viktornyul.com

July 17, 2024

Magyarországon az első hajómalmot Ráckevén építették újjá, és helyezték üzembe a Duna egyik mellékágán, a Ráckevei-Dunán. A már a Dunán lévő bajai hajómalom – a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig – az egyetlen működő hajómalom a folyó főágán. Mint egy korábban Palik Verával, a Hajómalom Egyesület elnökével készített interjúnkban megírtuk, a malomban van egy villanymotor is, így vízállástól függetlenül tud működni a szerkezet. A szezonban szombatonként érkezik egy molnár és tart látványőrléseket. Kiemelt kép: YouTube/Pálmai József

Bajai Hajómalom Egyesület Kereső

Így alakult ki az evezésnek egy sajátságos módja, a molnárevezés vagy a "védlizés", ahogy ezt a hajósok mondják. A molnárlegény a ladik farában állt és egy hosszú kormányevezővel a hal farkának mozgásához hasonló műveletet végzett és ezzel hajtotta előre nehéz rakományával a hajóját. Ezek a malmok azonban vidékünkön itt a Sárközben nem csak gabonát őröltek, hanem a bácskai konyhából elmaradhatatlan fűszernövény szárított termését is, a paprikát. Így ebben a korban elkülönítettek a gabonát őrlő malmoktól, paprikamalmokat is. Miután az 1950-es évektől a hajómalmok a Dunáról eltűntek, hogy hírmondójuk maradjon, a városban megalakult a Bajai Hajómalom Egyesület. A cél az volt, hogy megkíséreljék közadakozásból rekonstruálni a valamikori hajómalmok egy példányát. A próbálkozást siker koronázta, így 2017-re megépült a Sugovicán jelenleg is látható korabeli malom. Előre egyeztetett időpontban lehet látogatni, ahol jelenleg az eredeti malomszerkezetet elektromos áram üzemelteti.

Bajai Hajómalom Egyesület Beszámoló

2018. október: Megépülhet a hajómalom kikötője. A kikötő megépítésének engedélye már a Bajai Hajómalom Egyesület rendelkezésére áll, a kivitelezési munkálatokhoz szükséges pénzt pedig pályázat útján teremtik elő. Ha megépül a végleges kikötő, megfelelő vízmagasság esetén a bajai lesz az egyetlen olyan működő hajómalom a Dunán, amelyet a folyó sodrása hajt. 2017. július: A zsindelyezés befejezésével elkészült az épülő bajai hajómalom malomháza; a házhajó felépítményébe bekerült az őrlőszerkezet egy része is. A 17 méter hosszú, 4 méter széles és a dunai előírások szerint vasból készült, több mint 10 tonnás házhajót még tavaly októberben szállították a bajai kikötőbe. A két fém hajótestet, a házhajót és a 4 tonnás völgyhajót júniusban daruval emelték a vízre. A hajómalom orrtőkéjére illesztett, egy nagybőgő nyakára emlékeztető, csiga alakú díszt, a bőgős orrot egy helyi népművész készítette el. A szükséges faanyagot - két kiszáradt tölgyfát - a gemenci erdőgazdaság biztosította. A minél korhűbb dísz elkészítése érdekében a helyi Türr István Múzeum munkatársai a raktárukban fellelhető valamennyi eredeti bőgős orrot felkutatták, ezzel is segítve Wass János fafaragó munkáját - tette hozzá.

Bajai Hajómalom Egyesület Nyilvántartás

A malomházat a gyergyószentmiklósi Márton László vezetésével építették meg. A felépítménybe bekerült az őrlőszerkezet egy része és a két malomkő is. A mesterember csapatával az elmúlt 25 évben több mint száz malmot készített Erdélyben és Magyarországon, köztük hengermalmot és patakmalmot is. A malomház elkészülte után a munkákat az őrlőszerkezet szerelésével és a vízikerék építésével folytatják. Palik Vera a Bajai Hajómalom Egyesület vezetője felidézte, hogy a régi időkben a Bajához közeli hajómalmok március 31-éig a Sugovicán teleltek, majd október végéig a Dunán működtek. A hajómalom a tervek szerint szeptember végére készül el és október első szombatján, a Hajómalom ünnepén avatják majd fel végleges helyén a Türr-kilátó melletti halászati miniskanzen közelében. A dunai hagyományok ápolása érdekében 2007-ben jött létre a Bajai Hajómalom Egyesület. Tagjai a hajómalom megépítése előtt a Duna és a Sugovica találkozásánál, a Türr-kilátó mellé egy halászati miniskanzen felállításába kezdtek.

Volt idő, mikor több mint 50 hajó őrölte a Bácska gabonáját a folyón. A napokban ünnepélyes keretek között adták át Baján a már korábban elkészült hajómalmot, mely most kikerült a Dunára, és egyedülálló turisztikai látványosságként gazdagítja a város idegenforgalmát, írta a Baon. Fotó: MTI/Sóki Tamás A dunai hagyományok éltetésére – volt idő, mikor több mint 50 hajó őrölte a Bácska gabonáját – 2007-ben Palik Vera vezetésével a Hajómalom Egyesület tűzte ki célul a hajómalom megépítését. A munkálatokat egy erdélyi, gyergyószentmiklósi malomépítő csapat végezte. A hajómalom A hajómalom az energia átvétele szempontjából a vízimalom sajátos típusa. Lényegében abban különbözik más vízimalomtól, hogy nem helyhez kötött, a folyóvízen úszó hajóként kezelték, kikötötték, lehorgonyozták. A hajómalom helyét változtatni lehet, hogy előnyös vízjáráshoz, megfelelő hajtóerőhöz jusson. Télen pedig, éppen ezeket a nagysodrú helyeket kell elhagynia, csendesebb, védett telelőbe vonulni, vagy partra vontatni, leszerelve a vízkerekeket, a vízjárót és a megtámasztásukra szolgáló völgyhajót.

Vízimalom több is van az országban, ennek egy különleges fajtája a hajómalom. Bemutatunk most kettőt, ahol a nemzet kenyeréhez való búzát is megőrölték már idén, ugyanis ebből a lisztből sütik meg augusztus 20-ára a nemzet szimbolikus kenyerét. Hajómalmok a Ráckevei-Dunán és a Dunán Az ország más vidékein is vannak vízimalmok, amelyekben még őrölnek búzát. Orfűn augusztus 20-án beindítják az új kenyér ünnepére, és a turisták is őröltethetnek maguknak. A Ráckevei hajómalom minden vasárnap őröl, és bár rá van írva a vásárolt lisztre, hogy étkezésre alkalmatlan, ez igazából amolyan nébih előírás, semmi baja nincs annak a lisztnek, még mindenki él, aki evett belőle, mondja el viccesen a ráckevei molnár. Magyarországon az első hajómalmot Ráckevén építették újjá 2007-től kezdve, és helyezték üzembe a Duna egyik mellékágán, a Ráckevei-Dunán 2010. augusztus 19-én, hogy az új kenyér ünnepére már őrölhessen. A Ráckevei Molnár Céh Alapítvány augusztus 3-án 17 órakor a Testvérvárosok Búzaösszeöntése elnevezésű programmal előkészült augusztus huszadikára, aznap mindenki megkapta a malomban megőrölt lisztet, és 20-án abból készül majd az új kenyér.