Kalisz Márton Verseskötete
December 30-án, 87 éves korában elhunyt Kalász Márton, Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a nemzet művésze. Kalász Mártont csütörtökön Budapesten érte a halál. Az alkotót az MMA saját halottjának tekinti. Kalász Márton 1934. Meghalt Kalász Márton. szeptember 8-án született Krisztmann Márton néven a Baranya megyei Sombereken. Tízéves koráig csak németül beszélt. Gondolkodását, nyelvezetét és egész életét meghatározták anyanyelvével és választott anyanyelvével, a magyarral kapcsolatos élményei, amelyek minden alkotásában is tetten érhetők. Egyszerre német is vagyok és magyar is vagyok. Van egy anyanyelvem, a német, és van egy szellemi anyanyelvem és habitusom, amely összeköt engem a magyar kultúrával – vallotta. Az anyanyelvhez való viszonyát, akárcsak lírai életművének ívét kivételessé teszi az, hogy tízéves koráig jóformán csak német szót hallott odahaza, aztán első költeményeit mégiscsak magyarul írta. Életét végigkísérte német gyökereihez való ragaszkodása: fordított és lektorált német szövegeket, többször járt Berlinben ösztöndíjasként, dolgozott a berlini Magyar Kulturális Intézet munkatársaként (1971-1974) és a stuttgarti Magyar Kulturális- és Tájékoztatási Központ igazgatójaként (1990-1994).
- Meghalt Kalász Márton
- Meghalt Kalász Márton író, költő, a nemzet művésze – Programz – A programajánló magazin
- Elhunyt Kalász Márton – PrésHáz.Eu
Meghalt Kalász Márton
Kalász Márton | Petőfi Irodalmi Múzeum Márton anna Kalász Márton: Hozzánk a hóbagoly Az 1956-os forradalmat követően a pécsi irodalmi élet számos tagja költözött Budapestre, Kalász Márton is, aki rövidesen az Európa Könyvkiadónál kezdett dolgozni szerkesztőként. "Az én utam aztán úgy folytatódott, hogy '56 után a magyar és a német írószövetség próbálták keresni a kapcsolatot. Ekkor jött az ötlet, hogy valakit ki kellene küldeni Németországba, így mentem ki Kelet-Berlinbe a legvadabb ulbrichti években" - emlékezett. Mikor például valaki elutazott, akkor le kellett adnia egy lakáskulcsot a házmesternél, utána pedig nem lehetett biztos benne, hogy nem rejtettek-e el nála lehallgatókészüléket. "Féltek az emberek, de okkal. Mi is sokszor a parkba mentünk le beszélgetni" - mondta el Kalász Márton. Elhunyt Kalász Márton – PrésHáz.Eu. Nem ez volt azonban a költő egyetlen németországi időszaka. Mikor Kelet-Berlinben megnyílt a Magyar Kultúra Háza, visszatérhetett a városba. "Négy évet töltöttem ott, és sok mindent tudtunk csinálni, mert a németeket nagyon érdekelte a magyar kultúra, a magyar irodalom" - idézte fel Kalász Márton.
A Kossuth- és József Attila-díjas Kalász Márton író, költő 87 éves volt. Az alkotót az MMA saját halottjának tekinti. Meghalt Kalász Márton 87 éves korában elhunyt Kalász Márton Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a nemzet művésze – közölte az MMA az MTI-vel. Kalász Mártont csütörtökön Budapesten érte a halál. Kalász Márton 1934. szeptember 8-án született Krisztmann Márton néven a Baranya megyei Sombereken. Meghalt Kalász Márton író, költő, a nemzet művésze – Programz – A programajánló magazin. Tízéves koráig csak németül beszélt. Gondolkodását, nyelvezetét és egész életét meghatározták anyanyelvével és választott anyanyelvével, a magyarral kapcsolatos élményei, amelyek minden alkotásában is tetten érhetők. "Egyszerre német is vagyok és magyar is vagyok. Van egy anyanyelvem, a német, és van egy szellemi anyanyelvem és habitusom, amely összeköt engem a magyar kultúrával" – vallotta. "Az anyanyelvhez való viszonyát, akárcsak lírai életművének ívét kivételessé teszi az, hogy tízéves koráig jóformán csak német szót hallott odahaza, aztán első költeményeit mégiscsak magyarul írta" – olvasható az MMA méltatásában.
Meghalt Kalász Márton Író, Költő, A Nemzet Művésze – Programz – A Programajánló Magazin
A 60 verset tartalmazó kötet a közelmúltban készült el, várhatóan 2022 januárjában vehetik kézbe az olvasók. Új verseinek többsége a koronavírus-járvány szorongató helyzetében íródott. Az őrmezei lakótelepen található nyolcadik emeleti lakása, akár a hölderlini toronyszoba, központi motívuma lett a kötetnek, egyfajta mikrouniverzumként jelenik meg: az a hely, ahol a költő a mindennapokból kiemelkedve átfogóbban szemlélheti, értelmezheti a válságot – olvasható az MMA összegzésében. Tanított Kalász Márton 1998 és 1991 között a Vörösmarty Társaság 2001 és 2007 között pedig a Magyar Írószövetség elnöke volt. Csaknem két évtizeden át tanított a Károli Gáspár Református Egyetemen. 2009-től az MMA társadalmi szervezet tagja, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt. Portréfilm is jelent meg róla Az MMA megbízásából 2016-ban Változatok a reményre címmel készült róla portréfilm. A köztestület Közelképek írókról című kismonográfia-sorozatában 2017-ben jelent meg összegzés irodalmi pályájáról.
Csak hozná meg ez a jövő az önbizalmát is! Napjaink, 1968. 4. szám 11. oldal Kései megjegyzés: Ez volt az első kritikám. Miskolcon, a Földes Ferenc Gimnáziumban együtt tanítottunk Kabdebó Lóránttal, aki a Napjaink folyóirat kritikai rovatát vezette. Biztatgatott, írjak. Hát megtettem, így sikerült. Elég ügyetlen, de az enyém, és az első… Kabdebó egyébként akkor figyelt fel rám, amikor Németh László néhány dicsérő sort írt neki a szakdolgozatomról. Az író 1966 februárjában író–olvasó találkozón vett részt Miskolcon, felszólalását a Kiadatlan tanulmányok Zárószó a miskolci TIT-esten címmel közölte. A műsor után, dedikálás közben átadtam neki a gép alól éppen kikerült, még be nem nyújtott szakdolgozatomat. Gondoltam, megkérdi, ki vagyok, hogy hívnak, ám szinte rám se nézve vette át és tette rögtön félre az asztalon. Néhány nap múlva, 1966. február 28-án kelt levelében a következőt írta Kabdebónak: "Egyik kollégád átadott nekem egy dramaturgiai dolgozatot (gondolom, szakdolgozat), amelyet már elolvastam, nem tudtam megállni, hogy el ne olvassam.
Elhunyt Kalász Márton – Présház.Eu
Bár később ösztöndíjasként, majd a berlini Magyar Kultúra Házának munkatársaként, illetve a stuttgarti Magyar Kulturális Tájékoztatási Központ igazgatójaként összesen több mint 15 évet élt Németországban, és alaposan megismerte a német irodalmat is, az első írói példaképei magyarok, Illyés Gyula és József Attila voltak. "Ha nem is elégedetten, de mégis egy kis boldogsággal tekintek vissza a pályámra, mert bár nehéz volt, időnként nagyon szép is" – folytatta a Salvatore Quasimodo nemzetközi költőverseny életműdíjával éppen egy hete kitüntetett szerző. A legfontosabbnak 1986-os, Téli bárány című regényét, valamint 1987-es, Ki olvas éjszaka verset? és 2006-ban megjelent, Kezdő haláltánc című versesköteteit tartja, mert ezekben éppen mindezt, vagyis gyermekkorát és édesapjával kapcsolatos élményeit írta meg. Elmondása szerint ugyanerről szeretne még verseket és egy prózai művet is írni, "úgy, ahogyan most, 80 évesen látom mindezt: egy kicsit máshogy". Azzal kapcsolatban, hogy 1990 óta nem jelent meg műfordításkötete, a tavaly Balassi Bálint-emlékkarddal elismert szerző felidézte: amikor a hatvanas években ösztöndíjasként kint élt az NDK-ban, sok kelet-európai, betiltott szerzőt igyekeztek segíteni azzal, hogy a tiltás ellenére lefordították a műveiket.
Művei a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán is olvashatók. (MTI/ Kép forrása: PIM)