viktornyul.com

July 4, 2024

A szociáliskészség-tréning két leggyakoribb módszere: a DSST, a direkt szociáliskészség-tréning (Direct Social Skills Training); az SCT, a szociális kognitív trénig (Social Cognitive Training). A DSST-módszerek során az adott készségekről beszélgetnek a diákok, a megbeszélés után szerepjátékokban gyakorolják a szóban forgó készségek helyes használatát. Az SCT-módszer azonban, amely lényegében hipotetikus problémamegoldás, sokkal gyakrabban használt a mindennapokban. A leghatékonyabb tréningek direkt oktatást, modellezést és utólagos megerősítést alkalmaznak. A legkevésbé hatékonyak azok a módszerek, amelyek hipotetikus szociális helyzet megoldását gyakoroltatják. ) A tapasztalatok szerint az SCT- és a DSST-módszerek akkor vezetnek a legjobb eredményre, ha kombináljuk őket. ) A megvalósított kísérleti program módszere A program megvalósítására az egész osztály részvételével történő DSST- (Direct Social Skills Training) programot tartottam ideálisnak. Szociális Készségek - Kompetenciamérés. A program tartalma és kivitelezése megbecsülést közvetített a diákoknak.

  1. Szociális Készségek - Kompetenciamérés

Szociális Készségek - Kompetenciamérés

Alapelvek A művészeti nevelés, mint komplex személyiségfejlesztés kell, hogy megjelenjen. Az eltérő képességű és szocializációjú gyerekek együttműködési képességének fejlesztésével valósulhat meg az együttnevelés, és a célok teljesülése. A munkában a művészeti nevelés ismeretanyaga mellett egyenrangú feladat a szociális kompetenciák fejlesztése is. A gyerek csak támogató, szeretetteljes légkörben képes alkotni. Szociális képességek fejlesztése óvoda. Leírás: Az alkotási folyamat közben történő fejlesztések elsősorban készségfejlesztések, ahol nem az ismereteken, hanem azok alkalmazásán van a hangsúly. Ahhoz, hogy a vizuális kommunikáció rendszerében dolgozzanak, kettős ismeretrendszer kell: a "mit", és a "hogyan"? A "mit? " kérdéskör lehetőséget ad más tantárgyak tananyagtartalmaihoz való kapcsolódásra is, ismereteket kér a gyerekektől, más tananyagtartalmakban, de új megközelítésekbe helyezve, egyben jelezve azt is, hogy a vizualitás, a képi megjelenés milyen fontos az ismeretek megszerzése, értelmezése, mások számára érthetővé tétele szempontjából.

A szociális kompetenciák mérése tesztekkel is lehetséges, ezt azonban nagyobb egységeknél ajánlott elvégezni. A kompetenciaháló ( a művészeti nevelésre vonatkozó kiegészítésekkel) I. Önismerettel összefüggő kompetenciák 1. Érzelmek tudatossága: érzelmeink pontos tudatosítása. (Mit érzek, hogyan viszonyulok, miért érzek így stb. – ez mind nagyon pontosan beazonosítható az alkotói folyamatok során. ) 2. Önállóság, autonómia. (Az alkotás önálló folyamat. Önálló döntéseken alapuló tevékenység. ) 3. Identitás, hitelesség. (Az alkotás, amit készítek, engem tükröz. Akkor hiteles, ha szinkronban van velem. Értékeléssel irányítható rá a figyelem, amíg belső szemponttá nem válik. ) II. Önszabályozás 4. Érzelmek kezelése: sikerkezelés, kudarctűrés, kitartás. (Elviselni mások sikerét, később örülni neki, jól kommunikálni a saját sikert. Szociális képességek fejlesztese. Elviselni a kudarcot, kialakítani a küzdeni tudást, amíg nem sikerül megfelelően végigvinni a folyamatot – olyan képesség, amire az iskola minden szintjén szükség van. )