1848 49 Szabadságharc Csatái Időrendben, 1848-49-Es Forradalom És Szabadságharc Ünnepe | National Geographic
század magyarjainak is, amikor 2010-ben országunkban lezártuk a posztkommunizmus korszakát, és megnyitottuk a korábban oly sokáig megtiport haza és megalázott nemzet felemelkedésének új korszakát – emelte ki Kövér László az MTI -hez eljuttatott beszédében. Mint mondta, ma főt hajtunk múltbéli forradalmaink hőseinek életáldozata előtt, és ugyanakkor ünnepeljük jelenkori békebeli hőseink munkaáldozatát, amellyel megújították Oklándon az Isten Házát. Ünnepeljük, hogy nemcsak a templom falai újultak meg, hanem megújult a templom népének önbizalma és életereje is – tette hozzá az Országgyűlés elnöke. Előbb Balmazújvárosra vonult, majd február végéig a tiszafüredi hídfő védelmére alkalmazták. Útközben az alakulathoz további önkéntesek csatlakoztak, így a létszám 190 főre emelkedett. 1849 márciusában a csapatot Mezőhegyesen át Makóra irányították. Március végén a Hadügyminisztérium kezdeményezte egyesítését az 1849. januárjában négy hónapra szervezett, az V. hadtest állományában szolgálatot teljesítő Csanád megyei önkéntes csapattal.
Buda visszafoglalásában és 1849-ben is fontos szerep jutott a bástyának A rondella újjáépítése történelmi lehetőséget tartogat a régészek számára: a bástya területén ugyanis még soha nem végeztek átfogó feltárásokat, így azt sem tudni biztosan, mi rejtőzik az építmény belsejében. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára. Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt, illetve a Tizenkét pontot. Ez utóbbi így szólt: "Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten. 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
A Szabadságharc kora 1848-49 - Honvédtüzér Hagyományőrző Csapat 1848-49-es szabadságharc, Kossuth és az emigráció 1848-1940 | Arcanum Digitális Tudománytár 1848-49-es forradalom és szabadságharc | Kárpá Az 1848-49-es szabadságharc győztes csatái - Whack-a-mole Így már nagymértékben bővültek a lehetőségeink. A mozdonyra felakasztottuk az ágyút, két paripát fogtunk elébe, és máris gördült a löveg. Mi pedig meneteltünk utána. A következő sorokban kicsit bekalandozunk a hadtörténelembe, e kor tüzérségének nem mindenre kiterjedő ismertetésébe. Az ágyút, vagy más szóval löveget, egyedül csak igen ritka helyzetekben vetették be. Mindig csapatban, úgynevezett ütegben használták őket. Ezekben az ágyúk száma általában 6 vagy 8 db volt. Például 6 db 6 fontos + 2 db 7 fontos tarack, de voltak egyéb felállásban is. Minden esetben a lehetőség szabta meg a darabszámot a szabadságharcunk idején. A viszonylag könnyen mozgatható fajtákat a 3, 6 fontos ágyút 7 fontos tarackot és a 12, 18 fontos löveget tábori lövegeknek hívták.