Csokonai Vitéz Mihály Tétel
Vers születik - Csokonai versformái Csokonai Vitéz Mihály rendkívül sokszínű életművében a felvilágosodás korának minden stílusiránya előfordul. " Verselési gyakorlata pedig kétségkívül minden kortársáénál kitűnőbb, precízebb, elannyira, hogy szinte különválik tartalmától, s játékos önállósággal érvényesül". (Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete) A "magyar Horatius" mestere Milyen a jó vers Horatius szerint? Mennyiben más az ő vers-ideálja, mint a mai, modern költészet darabjai? Ami bizonyos: Berzsenyi szinte minden költészeti elvében a mester Ars poeticáját követte. Csokonai szerelmei Költőnk nemcsak arról volt híres, hogy mint karizmatikus tanáregyéniség rótta a katedrát, s nem vetette meg a szép szót és a jóbort: ráadásul nemegyszer tanítványai társaságában élvezte "mindkét" isteni nedűt. Nagy tisztelője volt azonban a " fehérnép nek" is... Berzsenyi és Lolli Berzsenyi Dániel legszebb és legmegrendítőbb szavainak tartják az emberi mulandóságot megverselő "Sem béhunyt szememet fel nem igézheti/ Lollim barna szemöldöke! "
Csokonai Vitéz Mihály Lírája – A Veszteségélmény - Magyar Tételek
E két versrészben is felfedezhetők a rokokó stílusjegyei: a színek, szagok, stb., bár a vers egészét a szentimentalizmus jellemzi. A befejező strófában a reménytelenség már-már a halálvággyal azonosul. Az élet Lilla elvesztése után értelmetlenné vált Csokonai számára. Ezután hangzik el a fájdalmas búcsú: "Bájoló lágy trillák! / Tarka képzetek! / Kedv! Remények! Lillák! / Isten véletek! " Remény című költemény és más hasonló versek, pl. A tihanyi Ekhóhoz, A Magánossághoz című költeményei is mind azt bizonyítják, hogy Csokonai Vitéz Mihály életében milyen óriási szerepet töltött be Vajda Julianna, azaz Lilla, s hogy az ettől a nőtől való megválás nagyon megsebezte. Olyannyira, hogy verseiben megjelenik a halálvágy gondolata is; és az élet elvesztése alig két évmúltán be is következik.
Az érzelmi- gondolati tartalom- látszatraellentétbe kerül a külső formával A ritmus mindvégig trochioikus lejtésű A keresztrímek négysoronként váltják egymást. A meglehetősen bonyolult strófaszerkezetnek a kialakulása összefügg azzal a ténnyel, hogy Csokonai a szöveget egy már kész, adott dallamra írta. Átgondolt a versszerkezete is. A tartalom és érzelem párhuzamot alkot Hangulati ellentéte éles kontrasztot alkot. A megszemélyesített Reményt szólítja meg A párbeszéd nem alakulhat ki, így a költemény fájdalmas monológ. Nemcsak megszólítja, hanem be is mutatja a Reményt Rokokó képpel, a tavaszi virágoskert kibomló pompájával jellemzi életének bizakodó korszakát. A következő szakasz az előző képet a visszájára fordítja, az elveszett remények emléke elkeserítette. A befejező versszak az első folytatása, a reménytelenség kiteljesítése a halálvággyal. A remekmű megszületése alatt oldódott a fájdalom A tihanyi Echóhoz nem is igazi echós vers. A strófaszerkezet újszerű és bonyolult Az elégia megszólítottja a visszhang.