Boltív Építése Téglából
hengeres kőidomokból – dobokból – összerakottak, vagy egyetlen kőtömbből faragott monolitikus oszlopok. A kör keresztmetszetű pillért s az oszlopot nehéz egymástól határozottan különválasztani. Pillérnek általában akkor nevezzük, ha erőteljes, zömök arányú, vagy pedig akkor, ha nincs fejezete. További teherhordó szerkezetek A kiváltás vagy áthidalás lehet vízszintes és íves. A vízszintes áthidalás a történeti építészetben többnyire fa- vagy kőgerenda, az íves áthidalás téglából falazott vagy ék alakú kövekből összerakott boltív. DIY gipszkarton boltív: lépésről lépésre. Formája szerint lehet félkör, fekvő ellipszis, emeltív, csúcsív stb. A síkfödém a történeti építészetben a XIX. század végéig többnyire faszerkezetű. Egyik fő típusánál a téráthidaló fagerendákat sűrűn egymás mellé fektetik, az alsó felületüket ebben az esetben nádazásra felhordott vakolat vagy stukkó takarja. A másik fő típusnál a távközökkel fektetett gerendák a rájuk helyezett deszkázat alatt láthatók s a felületüket faragás, festés vagy tagozás díszíti. A fa és a kőgerendás síkfödémnek alsó felületét gyakran négy- vagy sokszögű mélyített mezők – kazetták tagolják.
Diy Gipszkarton Boltív: Lépésről Lépésre
Ez a lényeg. Amit Ön érez, annak is van azért alapja, akad néhány apró szépséghiba, de ezt valószínűleg nem fogja észrevenni más, mint Ön, aki a saját művét nagyítóval szemléli, és mi, akiknek rááll már a szemünk, hogy minden apróságot észrevegyünk- hiszen ebből élünk. A beépített téglák között látszódó feketés, barnás téglák kémény bontásából származnak, ezeket inkább nem kellett volna beépíteni, vagy ha nem volt más megoldás, legalább úgy kellett volna fordítani, hogy a kormos fele a nem látszó oldalon legyen. A téglákon látható fehér foltosodás két okból lehet: 1. A talajból szivárgó nedvesség kicsapódásából adódó salétromosodás; (talán ez még kicsit korai lenne, ezért bízzunk benne, hogy inkább a másik ok:) 2. A beépített téglák meszesek voltak. Mindkettőre gyógyszer lesz, ha a falat drótkefével (inkább sarokcsiszolóval drótkoronggal, mint szabadkézzel) átdörzsölik, és így el lehet távolítani a durvább foltokat. Amit nem szedett le a drótkorong, azt le kell savazni. (A savazásnál legyenek elővigyázatosak, mivel a sósav méreg! )
Fajtái [ szerkesztés] Triangular arch Félköríves boltív Szegmensív Hattyúnyakív Lándzsaív Egyenes boltöv Lóhere-ív Patkóív Kosárív Függönyív Szamárhátív Szamárhátív változata Tudor-ív Parabolaív Lásd még [ szerkesztés] Archivolt Álboltív Források [ szerkesztés] Az angol Wikipédia szócikke Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85006530 GND: 4146210-5 BNE: XX525233 KKT: 00560402 A hidak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap Ez az építészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). A boltív helyén a talaj kötöttségétől függően kb. 40-60 cm mélyen érdemes kiásni az alapot. Az alap aljára mehet nagyjából 30-40 cm vastagságban kavics, ami tulajdonképpen a fagy elleni védelmét szolgálja a boltívnek. Ezután következhet a tényleges betonozás nagyjából 20 cm-es magasságban. Érdemes betonvassal is megerősíteni az alapot, és vízmértékkel állítsa be a pontos magasságot. Nagyon fontos, hogy teljesen vízszintes legyen az alap a boltív kell stabilitása érdekében. A beton teljes kötésére érdemes várnia egy hónapot.