Érdekes Ősi Magyar Népszokások, Hagyományok Január Elsejére! Őseink Szerint Ezekre Figyelj, És Sikeres Éved Lesz – Magyar Történetek, Legendák, Mondák
A tájainkon elterjedt újévi köszöntőkről a XVI. század óta vannak adataink. Újév napjához szintén több hiedelem, tilalom és előírás is kötődött. Ezekből szemezgettünk. A pogányok Rómában az év kezdőnapját Janus tiszteletére kicsapongással ünnepelték, jókívánságokat mondtak és ajándékokat osztogattak. A keresztények később erre a napra tették Jézus körülmetélésének ünnepét. A római újév valójában a Julius Caesar-féle naptárreform útján került január elsejére, azelőtt az évkezdetet nálunk is karácsonytól, azaz december 25-től számították. A január eleji évkezdet a Gergely-féle naptárreform /1582/ óta vált általánossá. Ősi magyar mesterségek Archives ⋆ Óperencia. (Tátrai Zs. – Karácsony Molnár E., 1997. 25. l. ) A jeles folklorista, Mircea Eliade írja: "A legtöbb primitív társadalomban az Újév azonos az új termésre helyezett tabu visszavonásával: ezzel a kijelentéssel a termés ehetővé és ártalmatlanná válik a közösség számára… Az itt a lényeg, hogy mindenütt él bizonyos elképzelés a biokozmikus ritmusokra alapozott időszak végéről és kezdetéről, amely elképzelés azonban egy tágabb rendszerbe is beépül. "
Újévi Szokások – Magyar Történetek, Legendák, Mondák
(Új Hungária, 1949. december 30. )
Ősi Magyar Mesterségek Archives ⋆ Óperencia
Megtekintések száma: 108 Mikor ma reggel felöltöztél, biztosan nem gondoltál arra, hogy honnan származik az öltözéked, a cipőd, vagy akár a sámli, amin a cipőfelvételnél ültél. "Az üzletből, ott vette anyu" – mondanátok legtöbben. Teljesen igazatok van. De az üzletbe honnan kerültek? "A gyárból, ahol készítették" -hangzik a válasz. Bizony, valakinek el kellett készítenie a nadrágodat és a cipődet is. Abban is igazatok van, hogy ezeket – nagy valószínűséggel – egy üzemben gyártották. De ez nem mindig volt ám így! Az emberek két kezükkel, egyenként gyártották a ruhadarabokat és a cipőket is (és persze sok minden mást). Még ma is fellelhetünk mesterembereket, akik olyan tudás hatalmában vannak, amely segítségével csodálatos dolgokat képesek létrehozni. Sajnos, a mai nagyüzemi világban egyre kevesebb ilyen tiszteletreméltó emberrel lehet találkozni. Újévi szokások – Magyar történetek, legendák, mondák. Szeretnélek arra buzdítani, hogy ha valaha is alkalmatd adódik mesteremberek munkáját megfigyelni, amikor éppen valamit készítenek, tedd meg!
"Kívánok és sok minden jót az új esztendőre, Földig lógjon Januárban le a tehén tőgye. Ki ne fogyjon kolbászból a kamra Februárra, Minden asszony kerekedjen Március havára. Sej-haj, szebbet, mint tavaly! Ürítem a poharamat, nem teszek én fogadalmat, Az ördöggel cimborál, ki nekem prédikál. Sej-haj, jobbat, mint tavaly! Ürítem a poharamat, nem teszek én fogadalmat, Az ördöggel cimborál, ki nekem prédikál. Isten tartsa meg Kendteknek minden jó szokását, Férfiember Áprilisra nyomjon vagy egy mázsát. Vasvilla űzze ki a rossz nyavalyát, a rontást, Májustól Júniusig eső mossa a szántást. Adjon az ég annyi áldást, mint levél az ágon, Júliusban a sok gyümölcs pálinkává váljon. Hegedűszó mellett teljen el a vén Augusztus, Szeptemberben a tojásból keljen ki a tyúkhús. Kívánok még bőséget, és tengerhosszú éltet, Édes szőlőt szüreteljen, mit Október érlelt. Novemberben sonka lógjon az akácfa füstön, Decemberben még a jégcsapból is bor csöpögjön. "Hétfő után a kedd jöjjön, Aki fáradt, székre üljön.