viktornyul.com

July 7, 2024

Népegészségügyi termékadó 2011. 09. 01-től bevezetésre került, mint új adónem. Népegészségügyi termékadó fizetendő azon termékek után, melyek egészségre károsnak ítélt élelmiszerek, italok…stb. Népegészségügyi termékadó adóalanyai a károsnak ítélt termékek gyártói. Népegészségügyi termékadó a költségvetést megillető bevétel. Népegészségügyi termékadó előírása: Bizonylatok/Adófolyószámla menüpontban történik a 10500 adónemen. Népegészségügyi termékadó befizetése: 354 jogcímen lehet rögzíteni. Mind az előírás és befizetés is megjelenik az adófolyószámlán. Kapcsolódó hivatkozások (forrásanyag): Népegészségügyi termékadó törvény

Népegészségügyi Termékadó 2013 Relatif

A kormány rendkívül elégedett a csipszadó eddigi hatásaival, így arra készül, hogy további termékekre is kiterjeszti. Egy kormányzati javaslat szerint jövőre az édes termékek (üdítők, sütemények) után akkor is meg kellene fizetni a Népegészségügyi Termékadót (NETA), ha kizárólag édesítőszert tartalmaznak. Ugyanis ezeknek is a terhére róják, hogy rászoktatnak az édes íz élvezetére. A csak édesítőszeres termékek közterhe azonban mintegy harmada lesz a cukrosokénak, így például az ilyen üdítőitalok literét 5 forint, a szörpökét 80 forint adó terhelheti. Az édesítőszeres kakaóporok után kilogrammonként 30 forint, cukrozott készítményeknél 50, a gyümölcsízeknél 200 forint illeti meg várhatóan januártól a közkasszát. Szélesebb körben válhatnak adókötelessé a szörpök, zöldséglevek. A jövőben csak a magas, legalább 75 százalékos gyümölcs-, és zöldségtartalmú levek mentesülnek a NETA megfizetése alól. (Most ez a határ 25 százalék. ) Az intézkedést a javaslat azzal indokolja, hogy a kevés gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó levek cukortartalma sok esetben jóval több, mint az egyéb üdítőké, ezért emelnék ezek adómértékét is ugyanakkorára, írja a Népszava.

Népegészségügyi Termékadó 2012.Html

A NETA elméleti megalapozottsága A népegészségügyi termékadó kivetésével az adórendszer olyan termékek fogyasztásából fakadó hatásokat kezel, amelyeknek hosszú távon magas a társadalmi költsége. A résztvevőkön kívül mások számára kedvezőtlen hatásokat negatív externáliának nevezzük. Ezen externális hatások többféle módon jelentkezhetnek, ám közös jellemzőjük, hogy a fogyasztó (vagy termelő) számára a gazdasági tevékenység magán határköltsége alacsonyabb, mint annak társadalmi határköltsége. Ebben a konkrét esetben az egészségtelen termék fogyasztása csak az egyén számára jelent hasznosságot, míg egészségügyi költségei szétterülnek a társadalmon. Az össztársadalmi kereslet-kínálati egyensúly ezáltal elmozdul az optimálistól, ezért léphet fel igény valamilyen szabályozói lépésre. Ennek egyik módja, ha az állam adó kivetésével téríti el az externáliát okozó termék árát a piacon kialakult árszínvonaltól. A magas társadalmi költséggel járó externáliákat kezelő adók szerepe elsősorban a kedvezőtlen egészségügyi és környezetvédelmi hatások megelőzésében jelentkezik.

Népegészségügyi Termékadó 2009 Relatif

Az idézett jegybanki tanulmány nemzetközi kitekintéséből az derül ki, hogy a különadót alkalmazó országok többségében a magas hozzáadottcukor-tartalmú üdítők megadóztatása a leggyakoribb. Világszerte számos országban döntöttek a bevezetése mellett, az utóbb években például Franciaországban, Írországban, Mexikóban, az USA számos államában, legutóbb pedig az Egyesült Királyságban. Más országokban a már létező adónem mértéke emelkedett, így például Chilében és Norvégiában. ábra: A népegészségügyi termékadóból származó költségvetési bevétel 2012 óta Forrás: MKOGY; megjegyzés: a 2019-es és 2020-as érték a költségvetési előirányzat Az egészégre káros termékek fogyasztásának visszaszorítása mellett az adó másik célja – értelemszerűen – a költségvetési kiadások finanszírozása, és ebből a szempontból is egyre nagyobb a szerepe. A kormányzati tervek szerint a bevezetésétől kezdve 2020-ig összesen 318 milliárd forint bevételt hoz a költségvetés számára, jövőre pedig már várhatóan az összes adóbevétel 0, 4 százalékát a NETA biztosítja.

Népegészségügyi Termékadó 2010 Qui Me Suit

Cikksorozatunk következő részében a Magyarországon alkalmazott népegészségügyi termékadó jellemzőit és bevezetésének költségvetési és fogyasztásra gyakorolt hatását ismertetjük, valamint javaslatot teszünk az adónem jövőbeni fejlesztési lehetőségeire. A vendégcikk szerzői a Magyar Nemzeti Bank munkatársai. Az írás tartalma nem feltétlenül tükrözi az Infostart szerkesztőségének véleményét. Nyitókép: Pixabay

A konferencián sok szó esett az iparág jövőjéről is, hat pontot jelöltek ki az édességiparban az ágazati szereplők, amelyet kiemeltté tesznek a következő uniós támogatási ciklusban, valamint erősíteni akarják a beruházásokat. Magyarország jelentős agrármúltja és erősségei kötelezik a kormányt arra, hogy az élelmiszeriparra, így az édességgyártókra is különleges figyelmet fordítson, ezért is tettük nemzetstratégiai ágazattá a területet – mondta Zsigó Róber államtitkár, aki azzal érvelt, hogy az idei évben a gazdasági növekedés többletének jelentős részét a mezőgazdaság és az élelmiszeripar adja. Kiemelt kép: MTI / Kovács Tamás Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.