretlentől is kölcsönöz: "A sikerhez nem visz föl lift. Keresd a lépcsőházat. " Avagy: "Az a hajóskapitány, aki nem tudja, melyik kikötőbe akar eljutni, ritkán jut el oda. " Idézeteit hol a folyó szövegbe illeszti, hol önálló alcím alá. Mint André Gide-ét: "Higgy azoknak, akik keresik az igazságot. Találkozás egy fiatalemberrel. Kerüld azokat, akik megtalálták. " Ő maga sosem hitte, hogy megtalálta az igazságot. Szinte minden írásában ott munkált a "vagy talán mégsem? " kételye – és valami utánozhatatlan bájú önirónia.
– Hát, kezdd csak – szólt fölényesen a fiatalember, és rágyújtott egy cigarettára. – Azt mondtad az önkormányzati választás előtt, hogy mindegy, ki jöjjön, csak ne a Fidesz. Aztán győztetek, befutott a Gyurcsánytól a Jobbikig terjedő skálán mozgó jelölt. Még mindig tartod, hogy jobb ez így a városnak? – Igen – szólt dacosan a fiatalember. – Csakhogy azóta eltelt néhány hónap, és kiderült, hogy hiába a fényes győzelem, semmi sem történik a városban. Viszont barátod, az új polgármester bejelentette, hogy megszorító intézkedéseket hoz, máris kevesebb pénz jut helyi sportra, kultúrára. Te tényleg elhiszed, hogy az előző vezetés kiürítette a kasszát? – Elhiszem. Találkozás egy fiatalemberrel tartalom. – És hogyan lehet kiüríteni egy város kasszáját, ha szabad kérdeznem? Ezt hogy kell csinálni? – Ezt nem tudom. de a fideszesek lopnak, ez a lényeg. Mindenki lop, de ők a legtöbbet. – Jó, haladjunk tovább. Az új polgármesternek nincs testületi többsége, visszadobják a javaslatait, évek fognak eltelni az önkormányzati harccal, és semmi sem történik.
– Jaj, plébános úr, boldog vagyok. Csodálatos volt a beszéde. Egész hetemet bearanyozza majd. – És kedves lelkem, mi tetszett a beszédben ennyire? – kérdezi a plébános. – Hát az, hogy: 'Mezopotámia'! Találkozás egy fiatalemberrel novella elemzés. " Édes-bájos válasz Hankiss élet értelmét és kifutását kereső kérdéseire. Mosolyfakasztó humor a gyászban. A "bízva bízás" juszt is optimista befejezése. Kár, hogy alighanem kevesekhez jut el. A Zuckerberg-galaxisban már önmagában könyvet kiadni is bátorság, nem hogy gondolatszilánkokból katedrálist kilegózni kívánó munkát. Még akkor is, ha a szóban forgó mű, tömör, szabatos stílusával és a sokakhoz szólás igényével íródva, sűrítve és nemegyszer érzékletesebben villantja fel a valóvilágvursli befejezetlen embereinek öntelt-tanácstalan útkereséseit, mint megannyi, idegen szavakban és szakkifejezésekben tobzódó értekezés. Schreiber György