Halászterületek
Az 1967 óta létesült Ciszjordánia kb. 2, 5 százalékát elfoglaló zsidó település-blokkok (pl. Gush Etzion, Ariel, Givat Ze'ev) azonban az Izrael által adminisztrált C zónában vannak, itt a palesztin önkormányzatnak nincs joghatósága. Egy békemegállapodás nyomán ezek a blokkok amúgy is Izraelhez tartoznának. A zsidó települések nemzetközi jogba ütközése melletti fő érv a IV. Genfi Egyezmény 49. cikke, amely tiltja megszálló hatalom számára civil lakosság kényszeráttelepítését, áthurcolását. Ez a passzus azonban esetünkben nem érvényes: egyik izraeli kormány sem kényszerített soha senkit arra, hogy Ciszjordániába költözzön. A döntés minden esetben önkéntes, akár vallási, politikai, biztonsági vagy ingatlanpiaci motivációból. Az Európai Unió: megszállott terület | Azonnali. Európa azonban az ENSZ-hez és a már említett NGO-khoz hasonlóan nemcsak izraeli polgárok költözködésébe kíván beleszólni, de azt is eldöntené, ki felel azért, ha Gázából terroristák Izraelt lődözik, az pedig visszalő: mindkét fél. Ilyenkor jön a két fél közös nevezőre hozása, a felelősség kollektivizálása és elkerülhetetlen kedvencem, "az erőszak spirálja", amelyet természetesen az erősebb félként elkönyvelt Izrael gerjeszt leginkább, ha valamiért úgy dönt, nem hagyja, hogy pár hetente rakétákkal támadják.
Az Európai Unió: Megszállott Terület | Azonnali
Kicsit görgetni kell a térképen, kényelmesebben itt, az eredeti oldalon meg tudjátok nézni. Eszerint Spanyolország és Portugália 1986-os csatlakozását követően az Unió közepe a franciaországi Auvergne régióba került, majd három évvel később, Németország egyesítésének köszönhetően 33 kilométerrel keletre vándorolt a középpont. Ausztria, Svédország és Finnország 1995-ös csatlakozása jelentősebb átrendeződést okozott, az Unió közepe 445 kilométerrel költözött távolabb, a belga Namur megyébe. A következő nagyobb elmozdulásra 2004-ben került sor, amikor hazánkkal együtt tíz, főként keleti országgal bővült az EU, a középpont így a németországi Kleinmascheidbe vándorolt. Itt csupán három évet töltött, mivel Románia és Bulgária csatlakozásával ismét átrajzolódott a térkép. A kérdés magától értetődő, a válasz bizonytalan. Nem tudható biztosan az sem, hogy Európa közepe hová esik – nem egyértelmű ugyanis, hol húzódnak Európa határai, illetve, hogy a számításokba egyes, távoli szigeteket is bevegyenek-e vagy sem.
És akkor az EU-ról még nem beszéltünk, amely közepe a közeli jövőben is várhatóan elmozdul majd a helyéről. Európa közepének első feltételezett meghatározása Szymon Antoni Sobiekrajski nevéhez fűződik. A lengyel királyi udvar csillagásza és térképésze 1775-ben úgy kalkulált, hogy a középpont a Lengyelország északkeleti felén található Białystoktól nem messze fekvő Suchowola városába esik. Sobiekrajski ehhez átlagot vont Európa legtávolabbi pontjaitól: ez Portugália legnyugatibb, a Közép-Urál legkeletibb, Norvégia legészakibb és Görögország legdélibb csücskét jelenti, igaz, például a görög szigetvilágot a derék szakember kihagyta a kalkulációból. Ami biztos, hogy Suchowolában meg is jelölték a pontos helyet, amely a 53°34′39″N 23°06′22″E koordináták találkozásánál lelhető fel. Miközben másnap Németország, az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a hazája éppen egy hasonló intézkedést vezetett be. Kína bizony rendesen lezárta Hubei tartomány határait, egy olyan tartományt, amelynek területe Hollandia ötszöröse.