Szent Miklós Templom Kecskemét
Harangozási rend Szerkesztés Hétköznap reggel 7. 00-7. 03 délben 12. 00-12. 03 este 20. 00-20. 03 között harangozik a Szent Miklós harang. Vasárnap 7. 15-7. 18, 9. 15-9. 18, 11. 15-11. 18, 17. 15-17. 18 között hívja a népet a templomba a Szent Antal harang. 7. 30-7. 33, 9. 30-9. 33, 11. 30-11. 33, 17. 30-17. 33 között a templomból mind a négy harang jelzi a Szentmise kezdetét. Reggel 7. 03 Délben 12. 03 Este 20. 03 között a Szent Miklós harang szól. Képek a templomról Szerkesztés A templom lourdes-i kápolnája Az orgona (építette Mooser Lajos 1860-ban) Jegyzetek Szerkesztés ↑ A. [2011. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30. ) ↑ A. [2009. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) ↑ A KÖSZ honlapján [ halott link]
Szent Miklós Templom Szeged
13. századi erdélyi ortodox templom A demsusi Szent Miklós-templom ( románul Biserica Sfântul Nicolae) a legrégibb ma is használt ortodox templom Romániában, egyben Erdély egyik legkülönlegesebb egyházi műemléke, a Hunyad megyei Demsus faluban. Bár építéséről írásos források nem maradtak fenn, az eredeti építmény négyzet alakú, négy pillérrel tagolt alaprajza és félkör alakú apszisa miatt a 13. századra datálják. Építéséhez Várhelyről (Ulpia Traiana) való feliratos római sírköveket, vízvezeték töredékeit, márványt és téglát használtak föl. Ezért a tudósok sokáig vitáztak eredetéről, sokan az egyik sírkő alapján eredetileg Longinus Maximus síremlékének tartották, amely köré később emeltek templomot. Mások ma is úgy vélik, hogy korábbi, pogány szentély helyén épült. Mintájaként egyaránt említik az őraljaboldogfalvi templomot és a Curtea de Argeș -i, mára romos Szent Miklós-templomot. 1360 -ban megemlékeztek a demsusi "sacerdos olahalis"-ról ('oláh pap'). A 14 – 15. században a déli és a nyugati oldalon kibővítették.
Szent Miklos Templom Szekelyudvarhely
Eperjes (Prešov) központi jellegzetessége a 14. századi nagyszabású Szent Miklós templom a magas zömök toronnyal együtt. A háromhajós gótikus templom építését 1515-ben fejezték be. Építészetében az építészeti javítások és az 1788-as tűzvész ellenére is több eredeti gótikus jegy maradt fenn, pl. a hálózati boltozatok, ablakok és kapuk. Az 1696-ból származó Szent Miklós templom főoltárán a gótika és a barokk összhangja érzékelhető. A 16. század eleji, lőcsei Pál mester műhelyéből származó angyalszobrok gótikus stílusúak. Forrás: Vydavateľstvo Dajama
Csodatévő Szent Miklós Templom
hétköznap: 7. 30; szombat: 7. 30; 18. 30. ; vasárnap: 7. 30; 9. 30; 11. ; Téli időszakban, október 1-jétől húsvétig, az esti misék 17. -kor kezdődnek. Szent Miklós plébániatemplom – Barátok temploma – Ferences templom Kecskemét legrégebbi építészeti emléke valószínűleg a XIV. század második felében épült. A város patrónusának, Szent Miklósnak szentelt templom Kecskemét első kőtemploma volt, melyet szokatlan módon a XVI. század derekán a katolikus és a református felekezetek megosztva használtak. A XVII. században került a ferences rend gondozásába, ők építették azt a kolostor épületet is, amely jelenleg a Kodály Intézetnek ad otthont. Innen ered a Barátok temploma elnevezés. A templomot az évszázadok folyamán többször bővítették, átépítették, gótikus jegyeit itt-ott megőrizve. Jelenlegi alapvetően késő barokk-copf stílusát a XVIII. század végén nyerte el. Az udvarban található Lourdes-i sziklakápolnát a 30-as években építették, és valódi kultuszhellyé vált. Érdemes megcsodálni a csodálatos neobarokk kovácsoltvas kapukat.
Földvárpuszta majornál késő bronzkori földvár maradványait tárták 10-ben a térséget a rómaiak hódították meg, és Bassiana néven alapítottak települést mai Sárvártól északra, a Gyöngyös torkolatának közelében, ahol a borostyánút átkelt a Rábán. Korábban az átkelőhelyen kelta település állt; az ő erődítményük Ostffyasszonyfa-Földvárpusztánál volt. Az út védelmére épített római erőd maradványait a Gyöngyös-patak keleti oldalán, az Óvár nevű helyen találták meg. A Karoling-kori lakosság 9. századi temetőjét a Végmalomnál tárták fel. A honfoglalás után a magyarok a német támadások ellen a Gyöngyös és a Rába összefolyásánál építettek földvárat, amit először 1192-ben említenek. A vár az 1280-as évekig királyi tulajdon volt, majd a feudális anarchia idején a Kőszegi család birtokába került. 1327-ben Köcski Sándor foglalta vissza Károly Róbertnek a Németújváriaktól, és a király 1328-ban kiváltságokat adományozott a mai belváros területén állt Sársziget lakóinak. 1390-ben Zsigmond király a Kanizsai családnak adományozta, majd miután azok hűtlenné váltak, 1403-ban megostromolta, és visszafoglalta tőlük.