viktornyul.com

July 18, 2024

Nyaralj a tengernél és fedezd fel Bosznia-Hercegovina tájait, városkáit és gasztronómniáját! Időpont 2022. július 20. :, 79. 900 Ft Az ár tartalmazza 1 személyre 6 éjszaka szállás a program szerint Buszos utazás Idegenvezető Reggelis ellátás Az ár nem tartalmazza Biztosítás: 3. 990 Ft/fő Félpanzió 19 900, -Ft/fő Sztornó biztosítás: 2% Kötelezően fizetendő Audio-guide 2. 100 Ft/fő Idegenforgalmi adó: Medjugore: 1 EUR/fő/éj Felár Egyágyas felár: 24. Bosznia szerb fővárosa – Banja Luka | Balkaninfo. 000 Ft/fő Belépők (változhat) Tešanj vár 2 EUR Kravice vízesés 3 EUR Mostar helyi idegenvezető 3 EUR Mostar hídugrás 1 EUR Koski M pasa dzsámi 3 EUR Kenuzás 30 EUR Felszállási lehetőségek Budapest, Déli pályaudvar, Koronaőr köz 05:00 Szekszárd - M6-os autópálya, 134-es km, Fácánkerti pihenő, MOL benzinkút Paks - M6-os autópálya, 108-as km, Paksi pihenő, Shell benzinkút Dunaújváros - M6-os autópálya, 70-es km, Újvárosi pihenő, OMV benzinkút Program 1. nap: Budapest-Tešanj-Međugorje Kora reggeli találkozónk után megkezdjük utazásunkat a "szív alakú" országba.

Bosznia Szerb Fővárosa – Banja Luka | Balkaninfo

A boszniai Szerb Köztársaság ( szerbül Република Српска / Republika Srpska, bosnyák nyelven és horvátul Republika Srpska) egyike a két, Bosznia és Hercegovinát alkotó ún. entitásnak (a másik a Bosznia-hercegovinai Föderáció). A Szerb Köztársaság fővárosa Bosznia-Hercegovina alkotmánya szerint Szarajevó, a de facto főváros azonban Banja Luka (a kormányhivatalok többsége és a parlament is itt működik). Története [ szerkesztés] Az 1990-es évek elején Szlovénia és Horvátország kilépése miatt a maradék Jugoszláviában szerb túlsúly jött létre. Bosznia-Hercegovina jugoszláv tagköztársaság etnikailag erősen megosztott volt. A szerbek Jugoszlávián belül akartak maradni, a bosnyákok és a horvátok pedig el akartak szakadni illetve Horvátországhoz akartak csatlakozni. 1992. január 9-én a boszniai Szerb Gyűlés egyoldalúan kikiáltotta a boszniai Szerb Köztársaságot, február 28-án elfogadta az új állam alkotmányát, amely kimondta a Jugoszláviához való tartozást. A bosnyákok és a horvátok ezután egy népszavazáson az önállósulás mellett döntöttek.

A képviselő felszólalásában – amelyről a Facebook-oldalán videófelvételt tett közzé – felhívta a figyelmet arra, hogy a Balkán európai integrációja elhalasztott lehetőségek története. Ezzel összefüggésben felidézte a kilencvenes évek délszláv háborúját, amikor az Egyesült Államok teremtett békét, mert Európa nem tudta megtenni ezt. "Úgy tűnik, az EU még mindig nem tanult ebből a leckéből. Ahelyett, hogy felgyorsítaná a csatlakozási folyamatot, Brüsszel folyamatosan csak kioktatja ezeket az országokat (... ). Az EU-nak stabilizálnia kellene a régiót és békét teremtenie benne. Az uniós tagság valós lehetősége ezt is meg tudná tenni" – fogalmazott Hidvéghi Balázs. A képviselő megjegyezte, hogy a szankciók belengetése megválasztott vezetők ellen nem vezet sehová, a politikai fenyegetések pedig bizalmatlanságot keltenek és kontraproduktívak. Kiemelte, hogy Bosznia-Hercegovina pontosan a balkáni migrációs útvonalon fekszik. "Ezért az uniós integrációja a határvédelem megerősítésével hozzájárulna a stabilitáshoz a helyi lakosság és egész Európa számára is.