Egyszer Volt Az Ember
Meséhez képest nemcsak fekete és fehér, hanem egészen összetett karakterekkel is találkozunk, sőt, az egyes szereplők felelősségét is vizsgálat alá vesszük. Hiszen ki lehet felelős egy egész ország hanyatlásáért? Csupán az aktív cselekvő, aki a hatalomért bármire (és mindenre) képes, vagy az a passzív alak is, aki hagyja magát manipulálni, saját magát csapja be, és egyszerűen elfordul az igazság elől? Nehéz meghatározni, hogy kinek is íródott a regény. Egyszer volt az ember 15. rész. Én inkább felnőtteknek szóló mesének mondanám, hiszen a mélyebb tartalmakat csak ők érthetik meg, nyelvezetében és fogalmazásában mégis gyerekekhez szól ez a kötet. Nagyon tetszett egyébként a mesélő közvetlensége, kikacsintása az olvasó felé, hiszen többször is felhívta rá a figyelmünket (néha sűrű bocsánatkéréssel körítve), hogy ő bizony mindentudó, de nem biztos, hogy ezt az ismeretanyagot velünk is azonnal megosztja. Duskáldia népei pedig a történet egy pontjától kezdve úgy hullottak, mint a legyek: ehhez kissé kettős a hozzáállásom, hiszen tény, hogy a mai gyerekek ingerküszöbe jóval magasabban van, mint anno az enyém, ugyanakkor eszembe jutottak azok a gyermekkori "traumák", amelyek egy-egy mesehős halála után maradtak bennem.
Egyszer Volt Az Ember 15. Rész
Értékelés: 46 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Az ismeretterjesztő rajzfilmsorozat bemutatja az emberiség történetét, a Földön megjelent élet első formáitól kezdve egészen napjainkig. A nézőknek kalandos időutazásban van része, amelynek során végigkövethetik, mi jellemezte az emberek életét az adott korszakban, illetve hogyan küzdötték le a nehézségeket. Egyszer volt, hol nem volt... az ember 3.rész - YouTube. A műsor ismertetése: Albert Barillé ismeretterjesztő rajzfilmsorozata bemutatja az emberiség történetét, a Földön megjelenő élet első formáitól kezdve egészen napjainkig. A nézőknek kalandos időutazásban lesz része, amelyből elődeink tapasztalatai alapján megérthetjük jelenünket is. Egyéb epizódok: Stáblista:
A paraszt a városba megy, hogy könnyebb és jobban fizető munkát keressen. Ott tömeget talál, kunyhókat, hemzsegő külvárosokat. 1850 és 1914 között Európa lakossága megkétszereződik, a városoké megötszöröződik. A munkás új társadalmi osztály lesz, amelynek egyetlen értéke a munkája, azt kell eladnia. Erősödik a szocializmus, a szakszervezeti mozgalom, X. Piusz pápa szavai ellenére a munkás nem a jobb jövőtől várja az igazságot. Itt vannak a modern idők. A megszavazott heti pihenőnapot kihasználják. Japán megveri Oroszországot, majd megszállja Koreát, a Távol-keleten vége az európai túlsúlynak. Az országok baráti szövetségeket kötnek, de azért fegyverkeznek, a sakktáblán folyik a játék. A katonák verekedni akarnak a világért, a francia revansvágya, a pángermanizmus, a pánszlávizmus szítja a szenvedélyeket. Egyszer volt az ember. Egyesek még örülnek is a háborúnak, véget vet a társadalmi feszültségeknek, viszálykodásoknak, kifényesíti a fakult címereket. Bernardi, orosz tábornok 1914 előestéjén kijelentette: "A háború nem csak biológiai szükségszerűség, hanem bizonyos esetekben erkölcsi kötelesség is, a civilizáció nélkülözhetetlen tényezője" – igaz ő tábornok volt, orosz és a háború az emberek őrültsége.