Csurka István Írásai
Csurka István Könyv Püski kiadó, 1999 1487 oldal, fűzött A5 méret Státusz: Kifogyott Bolti ár: 5 000 Ft Megtakarítás: 0% Online ár: 5 000 Ft Leírás Csurka István (Budapest, 1934. március 27. – Budapest, 2012. február 4. ) kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta. A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig az elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. * Az 1998-ban megjelent kiadvány az író 1979-1998 közötti politikai írásait és beszédeit tartalmazza. Részlet a BEVEZETÉS - ből: "A nyolcvanas évek derekán egy váratlanul, de nem ok nélkül kibontakozott szenvedély söpört végig a magyar értelmiség első huszárszázadán. A politikába avatkozás, mártózás és végül bonyolódás szenvedélye.
- Csurka István: A végső cél a Magyarság kipusztítása
- Moldova Györgyről 41 ügynök jelentett | Szombat Online
- Címke: Csurka István Írásai. | Az élet és az igazság nevében.
Csurka István: A Végső Cél A Magyarság Kipusztítása
Példaként Grecsó Krisztiánt, Spiró Györgyöt és Fehér Bélát említette meg. Kiss Gy. Csaba kiemelte, az író művei "létünk, szellemi kondíciónk meghatározó örökségére", a Kádár-kor hatására hívják fel a figyelmet. A középszerűségre, az elmaradt elszámoltatásra, az erkölcsi relativizmusra, züllésre - folytatta, tanúságtételnek nevezve az életművet. Kovács László, a Magyar Igazság és Élet Pártjának alelnöke Csurka Istvánt méltatva azt mondta, hogy a párt elnökének halálával "a hallgatás falai", amelyek az életművet övezték, leomlottak. "A legtöbb ember számára - így az én számomra is - szépirodalmi, társadalompolitikai írásai, beszédei jelentették az igazodási pontot, a fényforrást, a tájékozódást". Kovács László a spártai Leonidasz hadvezérhez hasonlította a politikust, a megmaradt pártot pedig ahhoz a háromszáz katonához, akik életüket áldozták a perzsa haderővel szemben. Kitért arra is, hogy január 14-én Szegeden mondta el Csurka István az utolsó nyilvános buzdító beszédét, amellyel hozzájárult a békemenet sikeréhez.
Moldova Györgyről 41 Ügynök Jelentett | Szombat Online
Többéves mellőzöttség után a rendszerváltás évében indult el a korábban évtizedekig szalonképes író, Csurka István a szalonképtelenség útján. "Másokhoz hasonlóan Csurka Istvánnak is el kell döntenie, hogy – akár szigorúan kritikus műveivel – szocialista hazánk nyilvánosságát és kultúráját akarja-e szolgálni, vagy ellenségeink fórumain, az általuk vezényelt zenekarban kíván »tuttista« lenni" – rögzítette a hivatalos kultúrpolitikai álláspontot 1986. augusztus 9-én Vajda György művelődési miniszterhelyettes. A Magyar Nemzetnek adott interjúja sajtó- s egyben politikatörténeti esemény volt: először fordult elő, hogy egy pártberkekben hozott szilenciumi döntést a nyilvánosság orrára kötöttek. Az újdonsült miniszterhelyettes úgy fogalmazott, hogy Csurka írásai "további döntésig" nem jelenhetnek meg, s "ugyanilyen értelmű tájékoztatást kaptak a könyvkiadók, a filmstúdiók és a színházak fenntartói is". Vajda szerint az írónak amiatt kellett bűnhődnie, hogy az év tavaszi nyugat-európai és amerikai utazása során a "törvényes előírások megkerülésével" esszékötetet jelentetett meg egy New York-i könyvkiadónál, s az ebben lévő írásai "torzított képet" adtak a hazai közállapotokról, ráadásul elhallgatták "az elért társadalmi és politikai vívmányainkat".
Címke: Csurka István Írásai. | Az Élet És Az Igazság Nevében.
Elhunyt Csurka István író, politikus. Március 27-én töltötte volna be 78. évét. Közéleti szereplőként a 80-as évek közepétől volt aktív, részt vett az 1985-ös monori találkozón (a kempingben tartott háromnapos rendezvényen a demokratikus ellenzék különböző ágainak képviselői, egyszerűsítve a népiek és az urbánosok vettek részt), majd 1987-ben az egyik alapítója volt az MDF-nek. A kórházból írt utoljára Életének 78. évében meghalt Csurka István - tudatta Papolczy Gizella, az író, politikus hozzátartozója szombat délelőtt. Az író életének utolsó nyilvános megszólalása február 2-án volt, a budapesti Új Színház társulati ülésén, amikor Dörner György, az új igazgató felolvasta a kórházban fekvő Csurka István társulathoz intézett levelét. Ebben arra bíztatta a jelenlévőket, hogy attól függetlenül, ki hova érzi magát tartozónak, mit gondol a politikáról, szeretetben dolgozzanak együtt. (MTI) A párton belül is hamar a jobbszélre került, a máig élő Magyar Fórum című lapban, melynek később kiadását is átvette, a kormányt és politikáját bíráló, majd antiszemita hangvételű írásokkal jelentkezett már 1992-1993-ban.
Nagyon keserű lesz akkor Magyarnak születni. Megbélyegzettség, üldözés, megszégyenítés és a teljes Magyar történelem eltagadása lesz az osztályrészünk. Nyelvünk helyén vartyogást hallhatunk" – írta 1998-ban. A fentiek mellett támogatta Trianon revízióját, bírálta az "idegen érdekeket szolgáló politikát" és a szerinte szintén ezt tevő, Surányi György vezette Magyar Nemzeti Bankot, ellenezte a NATO- és EU-tagságot is. "A nyolcvan-kilences rendszerváltozás karizmatikus figurája volt, nemcsak a politikában, hanem az irodalmi életben is. Részese volt a változások szellemi előkészítésének. A Magyar Írószövetség 1986-os tisztújító közgyűlésén igen kemény beszédet mondott. Mindenképpen a magyar irodalom egyik nagy egyénisége távozott az élők sorából" – ezt mondta a Magyar Távirati Irodának halálakor a Magyar Írószövetség akkori elnöke, Szentmártoni János, hangsúlyozva: "az író politikai és írótevékenységét külön kell megítélni". A szövetségi elnök itt nyilvánvalóan arra a korábban is közkeletű megítélésre utalt, hogy noha Csurka kimagasló tehetségű alkotó volt, politikai tevékenysége kapcsán már élesen megoszlanak a vélemények radikális megnyilvánulásai miatt.