A Szent Korona Hazaérkezésének Ideje
Magyarország Szent Korona eszme szerinti Szabadság Alkotmánya 1. § (1) Magyarország örökké szabad. 2. § (1) A kötelességek és a jogok egyszégében a szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szüntethetõ meg és nem korlátozható. (2) A Szent Korona tagja: a. / az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint b. / az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek. 3. § (1) Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotórésze, amelyet csak a Szent Korona alkotó eleme, a Szent Korona tagjai birtokolhatnak. (2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjogokkal, kivéve: a. / Nem semmisítheti meg a birtokot. b. / Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését. c. / Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át (örökítheti) a birtokjogot. (1) Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja. 5. § (1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellenttmondani és ellenállni.
A Szent Korona Képekben
A Szent Korona elölnézete A Szent Korona hátulnézete A magyarországi rendszerváltás után Korona Bizottság néven testület alakult a Szent Korona alapos tudományos vizsgálatára. A bizottság tagjai voltak: dr. Lovag Zsuzsa, Kovács Éva, valamint Péri József és Papp László ötvösművészek. A bizottság a korona eredetével kapcsolatos évszázados vitakérdések legfontosabbjai köré összpontosította vizsgálódásait. A korona egységessége [ szerkesztés] A szakértők megállapították, hogy a koronának nincs egységes szerkezete. Ha egyszerre, egy feladatmeghatározás alapján készítették volna az ötvösök a fejéket, akkor először egy egységes szerkezetet alakítottak volna ki, és erre kerültek volna fel az ugyancsak egységes stílusú díszítmények. Azonban mind az egységes szerkezet, mind pedig az ékítmények egységes stílusa hiányzik. A korona két, markánsan elkülönülő részből áll, és a két rész összeillesztésének a minősége messze elmarad az egyes részek ötvösszakmai színvonalától. [1] A szembetűnően kezdetleges szegecselés, a felesleges furatok, a "latin korona" csonka pántjai, a latin Pantokrátor utólagos átfúrása mind ellene szól az egységes tervezésnek.
A Szent Korona Országai
2020. szeptember 9. 08:22 Múlt-kor 1. A magyar államiság jelképekén tisztelt Szent Korona beavató koronaként funkcionált, azaz csak felszentelés végett tették az uralkodó fejére. Tehát az országos ügyek intézése közben a mindenkori magyar király nem ezt viselte és családi körben sem tette a fejére. 2. A Szent Korona két részből áll: az alsó rész az abroncs, a görög korona (Corona Graeca), a latin koronának nevezett felső rész pedig drágakövekkel szegélyezett aranypántokból áll. A korona tetején lévő kereszt valószínűleg csak a 16. században került rá. 3. A közkeletű vélekedés, hagyomány és jog szerint a magyar királyok törvényesen csak akkor uralkodhattak, ha a legitimációs tényezőnek tekintett Szent Koronával koronázták meg őket Székesfehérvárott, a fejükre pedig az esztergomi érsek helyezte a nagy becsben tartott jelképet. Első királyunkat, Szent Istvánt azonban nem Székesfehérvárott, hanem Esztergomban koronázták meg, és nem a ma is látható Szent Koronával. Székesfehérvár csak István uralkodása után vált koronázó várossá, egészen 1527-ig itt koronázták meg a magyar királyokat.
A Szent Korona Másolatai
A török kútfők tanúvallomása nem érthető másik koronára, korra vagy földrajzi területre. Nincs ezeknek ellentmondó további forrás sem, amely máshová tenné a Szent Korona készítésének helyét és korát, ugyanakkor a török adatokat más források megerősítik. Ezeknek köszönhetően ma már a Szent Korona készítésének körülményeit és Kárpát-medencébe vezető útját nagy biztonsággal meg lehet rajzolni. Bizonyosnak látszik, hogy ez a fejedelmi ékszer az első avarhun honfoglalókkal érkező szabírok féltett kincse volt. A magyar krónikák szóhasználatával élve úgy is fogalmazhatunk, hogy Csaba királyfi idősebb fiának visszatérő népe hozta magával. Történetírók a Szent Korona születéséről Ibrahim Pecsevi török történetíró "azt állítja, hogy ő hallotta a magyaroktól ezt a nyilatkozatot: a korona 3000 esztendős; Iszkendertől (Nagy Sándor) örökölte Nusirván (Kürosz) s ettől szállott mi reánk. Továbbá Mohammed Emin nagyvezír 1768-ban azt írta Kaunitz herczegnek, hogy az osztrák császár – mint a Nusirván idejéből maradt korona örököse – egyedül érdemli meg az 'imperator' czímet. "
RECENZIÓ – Révay Péter koronaőr (1568–1622) nagy művének kritikai kiadása jelent meg nemrégiben magyarul. Révay Péter koronaőr (1568–1622) két művet írt a magyar koronáról, egy rövid Commentarius t, amelyet saját költségén meg is jelentetett 1613-ban, valamint ennek nyolcszorosra bővített, lényegében újraírt változatát, amelyben korábbi munkájának tárgyánál maradva, de attól kissé el is emelve a fókuszt, immáron az egész ország (pontosabban: birodalom) addigi hét évszázadának hangsúlyozottan nem egyforma mélységű feldolgozására vállalkozott. A Monarchia Révay hattyúdalának és politikai végrendeletének tekinthető: az idős koronaőr élete végén, túlnyomórészt a korona melletti kényszerű fogságában, vagyis 1619–1621-ben írta, azután, hogy Bethlen Gábor elfoglalta Pozsonyt, foglyul ejtve a várban a koronát és a korona mellett esküjéhez híven makacsul kitartó szerzőnket. Bethlen a hadihelyzet alakulása miatt egy év után kivonult Pozsonyból és a nyugati országrészből. A koronázási jelvényeket – és velük együtt a koronaőrt – vitte magával, előbb a zólyomi, majd az ecsedi várat jelölve ki nekik tartózkodási helyéül.