Betegszabadsag Számítása Bérszámfejtés
Ebben az esetben az alapbér adott időszakra eső összegét a fent ismertetett módon úgy számoljuk ki, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét megszorozzuk az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Bérszámfejtés a gyakorlatban - 4.2. A betegszabadság elszámolása - MeRSZ. További egyszerűsítésre ad lehetőséget az Mt. amikor lehetővé teszi, hogy amennyiben nem kell teljesítménybérrel és bérpótlékokkal számolni – tehát az egyszerű havibéres, órabéres, vagy legfeljebb pótlékátalányt kapó munkavállalók esetén – a távolléti díj a havibér, órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható. Ezzel a megoldással tehát a távolléttel érintett hónapokban gyakorlatilag egyáltalán nem kell távolléti díjat számolni, egyszerűen csak szokásos a havi alapbért, órabért és pótlékátalányt kell kifizetni erre a periódusra, mert az egyezni fog az adott időszakra fizetendő távolléti díj összegével. A távolléti díj számítási alapját a távolléti díj esedékességének időpontjához képest kell meghatározni, ami a távollét kezdő időpontja, vagyis pl.
Bérszámfejtés A Gyakorlatban - 4.2. A Betegszabadság Elszámolása - Mersz
Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni. Ne felejtsük el, hogy munkaerő-piaci járulékot a saját jogú nyugdíjas személyek után továbbra sem kell vonnunk. A betegszabadságra vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve tartalmazza. Jó, ha tudjuk, hogy munkavállalónkat egy naptári év egészére, amennyiben a munkaviszonya egész évben fennáll, törvény szerint 15 nap betegszabadság illeti meg. Ez alól nem lesz kivétel a saját jogú nyugdíjas, munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalónk sem. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a betegszabadság az év hátra lévő időszakára arányosan jár. Az arányosítás során a fél napot elérő töredéknapot egész napként kell figyelembe vennünk. Betegszabadság akkor jár a munkavállalónknak, ha keresőképtelen. Ne felejtsük el, hogy nem minden keresőképtelenség jogosít betegszabadságra, így nem illeti meg betegszabadság a munkavállalónkat a) a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset, b) a társadalombiztosítási szabályok szerinti foglalkozási betegség, valamint c) a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.
Dr. Takács Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy csak a szabadság és a betegszabadság esetén van lehetőség a napokban való nyilvántartásra áttérni, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban minden más távollétet továbbra is órában kell vezetni. Váltás esetén arra figyelni kell, hogy csak az augusztus elsejét követően kezdődő szabadságokra és betegszabadságokra alkalmazandó az új szabályozás. Például ha a munkavállaló júliusban betegedett meg, és még augusztus elején is betegállományban volt, akkor a régebbi, órás elszámolást kell alkalmazni a keresőképtelenség teljes idejére. Takács Gábor emlékeztet, hogy fontos ellenőrizni a bérszámfejtő programok beállítását, mert azok gyakran alapbeállításuk szerint munkanapban számolnak, hiszen a törvény egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén is a munkanapokban történő elszámolást veszi alapesetnek. Utólag pedig nem lehet jogszerűen korrigálni a már munkanapban bérszámfejtett hónapokat. Az összeg marad, a jogcím változik A keresőképtelen dolgozók díjazása különösen problematikus.