TáRsadalomismeret, éLetmóD | Sulinet TudáSbáZis
Magyarország relatív helyzete a többi visegrádi országhoz képest, 2013 (EU14* átlag=1) Halálozás Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Összes halálok 1, 52 1, 29 1, 32 1, 45 Idő előtti halálozás 1, 88 1, 31 1, 87 1, 93 Megelőzhető halálozás 2, 10 1, 51 1, 48 1, 86 Kezelhető halálozás 2, 52 1, 81 1, 72 2, 44 Egy főre jutó egészségügyi közkiadás 0, 37 0, 58 0, 36 0, 50 *EU15, Luxemburg kivételével; Forrás: Társadalmi riport 2016 Emberéletekbe került a forráskivonás A szakember szerint a 2000-es években megkezdődött forráskivonás az egészségügyből emberéletekben mérhető. E tragikus helyzet mögöttes okairól pedig elmondta: mind a várható élettartam, mind a várható egészséges élettartam alakulására ható tényezők három nagy csoportba sorolhatók: strukturális tényezők (gazdasági, társadalmi, szociálpszichológiai, társadalompolitikai tényezők, továbbá a népesség jövedelem, iskolázottság, foglalkozás szerinti rétegződése); az egészségi állapotra közvetlenül ható kockázati tényezők (környezeti ártalmak, stressz, táplálkozás, egészségkárosító szokások stb.
- MNB: mi kell a demográfiai fordulathoz? - Infostart.hu
- Statisztikai adatok a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekről
- A nemzetiségek Magyarországon a XIX. század első felében | zanza.tv
- Az ország népességének alakulása | A hódoltság kora. Magyarország törökkori története | Kézikönyvtár
Mnb: Mi Kell A Demográfiai Fordulathoz? - Infostart.Hu
A lakónépesség 2001. február 1-jén 10 millió 198 ezer fő volt, 1990-hez viszonyítva 1, 7 százalékkal csökkent. Az elmúlt évtizedben – Pest megye kivételével – minden megyében csökkent a népességszám. A halálozás emelkedésének elképzelhető okai: magas vérnyomás, egészségtelen táplálkozás, alkoholfogyasztás, dohányzás, mozgásszegény életmód és az egészségügyi ellátás hiányosságai. A halálozások száma az utóbbi 5 évben (diagram) A népesség reprodukciója Magyarországon A reprodukciós együttható a népesség reprodukciójának mutatója. Az ország népességének alakulása | A hódoltság kora. Magyarország törökkori története | Kézikönyvtár. Azt fejezi ki, hogy az egymást követő korosztályok, generációk egyre nagyobbak, változatlan létszámúak vagy egyre kisebbek. Magyarországon igen alacsony a népesség reprodukciója, kedvezőtlen és romló a lakosság korösszetétele, és ez fokozottan érvényes a vidéki térségekre. A születéskor várható élettartam (diagram)
Statisztikai Adatok A Magyarországi Nemzeti És Etnikai Kisebbségekről
A Nemzetiségek Magyarországon A Xix. Század Első Felében | Zanza.Tv
Ezeknek az egyenlőtlenségeknek a csökkentése alapvető fontosságú lenne a magyar társadalom számára. Abszolút unikum A végzettség szerinti csoportosításban a 40 éves korban várható élettartamban a különbség az országon belül is nagyon nagy, az alacsonyabb iskolai végzettségűek esetében Magyarország és a skandináv országok között 10-11 év különbség van, míg a felsőfokú végzettségűek körében 3-4 év. Tehát az alacsonyabb iskolai végzettségűek esetében látható óriási a különbség - mutatott rá. Orosz Éva szerint hasonló tendencia figyelhető meg a visegrádi országokkal is, de ott egy kicsit jobb a helyzet. Az országon belüli egyenlőtlenség növekedése esetében példaként az érettségivel rendelkező és nem rendelkező férfiak példáját említette. A '80-as évek második felében lévő különbség - ami 4 év volt - után a '90-es évek első felében abszolút értékben csökkent az érettségivel nem rendelkező férfiak várható élettartama, ami abszolút unikumnak számít a fejlett világban. A jelenlegi, 30 éves korban várható élettartamban a különbség pedig közel 10 év az érettségivel rendelkezők és nem rendelkezők körében.
Az Ország Népességének Alakulása | A Hódoltság Kora. Magyarország Törökkori Története | Kézikönyvtár
KSH NKI Kutatási jelentések 78. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest.
Mindez kiválóan megmutatkozott a fentiekben bemutatott gazdasági fejlődésben, illetve a törökök hódoltsági bevételeinek növekedésében is. A század végéig tehát a magyar társadalom hihetetlen ellenálló- és alkalmazkodó képességről, valamint újjáéledési erőről tett tanúbizonyságot. Az 1590-es évek elejétől az ország tartós hadszíntérré vált. Az évről évre ismétlődő megrendítő csapásokat a legellenállóbb lakosság sem heverhette ki. Így volt ez mindenütt Európában, ahol évekre elhúzódott a hadakozás. A tizenöt éves háború ezért jelentett vízválasztót mind a településhálózat, mind a népesség pusztulása szempontjából. A széles sávban évente újra meg újra előrenyomuló több tízezer fős hadak 173 pusztítása elől már nem volt menekvés. S ez már valójában független attól, hogy az oszmán sereg fosztogatásban élenjáró alakulatairól (az akindzsik és a tatárok), vagy a királyi hadak rabló zsoldosairól, esetleg a magyar lakossággal gyakran még a törököknél is elvetemültebben kegyetlenkedő szabad hajdúkról volt szó.
Népesség-előreszámítások Magyarországon az 1950-es évek végétől készülnek népesség-előreszámítások, A Népességtudományi Kutatóintézet a hazai népesség-előreszámítások legfontosabb tudományos műhelye, 1963-as megalakulása óta a Népességtudományi Kutatóintézet feladatkörébe tartozik ezek elkészítése. Az Intézet által használt módszer alapja az ENSZ által is alkalmazott kohorsz-komponens vagy más néven alkotóelem-módszer. A módszer alkalmazása során egyidejűleg veszi figyelembe a népességváltozás egyes összetevőit -– születések, halálozások, nemzetközi vándorlás – és a népesség életkorának változását. A népességnek a népesség-előreszámítás készítésének időpontjában fennálló szerkezetéből indul ki, vagyis a férfiak és nők létszámából és életkorából. A kiinduló népesség létszámát az élveszületések növelik, a halálozások csökkentik; ugyanígy a bevándorlók növelik a népességszámot, az elvándorlók csökkentik. Ezeknek a folyamatoknak az eredményeként változik évről évre a népesség, miközben az életkor változását is figyelembe kell venni.