Csend És Kiáltás
Fekete-fehér, magyar, 74 perc, 1967 Magyar cím Csend és kiáltás Rendező Forgatókönyvíró Szereplők Operatőr Vágó Gyártó Történet 1919. után egy alföldi tanyán a csendőrparancsnok hallgatólagos beleegyezésével rejtegetik Istvánt, a volt vöröskatonát. A környék rettegésben él, a félelem és a megalázottság érzése lesz úrrá az embereken. A tanya gazdája, Károly is felügyelet alatt áll. A teljes jogbizonytalansággal visszaélve a szintén a tanyán élő Teréz és Anna arzénnal mérgezik Károlyt és az öregasszonyt. István hivatalos bejelentést tesz a dologról, noha tudja, hogy ezzel sorsa megpecsételődött... Ezt írtuk a filmről: Nagypolgári fenegyerek – Bujtor István portréja Szinte hihetetlen, hogy Bujtor István immár tíz éve, hogy az égi vizekre evezett. Figurája ma is velünk élő legenda. Csend és kiáltás (1967) - Kritikus Tömeg. A közgazdász végzettségű Bujtor – eredeti nevén Frenreisz – István ugyanis nem csak (Balázs Béla-díjas) színész volt, hanem producer, rendező, forgatókönyvíró, színházigazgató, jellegzetes szinkronhang és még sorolhatnám, mi minden.
- Régi film plakát: CSEND ÉS KIÁLTÁS Finta József 1968 Magyar film Jancsó Miklós
- Csend és kiáltás (1967) - Kritikus Tömeg
Régi Film Plakát: Csend És Kiáltás Finta József 1968 Magyar Film Jancsó Miklós
74 perc, dráma fekete-fehér magyar Szinopszis 1919. után egy alföldi tanyán a csendőrparancsnok hallgatólagos beleegyezésével rejtegetik Istvánt, a volt vöröskatonát. A környék rettegésben él, a félelem és a megalázottság érzése lesz úrrá az embereken. Régi film plakát: CSEND ÉS KIÁLTÁS Finta József 1968 Magyar film Jancsó Miklós. A tanya gazdája, Károly is felügyelet alatt áll. A teljes jogbizonytalansággal visszaélve a szintén a tanyán élő Teréz és Anna arzénnal mérgezik Károlyt és az öregasszonyt. István hivatalos bejelentést tesz a dologról, noha tudja, hogy ezzel sorsa megpecsételődött... Ha szeretnéd, hogy Te, a Céged vagy a Filmed megjelenjen a HMDb adatbázisában, ill. a filminhungary-n, akkor lépj kapcsolatba velünk: Ha hibát vagy szerzői jogokat sértő tartalmat találtál, írj nekünk!
Csend És Kiáltás (1967) - Kritikus Tömeg
Egyéniség. Igazi reneszánsz ember. Jancsó és a politikai modernizmus eszmetörténete – Andrei Gorzo: Imagini încadrate în istorie. Secolul lui Miklós Jancsó Andrei Gorzo kötete szerint Jancsó filmjeinek avantgardizmusa több szempontból is problematikus, hiszen egyrészt a rendező nem szakít teljesen az elbeszéléssel, másfelől pedig használja a művészfilmes ipar közegeit, jelen van a filmkészítés és -forgalmazás intézményes struktúráiban – tehát egy nagy játékos az európai művészfilmek piacán, ugyanakkor mégis a modernizmus, a modernista avantgárd része. Gorzo jó példának tartja Jancsót arra, hogy hitelesen is fel lehet vállalni a didaxist a filmben. Az ízlés filmológiája – Jegyzetek a kulinária és a film kapcsolatáról Az ízlelés és a szaglás – bár mellékérzetnek számít – a vizualitással közvetlen érzéki hatásokat fejez ki. Hasonló azonosulás fedezhető fel a pornográfiában is – nem véletlenül. A különbség leginkább ott ragadható meg, hogy a pornó kizárja az emberi létezés társadalmi, pszichológiai dimenzióit, míg a kulináris érzéki hatása (akár dramaturgiai funkcióival) "felruházhatja" ezekkel a "szereplőt".
A két padre egyszerre látja arcukon a rettegést és a határtalan örömöt: végre ismét van papjuk, ám befogadásukkal komoly kockázatot is vállalnak. Az üldözők pénzt ajánlottak fel annak, aki beárul egy keresztényt, de egy papért háromszoros árat fizetnek. Rodrigues és Garrpe egy darabig elkerüli a lefogatást, ám végül a gyenge jellemű Kicsidzsiró (Yōsuke Kubozuka) elárulja őket. Scorsese képi világa már az első jelenetektől valahonnan ismerősnek tűnt számomra. Egy idő után rájöttem, hogy mindez azért lehetséges, mert az amerikai rendező pontosan azt a miliőt varázsolta elém, ami a regény olvasása során az én képzeletemben is megjelent. Amint japán földre lép Sebastião és Francisco atya, azonnal rejtőzködniük kell. A félelem és a bizonytalanság fojtogató érzését pedig növeli bennük – és bennünk, nézőkben is – a ködös-homályos vidék. Az öbölben meghúzódó falut szinte teljesen elnyeli a dzsungelszerű természet, az eső mocsárrá változtat mindent – erről akár eszünkbe juthat Kuroszava A hét szamurája is –, jelezve, hogy itt szinte lehetetlenre vállalkozik az, aki a hit magvait szeretné elvetni.