Perlrott Csaba Vilmos A Word
A 2. világháború alatt munkaszolgálatos volt. A háború után is sokat alkotott Szentendrén, a művészi élet újraindulása szempontjából fontos volt az Ernst Múzeumban 1947-ben közös kiállítása Gráber Margittal és másokkal. Végrendeletében a Magyar Zsidó Múzeumra hagyta műveinek nagyrészét. Ennek értelmében számos képénél a gyűjteményben található az alábbi ajánlás: Perlott Csaba Vilmos végrendelete értelmében: Perlrott Csaba Vilmosné született Iveith Klára adománya Perlrott Simon és felesége született Klein Róza emlékére 1951-ben. Például a Csendélet hegedűvel című temperával festett képet és a Két akt című olajképet. A szentendrei iskolához is köthető képtípus a "szobor a képben", tehát a szobor csendéleti tárgyként való megfestése jellemző rá. Ez a gyakori motívum egyrészt a művész és modellje közötti szoros kapcsolatra, másrészt a plasztika, mint műfaj előtérbe kerülésére utal. Perlrott Csaba Vilmos több ilyen típusú képet is készített. Némelyiken a szobor és az ábrázolt alak szinte egylényegűvé válik, az emberi portré és a plasztika ábrázolásmódja összemosódik.
- Perlrott csaba vilmos es
- Perlrott csaba vilmos a bank
- Perlrott csaba vilmos a b
- Perlrott csaba vilmos a 3
Perlrott Csaba Vilmos Es
Rövid leírás a termékről Perlrott Csaba Vilmos a 20. századi magyar festészeti Formanyelv egyik megújítója. Élete egy részét – az elmúlt század művészetének fejlődése szempontjából legizgalmasabb első évtizedeket – Európa jelentős művészeti központjaiban töltötte. Egyszerre szemtanúja, felvevője és átadója a kortárs francia és német művészetnek. Európai tanultságú festő, aki igen sokat utazott s állított ki… Nagybányáról 1905-ben Párizsba utazik, s ez döntően hat fejlődésére. A frissen szerveződő Matisse-iskola egyik alapítója. A francia fővárosból Magyarországra visszatérő úgynevezett "neósokat" a nagybányai művésztelepen ellenséges hangulat fogadja. Perlrott mozgalmas életének minden állomásáról mégis ide tér vissza, ami egyben jelzi is e légkör és a környező táj meghatározó élményét. Az 1910-es években a kecskeméti művésztelep alapítójaként is működik. Az 1920-as évek elején a Felvidéken, majd Németországban jár feleségével, Gráber Margit festőművésszel és kapcsolatba kerül az expresszionizmussal.
Perlrott Csaba Vilmos A Bank
Az évtized derekától majdnem a 2. Világháború kitöréséig nyáron Nagybányán, télen Párizsban dolgozik. Ekkortól kezdve izgatja nagy motívuma, a Notre Dame, melyet igen sok festményén megörökített. Az 1930-as évek táján ismét erősebben közeledik a természetelvűség felé. Ettől az időtől kezdve rendszeresen eljár Szentendrére. Képeit a természet uralja, a fák nyugtalan lombozata között pásztáz a kis szentendrei utcákon. Az évtizedekben mérhető szentendrei alkotói periódus művészetének látványfestő korszaka, amely haláláig tart.
Perlrott Csaba Vilmos A B
Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1908 • Brüsszel 1909 • Galerie Veil, Párizs • Nizza 1910 • Saggon Galerie, Párizs 1912 • Nagybánya (jubileumi kiállítás) • Aschmur Galerie, Párizs 1918 • Műcsarnok, Budapest (gyűjt. ) 1920 • Drezda 1922 • Helikon Galéria, Budapest • Hamburg 1923 • Helikon Galéria, Budapest [Gráber Margittal] • Alkotás Művészház, Budapest [Gráber Margittal] • Prága 1924 • Nagyvárad [Gráber Margittal, Kmetty Jánossal] 1928 • Galerie Aktuaryus, Zürich (gyűjt. ) 1929 • Tamás Galéria, Budapest • Kolozsvár [Gráber Margittal] 1930 • Temesvár [Gráber Margittal, Kmetty Jánossal] 1931 • Ernst Múzeum, Budapest • Brassó • Nagybánya [Mattis-Teutsch Jánossal, Kmetty Jánossal] 1932 • Tamás Galéria, Budapest • Ernst Múzeum, Budapest (jubileumi kiállítás) • Nemzeti Szalon, Budapest (csendélet kiállítás) 1934 • Kolozsvár 1936, 1937 • Tamás Galéria, Budapest 1939 • Műcsarnok, Budapest (jubileumi kiállítás) 1942 • Tamás Galéria, Budapest 1947 • Ernst Múzeum, Budapest (gyűjt. ) 1949, 1952 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1972 • Katona József Múzeum, Kecskemét (kat. )
Perlrott Csaba Vilmos A 3
Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy online értékesítjük. Kapcsolódó könyvek
1920-1923 között feleségével, Gráber Margittal Németországban élt, ahol kapcsolatba került az expresszionizmussal ( Wertheim am Main, 1921). Biblikus témájú grafikái hangsúlyosan kubista elemekből épülnek ( Levétel a keresztről, 1922). A háború kitöréséig gyakran festett Nagybányán és Párizsban. Kedvelt motívumai a Szajna-hidak és a Notre-Dame ( Szajna három híddal, 1927; Párizsi részlet, 1930). 1924-től a Képzőművészek Új Társasága törzstagja és állandó kiállítója volt. 1930 után, szentendrei alkotókorszakával egy időben ismét erősebben közeledett a természetelvűség felé ( Szentendrei utca, 1935; A művésztelep kertje, 1950). 1949-ben felvették a Szentendrei Festők Társaságába. Irodalom BÖLÖNI GY. : Könyves Kálmán Kiállító Terem, Budapesti Napló, 1907. október 9. HEVESI I. : ~ új képei, Nyugat, 1922/2. ELEK A. : ~, Nyugat, 1923/1. BÁLINT A. : ~ képei, Nyugat, 1923/1. NÁDAI P. : ~ grafikája, Magyar Grafika, 1923 RABINOVSZKY M. : ~, Ars Una, 1923-1924 KÁLLAI E. : Új magyar piktúra 1900-1925, Budapest, 1926 ~ művészete (bev.