Feljegyzesek Az Egerlyukbol
A kritika rabjaként mindent és mindenkit árgus szemmel figyelő, ugyanakkor irigylő, de világából kizárni siető ember saját poklának képét, eltemetkezésének komorságát a kötet magyar címének – egyébként sokszínűen szellemes fordítói megoldást nyújtó – "egérlyuka" sajnos nem sugallja. Az eredetihez és a sűrű mondandóhoz hívebben Feljegyzések a föld alól néven lehetne emlegetni ezt a korát jócskán megelőző (ezért aztán visszhang nélkül maradt), egzisztencialista hangú művet, amelyet Dosztojevszkij a felesége betegágya mellett írt 1864-ben, közvetlenül az éveken át érlelt Bűn és bűnhődés befejezése előtt. Az egyes szám első személyben íródott, erős sodrású szöveg színészpróbáló feladatként szinte kínálkozik az előadásra. Ezt érezte meg Pozsgai Zsolt, aki a XIX. Feljegyzések az egérlyukból - Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics - Régikönyvek webáruház. századi orosz próféta e prózáját színpadra alkalmazta – a szerző Egy nevetséges ember álma című fantasztikus novellájának részletével összehangolva. Ez a (Dosztojevszkij-kortárs) Madách Tragédiájának űrbéli színére emlékeztető képekkel festett, kozmikus paradicsomi látomást rajzoló, sajátos megváltás-elbeszélés veszi fel és vezeti tovább a Feljegyzések az egérlyukból hirtelen megszakadó fonalát a február végén bemutatott budapesti változatban.
- Feljegyzések az egérlyukból
- Feljegyzések az egérlyukból - Fjodor Mihajlovics…
- Feljegyzések az egérlyukból - Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics - Régikönyvek webáruház
Feljegyzések Az Egérlyukból
Feljegyzések az egérlyukból F. M. Dosztojevszkij kisregénye alapján írta: Mikó Csaba Zuvojlov egy törvényszéki ülnök, magányos, zárkózott, sértett ember. Nincsenek barátai, társaságba nem jár. Környezetéről lesújtó véleménye van. Magányban töltött hónapok után meg látogatja volt osztálytársát, akit már egy éve nem látott. A kéretlen vendégségnek láthatóan nem örül sem a házigazda Szimonov, sem az épp nála teázó két barátja: Turudoljubov és Ferficskin. A három barát egy közös ismerősük búcsú vacsoráját tervezik. Zuvojlov meghívatja magát az összejövetelre. Másnap meg is történik a búcsu vacsora. Zuvoljov vérig sértődik a beszélgetés során. A társaság tovább megy az étteremből egy bordélyházba. Zuvoljov késve követi őket. A piroslámpás házban társai helyett egy örömlányt talál. Feljegyzések az egérlyukból. Egy pillanatra felmerül benne, hogy ezt a lányt akár szerethetné is. A lány más nap felkeresi. Van benne annyi női megértés, érzékenység és nagyvonalúság, hogy megértette a férfit és segíteni szeretne neki. Zuvojlov nem képes elviselni, hogy ez a lány megteszi azt, amire ő képtelen volt előző éjjel.
Feljegyzések Az Egérlyukból - Fjodor Mihajlovics…
Feljegyzések az egérlyukból leírása Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij kisregénye közvetlenül a Bűn és bűnhődés előtt született. Főszereplője egy negyvenéves, nyugállományba vonult kishivatalnok, aki megfigyeli a világot, és magára vállalja a bíráskodást felette. Feljegyzések az egérlyukból - Fjodor Mihajlovics…. A világnak azonban ő is része, csak nem olyan törekvő, mint mások; így csupán szemlélődik, és odújából kikukucskálva utasítja el a kegyetlen világot, de helyzete megalázottságán változtatni nem tud. "Az ember szeret építeni és utat törni, ez kétségtelen. De hát akkor miért szereti szenvedélyesen a rombolást meg a káoszt is? "
Feljegyzések Az Egérlyukból - Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics - Régikönyvek Webáruház
Zverkov lépett be elsőnek, látszott, hogy ő a kompánia feje. Ö is, a többiek is mind nevettek; de Zverkov elkomolyodott, mihelyt megpillantott, ráérősen odajött, szinte hencegősen meg- hajolt kissé derékban, és kedveskedve kezet nyújtott, de nem túl barátságosan, s őt inkább óvatosan, csaknem tábomokias udvariassággal, mintha kézfogás közben own akarná magát valamitől. Én éppen ellenkezőleg, úgy képzeltem el, hogy mihelyt belép, felnevet azzal a régi, vékony, visongo kacagásával, és mindjárt az els ő szavak után ömlenek belőle a lapos tréfák és szellemeskedések. Erre készültem én fel már tegnap óta, és sehogy se vártam volna, hogy így löhátrol, ilyen vállveregető nyájassággal bánik velem. Tehát most már végképp, összehason- líthatatlanul feljebb állónak tartja magát, minden vonatkozásban? Ha csak sérteni akar ezzel a tábomokias modorra], akkor még hagyján gondoltam; akkor köpnék rá. De hátha csakugyan, minden séitő szándék nélkül abba a birkafejébe vette azt a szerencsétlen gondolatot, hogy ő összehasonlíthatatlanul fölöttem áll, és nem is tud másképp nézni rám, csakis ilyen vállvere- getően?!
Később esetleg kibékülok, söt pertut is iszom vele; ám az volt a legrosszabb, a legbántőbb, hogy én már akkor tudtam: teljes mértékben, bizonyosan tudtam, hogy voltaképpen nem is kell nekem az egész, hogy voltaképpen egyál- talán nem is vágyom én széttipomi, leigazni őket, és hogy az egész eredményért - mihelyt elérném - nem adnék egy garast se. Ó, hogy kértem az Istent, hogy minél hamarabb múljon mar el ez a nap! Kimondhatatlan lelki fájdalommal mentem oda az ablakhoz többször is, ki- kinyitottam a szellőzőablakot, és belebámultam a sűrűn hulló nedves hő ködös homályába... Rozoga faliórám végre sziszegve elütötte az ötöt. Felkaptam a kucsmámat, és kerülve Apollon tekintetét - már reggel óta várta-várta, hogy odaadjam a fizetését - elsiklottam mellette, ki az ajton, aztan egy cifra bérkocsin, amelyet utolso félrubelemen fogadtam, az Hotel de Paris felé hajtattam, mint egy úr. 34 4 Már az előző napon tudtam, hogy én érkezem elsőnek. De hat nem az elsőség volt a baj. Öközülük nemhogy nem volt ott senki, de még a szobánkat is alig találtam meg.