Ferenc József És Erzsébet Koronázása – Magyar Nemzeti Galéria
1867. június 8-án koronázták meg I. Ferenc József királyt és Erzsébet királynét, írja összefoglalójában a National Geographic. Ferenc József, mint a Habsburg monarchia leghosszabb, és Európa negyedik leghosszabb ideig regnáló uralkodója, összesen 68 éven át uralkodott. Sokak szerint megdöbbentette az embereket, akit senkihez sem tudtak hasonlítani a világon. Munkabírása, mély vallásossága és uralkodói hivatástudata egyaránt legendásnak számított. A kiegyezés értelmében Ferenc József kinevezte a (második) felelős magyar minisztériumot, amelynek élére Andrássy Gyulát helyezte. Ezzel létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia. Az uralkodó a palotában fogadta az országgyűlés küldöttségét 1867. június 6-án, ahol átnyújtotta az első ízben magyar nyelven kiállított koronázási hitlevelet. Ezzel a koronázás minden akadálya elhárult. június 8-án a fejére tették Szent István koronáját a Budavári Nagyboldogasszony templomban (Mátyás-templomban), és egyidejűleg megkoronázták feleségét, Erzsébetet is. Ekkor lett a királyi jelmondata: "Bizalmam az ősi erényben".
- Ferenc József koronázása képeslapon - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu
- Ferenc József és Erzsébet budai koronázására 1867 emlékérem
- Www.sissi.hu - Ferenc József
- Ferenc József koronázása. Vázlat
Ferenc József Koronázása Képeslapon - Árak, Akciók, Vásárlás Olcsón - Vatera.Hu
Bár helyesírása nem számít teljesen megbízhatónak, az akkor kilencéves Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák-magyar trónörökös az iskolai gyakorlatfüzetében számolt be a koronázási ünnepségről. "A templomban mágnások és tisztek voltak, aztán megszólalt a zene, és jött a prímás és sok katolikus és görög püspök és nagyon sok más pap. Aztán jött a papa és a mama. Mama leült egyfajta trónusra, Papa pedig az oltárhoz ment, ahol sok latint olvastak fel… Utána zengett a dob, Andrássy és a prímás feltette a koronát Papa fejére. Aztán Papa kezébe került a császári országalma és a jogar" – idézi a főherceget a The World of the Hasburgs online portál, aki így számolt be 1867. június 8-án az eseményekről. A koronázással együtt az uralkodópár általános amnesztiát hirdetett az 1848-49-es szabadságharc emigránsai számára. A kiegyezés értelmében az új birodalom dualista szerkezetű lett, kimondta Magyarország alkotmányos és önkormányzati önállóságát: és bár az ország belpolitikai ügyeit a saját minisztériumai vihették, de Ferenc József kezében jelentős hatalom maradt a hadsereg vezetőjeként.
Ferenc József És Erzsébet Budai Koronázására 1867 Emlékérem
A szarajevói merényletet követően az uralkodó hozzájárult, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia, a Német Császárság szövetségeseként hadat üzenjen Szerbiának és belépjen az első világháborúba. 86 évesen, a világháború harmadik évében halt meg, nem érte meg birodalma széthullását. Munkabírása, mély vallásossága és uralkodói hivatástudata egyaránt legendás volt. Politikai nézeteit tekintve ókonzervatív, gondolkodását a birodalmi szellem hatotta át, és sosem értette meg a 19. század végének nemzeti mozgalmait. Merevsége ellenére meglepő módon képes volt alapvető változtatásokra, ha meggyőzték arról, hogy a birodalom fenntartása érdekében ez szükséges. Példa erre az 1867 -es kiegyezés Magyarországgal, az alkotmányosság elfogadása (bár a hadsereg feletti rendelkezés jogához mindvégig ragaszkodott), vagy az általános választójog bevezetése az osztrák tartományokban 1907. január 26 -án. Ferenc József és felesége sírja a bécsi kapucinusok sírboltjában Házassága, gyermekei 1854 -ben vette feleségül akkor 16 éves unokahúgát, a Wittelsbach-ház egyik ágából származó Erzsébet bajor hercegnőt ("Sissit").
Www.Sissi.Hu - Ferenc József
Ferdinánd lemondása után öccse, Ferenc Károly főherceg következett volna a trónöröklésben, de felesége, Zsófia főhercegnő erélyes felépése nyomán ő maga is lemondott trónigényéről fia, Ferenc József javára. Zsófia főhercegné igen erős befolyást gyakorolt fiára, az ifjú uralkodóra. Egyes források kifejezetten fia rossz szellemének tekintik őt. Fiatal kora ellenére Ferenc József felelőssé tehető az 1848-49-es szabadságharcot követő kegyetlen megtorlásokért, bár annak fő irányítói Felix zu Schwarzenberg herceg, miniszterelnök és Julius Haynau báró, Magyarország katonai kormányzója voltak. A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig Az 1850-es – 60-as években az Osztrák Császárság súlyos katonai és politikai veszteségeket szenvedett, elveszítette vezető szerepét a német államok között, és le kellett mondania itáliai tartományairól is. Ezek a vereségek kényszerítették ki a Magyarországgal való kiegyezést, a központosított birodalmi kormányzat dualista rendszerré való átalakítását. Koronázása A budai királyi palotába 1867 -ben addig soha nem látott mozgalmas élet költözött.
Ferenc JÓZsef KoronÁZÁSa. VÁZlat
Négy gyermekük született: Zsófia Friderika (1855–1857), kisgyermekként meghalt. Gizella (1856–1932), aki Lipót bajor királyi herceg felesége lett. Rudolf (1858–1889), aki Stefánia belga királyi hercegnőt vette feleségül. Mária Valéria (1868–1924), aki Ferenc Szalvátor főherceghez ment feleségül. Házasságuk nem volt boldog, Erzsébet sok időt töltött távol Bécstől (és anyósától). A családot tragédiák sora sújtotta. Elsőszülött kislányuk alig kétévesen meghalt. Ferenc József öccsét, Ferdinánd Miksa főherceget, a III. Napóleon által trónra segített mexikói császárt 1867 -ben Mexikóban a felkelők kivégezték. Két évtized múlva egyetlen fia, Rudolf trónörökös öngyilkosságot követett el a mayerlingi vadászkastélyban, miután megölte szeretőjét, a 17 éves Vetsera Mária bárókisasszonyt. Feleségét, Erzsébetet egy anarchista merénylő, Luigi Lucheni ölte meg Genfben. Unokaöccsét, Ferenc Ferdinánd trónörököst 1914 -ben egy szerb nacionalista ölte meg Szarajevóban. Külső hivatkozások
A nemes gesztust Sisi úgy viszonozta, hogy ezután az év nagyobb részét nem Bécsben, hanem Gödöllőn vagy Budán töltötte. A ceremónia másnapján a király közkegyelemben részesítette a politikai vagy sajtóügyekben elítélteket, s a nemzettől koronázási ajándékként kapott ötvenezer aranyat – Deák Ferenc tanácsára – az 1848-49-es szabadságharcban elesett honvédek özvegyei és árvái javára ajánlotta fel.