1566. Szeptember 6. | Szulejmán Szultán Halála
Viszonylag toleráns volt a keresztényekkel és a zsidókkal, utóbbiak üldözését be is tiltotta. Pártolta a tudományokat és művészeteket, számos tehetségnek biztosított támogatást. Kiváló költő is volt, a török mellett arabul és perzsa nyelven verselt. Háremének kedvenc hölgye – a legtöbbek számára a népszerű tévésorozatból ismert – szláv származású rabszolganő, Hürrem (Roxelana) volt, akit több évszázados hagyománnyal szakítva, a birodalom népeinek legnagyobb megdöbbenésére feleségül is vett. Egy újabb hagyományt megtörve a szultánát idős korában is maga mellett tartotta, nem küldte egy távoli tartományba. Hürrem nemcsak szép, hanem az intrikákban is tehetséges volt: elérte, hogy Szulejmán kivégeztesse egy másik feleségétől született, Musztafa nevű fiát. I szulejmán oszman sultan . Szulejmán utolsó éveit megkeserítette a kedvenc feleségétől született Bajazid és Szelim vetélkedése, melynek végén Bajazid kapta meg a selyemfonalat. Szigetváron – azon a helyen, ahol egykor a szultán sátra állott – 1994-ben felavatták Szulejmán emlékművét és a magyar-török barátsági parkot.
I Szulejmán Oszman Sultan Bin
"A hírek szerint bölcs és világos ítéletű, és mindenki jó uralkodást remél tőle" – írta a velencei követ I. Szulejmán szultánról trónra kerülésének évében. Az Oszmán Birodalom legnagyobb uralkodója nemcsak harcias kedvéről és hódításairól lett híres, pártolta a tudományokat és művészeteket, fejlesztette városait. "Mi, magyarok mindenek előtt a mohácsi vésznek és Buda elestének gyászos emlékéhez kapcsoljuk a nevét (a "Nagy" jelzőt azonban mi sem tagadjuk meg tőle), Európa a "Magnific" (fenséges, nagyszerű, jelzővel illette, a törökök azonban "Kanuni"-ként: a törvényhozóként emlegetik Szulejmán szultánt (1496-1566, uralkodott 1520-tól), aki amellett, hogy hét hadjárat vezéreként növelte a három kontinensre kiterjedő hatalmas birodalmat, kialakította ennek államszervezetét is – olvashatjuk Turan Oflazoglu szultándrámájának ajánlójában. – Ő maga igazságosságára a legbüszkébb és ez a jellemvonása vezeti a tragédiához, szeretett fiának, az oszmán trón méltó örökösének elveszejtéséhez. Szulejmán türbéje | National Geographic. I. Szelim egyetlen fiát hétéves korától oktatták nyelvekre, tudományra és katonai ismeretekre, gyakorlati tapasztalatait tartományok kormányzásával szerezte.
I Szulejmán Oszman Sultan
Két rejtélyes helyszínt találtak a mohácsi csatatéren A mohácsi síkon 1526. augusztus 29. -én II. Lajos magyar király keresztény hadai, valamint Szulejmán szultán, az iszlám világ kalifájának muzulmán serege között lezajlott világtörténelmi jelentőségű ütközet 494. évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak a sátorhelyi emlékparkban. I. Szulejmán szultán mellképe - OSZK Régi Nyomtatványok Tára. A 2017-ben elkezdett, a csatatér átfogó feltárását előkészítő monumentális projekt eddigi eredményei alapján bizonyos, hogy a sorsfordító csata képe többé már nem ugyanaz lesz, mint ami eddig volt. A megemlékezés szervezői az ünnepség után közös nyilatkozatban kezdeményezték, hogy 2026, a mohácsi csata közeledő 500. évfordulója legyen nemzeti emlékév. A kuutatási...
1512-1520) fia volt, aki nyolcéves uralkodása alatt meghódította a teljes Levantét és Egyiptomot is. A herceg már apja életében tehetséges vezetőnek bizonyult, miután Szelim kinevezte őt Magnézia kormányzójának; 1520-ban aztán Szulejmán a trónt is megszerezte, és nekilátott világhódító tervei megvalósításához. Míg apja és nagyapja a régi kudarcok emléke miatt békében élt Magyarországgal, a fiatal szultán úgy vélte, hogy az egykor Hunyadi János által védelmezett királyság elleni háború már nem jelenthet kockázatot számára, ezért belefogott a Duna völgyének meghódításába. Szulejmán 1521-ben hadat üzent II. Lajosnak (ur. 1516-1526), és az év során elfoglalta a magyar végvárrendszer legfontosabb pontját, Nándorfehérvárt. A következő években a szultán kisebb várvívásokkal és betörésekkel előkészítette a döntő csapást, miközben – elsőként az oszmán vezetők közül – bekapcsolódott az európai diplomáciába. I szulejmán oszman sultan 3. Szulejmánnak kapóra jött, hogy I. Ferenc francia király (ur. 1515-1547) segítségre szorult a Habsburgok elleni küzdelemben, így aztán az Oszmán Birodalom szövetségre lépett Franciaországgal, kapcsolatait pedig ürügyül használta fel európai hódításaihoz.