József Attila Kidolgozott Érettségi Tétel
József attila érettségi tête à modeler József attila tájlíra érettségi tétel Freud szerint az ember egy ösztönlény, ezt küzdjük le a társadalmi fejlődésünk során. A táj motívumának bemutatása József Attilánál rendkívül fejlett. A valóság elemeit, melynek több rétege van, melyeket szerpentinszerűen mutat be. Úgy fejez ki belső tájat, hogy a tájleírás és a tudatállapot rajza egymásra rétegződik, és ezek kölcsönösen értelmezik, magyarázzák egymást. Így jön létre a komplex kép. József Attila kései költészete - Irodalom érettségi - Érettségi tételek. Az 1932-ben írt Holt vidék című verse a gazdagok és a szegények kapcsolatát mutatja be. A parasztok sorsa megváltoztathatatlan és sanyarú, ők dolgoznak azért, hogy a gazdagok élhessenek. A vers első egységében magát a pusztát és a holt világot láthatjuk, mint külső tájat, hiszen magának a versnek is csak átvitt, szimbolikus jelentése van. Belső tájként az adott társadalmi csoportokat láthatjuk. A külső tájat bemutatva, a pusztát követően egy tavat láthatunk. József Attila verseire jellemző a szerpentinszerű ábrázolás, amit minden versében, ugyanúgy itt, a tutaj bemutatásától kezdve érzékelhetünk.
József Attila Tetelle
1931 táján idegi eredetű gyomorpanaszainak kezelése céljából kezdett pszichoanalízisre járni Gyömrői Edithez, s szerelemre lobbant iránta. A költő utolsó nagy szerelme is pszichológusnő volt: Kozmutza Flóra. Kölcsönös rokonszenv alakult ki köztük, de mindketten megbetegedtek, József Attilát szanatóriumba szállították, ahol skizofréniával kezelték. József Attila rendkívül sokoldalú művész: hatott rá az avantgárd (Nem én kiáltok; Szép, nyári este van), a Nyugat nagyjainak stílusa (Szeretném, ha vadalmafa lennék!, Várakozás, A bánat), és az újnépiesség( Tiszta szívvel, Klárisok). Műveiben olvashatunk s szerelemről, a boldogságról, ám legtöbb költeménye mégis negatív témájú, szomorú hangulatú: a munkásság sorsát, a szeretet hiányát, a szegénységet mutatja be. Ez a pesszimista életérzés uralkodott el a költőn életének utolsó éveiben. Életművek - József Attila szerelmi költészete.doc - Google Docs. 1937-ben Balatonszárszón élt nővérével és annak gyermekeivel egy panzióban. Betegségének súlyosbodásával, a halál közeledtével rádöbbent, hogy élete értelmetlen volt, hisz mindvégig nélkülöznie kellett mind a lelki, mind az anyagi javakat.
Ezután a táj felé fordul a költői szemlélet. Leperzselt föld, hang és ember nélküli, kietlen, jeges vidék. Minden holttá dermedt. A levegő tiszta áttetszőségében a dolgok szerkezetéig látni. A jelenségek ebben a költeményben is kettős értelműek: a "szép embertelenség" az ember nélküli tájra is vonatkozik, és az ember kozmikus magányát is jelenti. Az egész verset áthatja a dinamika. Az ember nélküli táj után az élő emberi világba vezet a vers. Először a távoli hegyek között lévő tanyát látjuk. A hazatérő földműves alakja egyszerre reális és mitikus. Az ember elidegenedett munkájától, eszközeitől, környezetétől. Ezután ismét perspektívaváltás következik, elhagyjuk a kis tanya világát, és a kép az éjszaka fölszállásával a végtelenbe tágul. A csend világába érkezünk. József Attila szerelmi költészete - Érettségi tételek. A téli éj kozmikussá tágul. Már csak az éber tudat működik, az elme ráeszmél a bebörtönözöttség, a lelakatoltság állapotára. Az ész sikeres harca nem oldja fel a szív keserűségét. Visszatér az ember nélküli pusztaság képe is. Aztán feltűnik a tehervonat látványa, és ez ismét visszavezet az emberi világba.
József Attila Költészete Tétel
Előbb Flóra majd a költő súlyos betegsége teszi távlattalanná kapcsolatukat, bár reménykednek valamilyen szép fordulatban. ( Flóra, Flórának) Szerelmeiben a társat, barátot, szeretőt csakúgy kereste, mint az elvesztett édesanyát (anyja rákban hal meg 1919-ben).
A vers témája: A Duna menti népeket összefogásra buzdítja. A költő utolsó létösszegző verseiben más egyszer mérlegre teszi életét, magatartását, égész emberi költői sorsát, és rákérdez élete értelmére. Végső számvetést készít és felteszi a kérdést, mi volt és volt-e értelme az életének. Versei: Karóval jöttél… Talán eltűnök hirtelen… Íme, hát megleltem hazámat… Az utolsó vers hármas Balatonszárszón íródott. A versek stílusát a halállal való szembenézés határozza meg. A Karóval jöttél… c. versében a halált megoldásként elfogadó költő visszatekint befejezett életére. A vers témája: A költői bezártság mely a vers kezdetén és az utolsó versszakban jelenik meg. József attila költészete tétel. /7 torony a bezártság szimbóluma/ A vers szerkezete: 6 versszakból áll, a felnőtt költő szólítja meg önmagát és felismeri, hogy talán ő maga okozta élete nyomorúságát. A vers legjellemzőbb írásjele a kérdőjel /9-szer fordul elő/, mellyel saját életét kérdőjelezi meg. A vers lezárásában a költő eljut a végső számvetésig, le kell mondania a nagy vágyakról és el kell fogadnia halált, mint végső megoldást.
József Attila Szerelmi Költészete Tétel
Idegi eredetű betegsége miatt kezelésre szorul. Itt ismerkedett meg Gyömrői Edittel, pszichoanalitikussal. Majd 1937 februárjában ismerkedett meg Kozmutca Flórával, akivel ismét házasságot terveztek. 1937 nyarát szanatóriumban töltötte, ahonnan nővére ősszel Balatonszárszóra vitte el, nyaralójába. ahol 1937. december 3. -án egy tehervonat halálra gázolta. 1936 decemberében jelent meg utolsó verskötete Nagyon fáj címmel. Betegségének, magányának kötete kórképet fest állapotáról. A költő személyes élete egyre nehezebb, kilátástalanabb, költészetére a fegyelmezettebb és zártabb forma a jellemző. Verseinek témája változatos, hangot kap a kötetben a szerelem /Kozmutca Flóra/, felszabadulnak az elfojtott gyermekkori emlékek, felidézi verseiben a korán elveszített édesanya alakját /Kései sirató/. Hangot kap a kötetben a közélet is. A közéleti téma programverse a Dunánál c. József attila szerelmi költészete tétel. vers. A szép szó c. folyóirat történelmi tanulmánya elé készült bevezetőül. A vas-motívum ismét megjelenik, amely az ipari társadalma jelképezi.
Téli éjszaka). Flóra-versek Kozmutza Flórával 1937-ben ismerkedtek meg, az év folyamán a költő már egyre fokozódó mértékben küzd a halál képzetével. József attila tetelle. Flóra szerelme gyógyító, a költő valóságnak veszi, hogy nem csak ő szeret, de őt is szeretik. Ezekben a Flóra-versekben kulcsszerepet kap a harmónia képzete, azonban Flóra mint a szerelem motívuma mindvégig jelen van az utolsó év verseiben. Ez a kapcsolat döntő jelentőségű a költő számára. A harmónia mellett megjelenik a kétely, a döntés sürgetése és végül egy tépettséget kifejező halál-kép is.