Szelestey Család - Magyar Nemzeti Levéltár
Az adatbázisban 681 955 karton szerepel, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez pontosan hány magyar embert takar, mert vannak ismétlődő kartonok - jegyezte meg. Közölte, az adatok átvételét követő egy éven belül sikerült hozzáférhetővé tenni azokat mindenki számára, ugyanis csütörtöktől elérhető az adatbázis egy online felületen. Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások szervezetének elnöke arról beszélt, hogy a kutatásaik és a fellelhető iratok szerint több mint 800 ezer elhurcolt magyar állampolgárról tudni. Az adatbázis ITT érhető el. Az oldalon közöltek szerint a Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár (RGVA) 2019. április 8-ai megállapodása alapján került az utóbbiban őrzött, a II. világháború alatt és után a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, internált, illetve letartóztatott, majd a Szovjetunióban hadifogolyként nyilvántartott magyar nemzetiségű személyek (katonák és civilek) úgynevezett nyilvántartó kartonjainak digitális másolata a Magyar Nemzeti Levéltár őrizetébe.
- Magyar nemzeti levéltár adatbázis
- Magyar nemzeti levéltár veszprém
- Magyar nemzeti levéltár adószám
- Magyar nemzeti levéltár pest megyei levéltára
Magyar Nemzeti Levéltár Adatbázis
törvény végrehajtása révén elkerülhetetlenné, az Elektronikus Levéltári rendszer 2013. októberi átadásával pedig megvalósíthatóvá vált. A projekt kifejezett célja volt az is, hogy a meglevő, korábban használt rendszerek alacsony hatékonyságú működéséből származó hiányosságokat megszüntesse,... Digitalizálták az 1945 és 1958 közötti magyar belügyi utasításokat "A Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Közszolgálat Egyetem közös munkája révén digitalizálták a magyar Belügyminisztériumban 1945 és 1958 között kiadott utasításokat. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a projekt eredményének szerdai budapesti bemutatóján elmondta: a kulturális örökség témája több kormányülésen is felmerült. Hozzátette, minden ország kell, hogy a múltjának feltárására költsön, de ahhoz, hogy az adófizetők elfogadják a kulturális intézményekre költött forrást, fontos, hogy a végeredményt a közvélemény számára hozzáférhetővé tegyék. Megjegyezte, a tárcának nincs ellenére, hogy a rendészeti háttérintézményeket kutassák,... Részletek
Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém
A szomszéd országokban, ezeken kívül Európa más országaiban és az Egyesült Államokban folytatott feltáró munka eredményeként ma már számos külföldi fond dokumentumai férhetők hozzá mikrofilmen a levéltárban. Az Országos Levéltár különösen kiterjedt kiadói tevékenységet folytat, az intézmény kiadványai: Adatbázisok: Magyar Levéltárak Egyesülete által készített ismertető Elérhetőségek: I. Bécsi kapu téri épület Cím: 1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2–4. I. em. 28. sz. Postacím: 1250 Budapest, Pf. 3. Telefon: +36 1 225 2800 (központ) Telefon: +36 1 225 2840 (kutatóterem) Fax: +36 1 225 2817 E-mail: II. Lángliliom utcai épület (Óbuda) Cím: 1037 Budapest, Lángliliom utca 4. 243. Telefon: +36 1 437 0660 (központ) Telefon: +36 1 437 0667 (kutatóterem) Fax: +36 1 437 0695 E-mail: III. Daróczi úti ideiglenes épület Cím: Budapest, Daróczi út 3. Telefon: +36 1 225 2865 (kutatóterem) E-mail:
Magyar Nemzeti Levéltár Adószám
Kiemelkedő értéket képviselnek a családi levéltárak, a testületek és egyesületek, intézmények, valamint a szabadkőműves szervezetek iratai. Gyakran kutatottak a különböző gyűjtemények. Így a pecsétgyűjtemény, amely túlnyomórészt 1526 előtti pecsétekről készült pacskolatokat tartalmaz. Ide soroljuk az 1526 utáni gyűjteményt is, amelyből talán a legértékesebbek két XIX. századi nagy magyar személyiség, Kossuth Lajos és Klapka György iratai. Az 1867-es kiegyezés utáni, 1867–1944 közötti polgári korszak országgyűléseinek és központi kormányszerveinek levéltárai sorában törvényhozási, közigazgatási és jogszolgáltatási szervek iratai egyaránt megtalálhatók. Fontosságuk miatt kiemeljük a miniszterelnökségi levéltárat, továbbá a belügy-, az 1918 utáni külügy-, a pénzügy-, a kereskedelemügyi és a földművelésügyi minisztériumi levéltárakat. A második világháborút követő évtizedek levéltárban őrzött forrásanyaga folyamatosan gyarapodik. Az 1992-ben átvett 1948–1989 évkörű pártiratok között őrzi a levéltár a volt Magyar Dolgozók Pártja (1956-ig) és a Magyar Szocialista Munkáspárt levéltári anyagát.
Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára
A Bécsi kapu téren álló ún. bosnyák laktanya helyére építendő levéltár terveinek elkészítésére Pecz Samu műegyetemi tanár kapott megbízást 1912-ben. Pecz Pauler elképzeléseinek, valamint a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően romantikus, historizáló stílusú épületet tervezett. Az U alakú épület középső részén helyezte el a munkaszobákat és a vendéglátó helyiségeket, az oldalsó szárnyban pedig az iratraktárak kaptak helyet. A várfal felőli oldalra egy torony került, mely a központi fűtés kéményét rejtette magában. (1945 telén, Budapest ostromakor az épület és a torony súlyos sérüléseket szenvedett, így utóbbit már nem állították helyre. ) 1913 őszén indult meg az építkezés, azonban az első világháború (1914–1918) és az azt követő pénzügyi nehézségek megnehezítették a befejezését és a beköltözést. Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége idején következett a fordulat: Bethlen István művelődéspolitikus minden befolyását latba vetette az építkezés befejezésének előmozdítására érdekében. 1923-ban, Csánki Dezső főigazgatósága alatt költözhetett be palotájába a levéltár.
A épület külső kőszobrait Mikola Ferenc, a belsőket pedig Langer Ignác készítette. Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően alakították ki a gazdag belső díszítést. A miniszter személyesen egyeztetett Dudits Andor (1866–1944) festőművésszel a falképek témáiról. Duditsot állami nagy aranyéremmel jutalmazták 1925–1929 között elvégzett munkájáért. A díszes tetőcserepek a pécsi Zsolnay gyárban készültek. 1945 telén, a főváros ostromakor számos tüzérségi és bombatalálat érte az épületet. Ennek következtében egy raktár teljesen elpusztult a keleti, Bécsi kapu felőli oldalon, romba dőlt a nyugati szárny egy része és a kutatóterem, a torony pedig olyan mértékben megrongálódott, hogy nem volt lehetséges annak helyreállítása. Alig fejeződtek be az újjáépítési munkálatok, midőn 1956. november 6-án a nyugati szárnyat harckocsi – gránát találta el, ami miatt teljesen kiégett egy raktár, a tűz pedig két másik raktárra is átterjedt. 1961-re fejeződött be a teljes helyreállítás. Az 1980-as években a tető az eredetihez hasonló cserépborítást kapott, amely szintén a pécsi Zsolnay gyárban készült.