viktornyul.com

July 4, 2024

BOLDOG ÚJ ÉVET! (vidám képek, versek, képeslapok) | Boldog új évet, Boldog, Újévi kívánságok Képeslapok Buék 2020 képeslapok magyarul Buék 2020 képeslapok live Otp szép kártya egyenleg lekérdezés otp Leveles tészta alma töltelékkel Meg az őscápa indavideo

Buék 2020 Képeslapok

Különös kiállítás nyílt a Hagyományok Házában: újévi üdvözletek színezett linómetszet-képeslapokon, amelyeket 1932 és 1980 között minden évben elkészített a művész: A. Tóth Sándor. Kicsi, játékos rész volt ez abból az életműből, amelyet még mindig kevesen ismernek itthon, külföldön viszont jóval többen. Az 1904-ben Rimaszombatban született Tóth Sándor neve előtt álló A. betű a keresztneve nemzetközi változatára, az Alexanderre utal, hiszen 20 évesen már Bécsben találjuk, majd Londonban és rövidesen Párizsban, ahol barátja: Blattner Géza hatására bábművészettel kezd foglalkozni. Tagja lett Blattner híres avantgárd bábszínházának, az Arc-en-Ciel-nek és később tisztségviselője a bábművészek nemzetközi szervezetének (UNIMA). A honvágy 1932-ben hazahozta, pápai középiskolai tanárként művészetpedagógiai tevékenységet folytatott, szabadiskolát nyitott, de egészen a háborúig kapcsolatban maradt a francia bábművészettel is. Buék 2020 Képeslapok. 2011-ben a malagai Picasso Múzeum nagyszabású kiállítást szentelt az európai avantgárdnak.

A rendezők 165 művésztől válogattak műtárgyakat, közöttük három magyar szerepelt: Breuer Marcel, André Kertész és A. Tóth Sándor, akinek egy festménye, egy plakátja és négy fabábuja volt látható a főteremben. Önarckép, 1924 (Fotó: Cservenka Judit/Felvidé) A fordulatos és kevéssé ismert pályáról Feledy Balázs művészettörténész, Steinbach József református püspök és Szabó Zoltán, a kiállítás kurátora beszélt a Hagyományok Háza Kallós Zoltán-termében, ahol A. Tóth Sándor művészeti tevékenységének egyik érdekes színfoltja tekinthető meg. A Tamási Áron "Ábel-figurája" ihlette, kézzel átfestett újévi linómetszeteket "BUÉK Tóthék" címmel 1932-1980 között minden évben elkészítette. A képeslapok témája nem volt független a nagy történelmi eseményektől, tehát egy vizuális kor- és családtörténet is. A kiállítás néhány kisebb-nagyobb méretű festménnyel, személyes tárgyakkal egészül ki, és a látogatót végigvezeti az életút legjelentősebb állomásain. Az életművet körülvevő elhallgatás falát, amit a politika emelt, nehéz volt áttörni.