Melyik Anyag Jatszott Nagy Szerepet Mesopotamian Az Emberek Életében
Okostankönyv Az első civilizációk: Mezopotámia [3. ] - Történelem blog Mezopotámia történelme Mozaik Digitális Oktatás 2. ) Száz év után (Kr. 2100) a sumérok elűzték a quttukat, és Mezopotámia újra városállamok halmaza lett, melyek közül Úr emelkedett vezető pozícióba. Végül egy újabb nomád nép jelent meg, ők voltak az amoriták. Babilon városában rendezkedtek be, majd hamarosan meghódították Egész Mezopotámiát. Ezzel létrejött az Óbabiloni Birodalom. Nymphenburgi Kastély Nyitvatartás Melyik anyag játszott nagy szerepet mezopotámiában az emberek életében 5. IV. Mezopotámia műveltsége 1. ) A sumér műveltséget minden hódító átvette, így az írást is. Szükség volt az írásra a termés és az adók nyilvántartása miatt. Az írás fokozatosan alakult ki, eleinte képírást használtak (egy-egy jel konkrét tárgyakat, élőlényeket takart), majd kialakult a szóírás, és a szótagírás is. Kezdetben agyagra írtak, és a fontosabb szövegeknél az agyagot ki is égették. Az írás terjedésével iskolákat is létre kellett hozni. 2. ) A vallás szerepe is jelentős volt Mezopotámiában. A sumérok isteneiket kegyetlennek ábrázolták.
Nymphenburgi Kastély Nyitvatartás Melyik Anyag Játszott Nagy Szerepet Mezopotámiában Az Emberek Életében 5
A Tigris (Idiglat) 2000 km hosszú volt, áprilisban áradt, esése nagyobb és jobb az Eufráteszénál. Mezopotámia éghajlata sivatagi és sztyeppi. A csapadék eloszlása nagyon egyenlőtlen. Sumerek Néhány hullámban fokozatosan érkeztek kelet felől a IV. évezred második felében. A sumerek eredetéről semmit sem tudunk. Mítoszaik sem segítenek, mert önmagukat őslakosoknak tartották. A III. évezred első felében önálló politikai egységek ( városállamok jöttek létre): Uruk, Ur, Babilon, Nippur, Suruppak, Kis, Assur, Lagas, Umma. Méretek
Ahhoz, hogy Mezopotámia lett a civilizáció bölcsője, - a másutt szokatlan munkaszervezés mellett - hozzájárult a kedvező éghajlat, az öntözés, a nád megléte (mely az építkezésekhez kellett), és a háziasításra alkalmas állatok jelenléte, illetve a jelentős lakosságsűrűség. II. A sumer városállamok: 1. ) A sumerok Krisztus előtt 3500 körül vándoroltak (vélhetően Indiából) Mezopotámia déli részére, ahol a korábban már említett öntözéses munkavégzés által megkövetelt munkaszervezés, a közösség védelme és a gazdálkodás irányítása miatt létrehozták az első városállamokat. (Legjelentősebbek: Úr, Uruk, Lagas, Larsa, Nippur) 2. ) A városállamok jellemzői: -A közösséggé szervezésben és a jó termésért való isteni közbenjárásban fontos szerepet betöltő papok gyorsan a városállamok élére kerültek. Papkirályok, alattuk pedig egy szűk katonai és papi vezető csoport irányította mindenhol a mezopotámiai sumér államokat. Alattuk következtek a közrendű szabadok (termelőmunkát végeztek), majd legalul a rabszolgák (kis számban)!