Magyar Múzeumok - Tűzzel, Vassal - Az I. Műkovács-Iparművészeti Konferenciának Adott Otthont A Győri Rómer Flóris Művészeti És Történeti Múzeum
Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum » Kiállítások, programok
- Rómer flóris művészeti és történeti muséum national d'histoire
- Rómer flóris művészeti és történeti museum of modern
- Rómer floris művészeti és történeti múzeum
- Rómer flóris művészeti és történeti muséum national
Rómer Flóris Művészeti És Történeti Muséum National D'histoire
A Városi Művészeti Múzeumot 1994. szeptember 15 -én alapította Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata azzal a céllal, hogy szakszerűen gondozza, dolgozza fel, fejlessze tovább, publikálja és mutassa be állandó és időszaki kiállítások keretében a város képző- és iparművészeti gyűjteményeit. E gyűjtemények közé tartozik a korábban városi tulajdonba került Borsos Miklós- és Kovács Margit-művészeti hagyaték, a 33 éve működő Győri Művésztelep nemzetközi képzőművészeti gyűjteménye, az Oxigén Biennálé Alapítvány által gyűjtött kortárs nemzetközi grafikai gyűjtemény, Váczy Péter frissen megvásárolt magángyűjteménye, és a hagyaték útján Győrbe kerülő, nagyhírű Radnai-gyűjtemény. A Városi Művészeti Múzeum 1994. november 11-én nyitotta meg kapuját a nagyközönség számára a Magyar Ispita néven ismert, gyönyörű műemléképületben. Első kiállítását Váczy Péter történészprofesszor magángyűjteményéből és a Radnai-gyűjteményből rendezte. A következő év elejétől a múzeológiai munka megszervezése és folyamatos végzése mellett állandó kiállítást rendezett a Váczy Péter gyűjteményből és időszaki kiállításokat szervezett saját anyagából, valamint a múzeumnyitástól megkezdett műtárgygyarapító tevékenység eredményeinek, illetve a helyi és a Győrből elszármazott, továbbá a testvérvárosokban élő művészek munkásságának és – kiemelt múzeológiai feladatkörén belül – a kortárs magyar, közép-európai és egyetemes képzőművészet jelentős alkotásainak bemutatására.
Rómer Flóris Művészeti És Történeti Museum Of Modern
2003. március 16. — május 18. 2002. november 10. — december 31. 2002. október 3. — november 3. 2002. július 20. — szeptember 15. 2002. — június 17. 2002. március 24. — május 12. 2002. február 8. — március 15. 2002. január 19. — március 15. 2001. — december 9. 2001. július 7. — szeptember 2. 2001. — március 4. 2000. december 9. — 2001. január 9. 2000. — november 26. 2000. június 29. — október 1. 2000. május 22. — június 30. 2000. — május 28. 2000. — május 15. 2000. március 3. — április 2. 2000. február 4. — március 5. 1999. — 2000. január 31.
Rómer Floris Művészeti És Történeti Múzeum
A két sarkán rövid szalagokra erősített 3-3 pergővel látták el. A kistáska egy zsineggel összehúzható szájú zsák, szintén az együttes része, ugyancsak sárgászöld selyemből varrták. Két sarkán szalagból kialakított masnira erősített pergőkkel látták el. A farsangi kitűző – az együttes negyedik darabja – nem más, mint egy színes szalagból összeállított masnicsokor, a szalagok végeihez erősített pergőkkel. Végezetül a maskara utolsó kelléke egy ruhadísz, mely egy pergőkkel ellátott patenttel ruhára erősíthető. Az erősen viseltes maskaraegyüttes használatának idejéről, használójáról, keletkezéséről, megrendelőjéről és varrónőjéről, valamint a hozzá fűződő szokásról semmilyen adat nem jutott a Múzeum birtokába. A farsang gondolatköre a párválasztás körül forog. Általános európai szokás volt tréfák és versek kíséretében csúfolódni a még nem házas fiatalokon, a "pártában maradt" lányokon, különösen akkor, ha a községben az esztendő során nem volt lakodalom. A múzeum fényképtára egy korabeli fotót őriz az álmenyasszonyról és álvőlegényről, amint a szekéren nagy társaság kíséretében utaznak.
Rómer Flóris Művészeti És Történeti Muséum National
A régió közösségeinek farsangolási szokásairól folytak gyűjtések; szokásleírások és vegyes írások is előkerültek az archívumból. A múzeum néprajzi adattárában, tárgyi és fényképgyűjteményében 58 egyedi leltári számhoz tartozó forrást találtam. Leírásaikat elolvasva derült ki, hogy a farsangi téma is helyet kapott-e bennük. Túlnyomó többségben kéziratot találtam. A gyűjtések leltár szerinti darabjai megközelítőleg száz évet ölelnek át. A leltári számok alatt őrzött kéziratok közt vannak egy-két oldalasak, a leghosszabb pedig 140 oldalt is kitesz. Földrajzilag a kéziratok a megye egészét reprezentálják, némi megszorítással. A vizsgálatba bevont leltári számok mintegy fele felnőtt vagy ifjúsági pályázatra érkezett pályamunka – nemritkán 20-30 írás is található egy szám alatt. A pályaművek válogatás nélkül bekerültek a múzeumba, nemegyszer értékeléssel és rangsorral együtt. A többi dokumentum gyűjtésből és "átadásból" ered. Tematikailag a helyi népszokások együttes bemutatása jellemző – a farsang ebben kisebb részt képvisel.