Szépművészeti Múzeum Rubens
Baán László, a múzeum főigazgatója elárulta, hogy milyen kiállítások várhatók a következő néhány évben a megújult Szépművészeti Múzeumban. Baán egyúttal várja az átfogó kormányzati intézkedést, amely a kulturális területen dolgozók bérét rendezhetné végre. Október végén nyitotta meg újra kapuit a nagyközönség előtt a Szépművészeti Múzeum, amely több rekonstrukciós szakaszban újul meg. A 2015 óta tartó felújítás első nagyobb szakasza most zárult le, a múzeumnak így a mélyföldszinti terei és a felújított Román szárny nagy része vált látogathatóvá. Baán László ennek kapcsán adott interjút a Népszavának, és elmondta, hogy még 2019 nyarán is lesz egy átadási ütem, de ezzel a mostani rekonstrukciós szakasszal, "amelynek a jelentősége az 1906-os megnyitáshoz hasonlítható, ténylegesen újjászületett a múzeum". A jövőbeli terveket illetően kiemelte, hogy a Szépművészeti már következő ősszel egy nagyszabásúnak ígért Rubens-kiállítással szeretné visszacsalogatni a látogatókat a termeibe, de 2019-ben újra lesz Cézanne-tárlat, igaz, - teszi hozzá - más megközelítésben, mint a korábbi, és 2021-ben El Greco műveiből rendeznek közönségorientált nagykiállítást.
Szépművészeti Múzeum Rubens Barrichello
KIÁLLÍTÁS A nagy érdeklődésre való tekintettel a hét minden napján, így hétfőn is látogatható a Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora című kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A csaknem 120 művet bemutató tárlatot október végi megnyitása óta csaknem húszezren tekintették meg. A kiállításra mintegy negyven nagy közgyűjteményből, többek között a párizsi Louvre-ból, a szentpétervári Ermitázsból, a madridi Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből érkeztek műtárgyak. A tárlat február közepéig látogatható. A kiállításon Rubens mintegy harminc és Van Dyck több mint egy tucat remekműve mellett más flamand mesterek kiváló alkotásait is megtekinthetik a látogatók. A tárlaton helyet kapott Van Dyck alkotása, Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja is, amelyet a múlt év végén vásárolt meg a Szépművészeti Múzeum. Leadkép: Adriaen Brouwer Vidám borivó/A Joyous Drinker C. a1634–1637 körül Olaj, fa/oil on panel, 25 ×19, 5 cm Nantes, Musée des Beaux Arts © Musée d'arts de Nantes – Photo: A. Guillard képzőművészet, kiállítás, látogató 2019-10-29 12:00 gyarapodás, képzőművészet, múzeumtörténet, tárgy 2019-02-19 11:19 látogató, liget, művészettörténet 2018-11-02 08:25
Szepmuveszeti Múzeum Rubens
A kép egy antik eredetű szobor alapján készült, amely ma is látható az antwerpeni Rubens-házban. A kiállításon azonban, ahogyan korábban is jeleztük, nemcsak Rubens-festmények láthatók, hanem Van Dyck-képek is, mégpedig szép számmal. A Rubens-tanítvány portréi egyszerűen csodálatosak. A Férfi lanttal vagy az önbizalomtól sugárzó Önarckép nagyszerű alkotások. A portrék közül talán a Marie-Louise de Tassist ábrázoló női arckép a legszebb. Az anyagszerűen, könnyedén megfestett ruha és a modell is gyönyörű. A mester jó néhány portrét festett I. Károly királyról, a kiállításon egy életnagyságú festmény látható. A budapesti Szépművészeti Múzeum is büszkélkedhet Van Dyck-képekkel. Stuart Maria Henrietta esküvői portréja nemrég került a gyűjteménybe. A mester egy másik, Szent János evangélistáról készített alkotása az átszellemült arcú apostolt ábrázolja, amint a kehelyben a neki szánt mérget áldásra emelt kezével finoman hatástalanítja. Szintén a múzeum tulajdonában áll Van Dyck – ez alkalommal ugyancsak kiállított – Házaspár képmása című műve, amelyet a művész mindössze tizenkilenc éves korában festett.
Szépművészeti Múzeum Rubens
Van Dycknak a korábbi angol portréfestészetet alapjaiban átalakító és a műfaj további európai fejlődésére nézve meghatározó szigetországi tevékenységére is ráirányítjuk a figyelmet. A kiállítást a korabeli mindennapokba betekintést nyújtó zsánerképek és közmondásokat ábrázoló művek zárják. Itt láthatóvá válik, hogy id. Pieter Bruegelnek az emberi természet gyarlóságain moralizáló művészete alapvetően határozta meg a – paraszti életet és ünnepeket, németalföldi közmondásokat, illetve Európa-szerte ismert fabulákat ábrázoló – 17. századi flamand zsánerképfestészetet. A humor és a szatíra, valamint az erkölcsi tanítások nemcsak a népi életképeket, hanem a magasabb társadalmi rétegekhez tartozók mindennapjaiból vett jeleneteket is áthatják. A Szépművészeti Múzeum nagyszabású tárlataihoz hasonlóan, ehhez a kiállításhoz is neves külföldi és hazai művészettörténészek közreműködésével készült a gazdagon illusztrált, két nyelven – magyarul és angolul – megjelenő katalógus, amelyben tanulmányokat és katalógustételeket olvashat az érdeklődő.
Rombouts: A foghúzó sarlatán A két nagy mester mellett kortársaik közül mindenképpen kiemelkedik a zsáner kategóriában Theodoor Rombouts A foghúzó sarlatán című drámai kompozíciója. A mozgalmas jelenet jól mutatja, milyen nehéz helyzetbe kerülhetett annak idején valaki, ha megfájdult a foga. A hozzáértés teljes hiánya és a technikai fejletlenség sok fájdalmat okozhatott az érintetteknek. A festményen néhányan együttérzően, többen viszont inkább rémülten nézik az eseményt. A fogat húzó ember pedig, mintha nem is igazán figyelne a páciensére, kinéz a képből. Az alkotás remekmű a maga kategóriájában. A kiállításon sokféle képet láthatunk még; külön csoportba tartoznak a F öldi paradicsom, a megismerhető világ cím alatt bemutatott művek. Van közöttük ugró oroszlánt, halat, rákot, strucctojást ábrázoló alkotás, és láthatunk a festményeken még sok minden mást is, ami csak fellelhető volt akkoriban. A nagy felfedezések gazdagították a világról alkotott korábbi képet. A 17. században egyre jobb hajókat építettek, mind pontosabb térképeket rajzoltak az emberek, és egyre távolabbra jutottak az utazók.