Az Év Madara 2016
Erdei fülesbagoly természetes környezetében, jellegzetes névadó toll-füleivel/c. wikimedia kép A korábbi évek során megszokott gyakorlatunkat követve természetesen bemutatjuk az Év madara 2020 címért versengő három tollas jelöltet egy kicsit részletesebben. Tesszük ezt azért is, mert a tavalyi évhez hasonlóan az idei három jelöltet is meglehetősen ritkán pillanthatjuk meg természetes élőhelyükön. Életmódjuk miatt ráadásul még a természetet rendszeresen járó olvasók sem találkoznak velük gyakran. Természetesen ahogy megszületik majd a végeredmény és kiderül, hogy melyik tollas jószág kapta a legtöbb szavazatot és ezzel lett végül 2020 év madara, frissítés formájában megosztjuk olvasóinkkal. Frissítés: Lezárult a verseny. Írásunk végén olvasható, hogy melyik bagoly lett az év madara. Év madara 2020 jelöltjei: Erdei fülesbagoly Az erdei fülesbagoly ( Asio otus) nem meglepő módon a bagolyfélék családjába tartozó madár. Képe a cikk elején látható. A hazánkban előforduló bagolyfélék között közepes méretűnek tekinthető és ez egyébként a három év madara jelölt vonatkozásában is így van.
Az Év Madara 2010 Qui Me Suit
Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket szedeget össze a víz színéről és a partról. Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti. Vonuló állat, márciusban-áprilisban érkezik meg Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja Magyarországot. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. Az év hátra lévő időszakában az MME szakmai stábja elkészíti a fajbemutató anyagokat, valamint kidolgozza azokat a közösségi programokat, amelyek segítségével a faj előfordulása által érintett helyi csoportok a tavaszi hazatéréskor, a költési időszakban, majd az őszi vonuláskor is be tudják mutatni a fajt. Megoldások a munkaerőhiányra Szerezzen előnyt, legyen menő munkáltató! AgroHR Konferencia – Befektetés az emberbe Időpont: 2018. szeptember 25. Helyszín: MÜPA, Budapest Program és regisztráció itt!
Az Év Madara 2012 Relatif
Hosszú lábával mélyebbre gázol, mint más partimadarak. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Az év rovara – Havasi cincér (Rosalia alpina) A kifejlett bogár testhossza 2–4 cm. A hím csápja jóval (majdnem kétszer) hosszabb a testénél, a nőstény csápja alig hosszabb. Kültakarójának alapszíne fekete, de mindenütt nagyon sűrűn álló, igen rövid kékesszürke szőrök fedik. Magyarországon a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, valamint a Mecsekben és a Dunántúli-dombság egyes magasabb részein honos. Leginkább hegyvidéki bükkösökben, általában 300 és 2000 méter tengerszint feletti magasságban él. A nagyon sűrű, zárt erdőket kerüli; mivel fejlődéséhez részben napsütötte, szabadon álló elhalt fák kellenek. A kifejlett bogarak nálunk általában július első felében jelennek meg. A hímek territóriumtartók, a nőstény petéit egyenként a kéreg repedéseibe rakja le. A havasi cincér lárvák 2-4 évig fejlődnek a faanyagban, a kifejlett példányok élettartama azonban csupán 2-3 hét.
Az Év Madara 2012.Html
Hazai állománya a csapadékviszonyok függvényében ingadozik, 100-850 párra tehető. Csőre speciális táplálkozásmódjához idomult, a víz színén oldalirányban kaszálva apró rovarokat, rákokat szűr ki a sekély vízből. A hazai állomány fennmaradását a szikesek rekonstrukciója és megfelelő kezelése biztosíthatja. Vonuló, a telet a Mediterráneumban és Afrikában tölti. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint. Nagy póling © MME / Szilágyi Attila A legnagyobb termetű hazai partimadár, feltűnően hosszú, lefelé hajló csőrrel. Magyarország vizenyős rétjein, turjánvidékein és lápjain szórványosan és csak kis számban költ, fészkelő állománya csak 20-60 párra tehető. Fészkét a vizenyős élőhely szárazabb foltjain, főleg száraz fűből építi. Hosszú és hajlott csőrével képes mélyen az iszapba és a laza talajba nyúlva férgeket és egyéb apró gerinctelen zsákmányállatokat keresgélni. Hazai állományának védelme csak jellegzetes költőhelyeinek, a turjánosoknak megőrzésével biztosítható. Vonuló, Afrikában és Ázsia déli részén telel.
Fotó: Profimedia A július 3-tól 23-ig tartó szavazás alatt a három jelölhető madárfajra, a gólyatöcsre, a gulipánra és a nagy pólingra összesen 8993 szavazat érkezett, a gólyatöcs 3617 szavazattal nyerte a versenyt. Az MME 1979-ben indított Év madara programjának célja, a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A 2019 év madara címet elnyerő gólyatöcs (Himantopus himantopus) kopár, sekély vízborítású helyeken, laza telepeket alkotva, vagy egyesével is költ. Magyarországon rendszeresen fészkel, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 pár között alakul. Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket szedeget össze a víz színéről és a partról. Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti. Vonuló madár, márciusban-áprilisban érkezik meg Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja Magyarországot.
Átlagos mérete 35 cm, szárnyának fesztávolsága pedig 1 méter körüli. Tollfülei és narancsvörös szeme jellegzetes vonást kölcsönöz kinézetének. Magyarországon a leggyakrabban előforduló bagolyfaj. Őshonos. Évente egyszer költ. Fészket nem épít. Kora tavasszal főleg elhagyott varjú fészekbe rakja 3-6 tojását. A fészeklakó fiókák 2 hónapos korukra már önellátóak. Ha létezne cuki-madár olimpia, a fülesbagoly fióka biztosan dobogós lenne. Íme: A hidegebb időszakban sem költöznek el, itt telelnek. Sőt, északabbra lakó rokonaik is gyakran költöznek hozzánk hidegebb teleken. Ennek az az oka, hogy a táplálékuk zömét alkotó kisrágcsálók könnyebben elérhetők nálunk, mint a tartósan hóval borított vidékeken. Tavasztól őszig párban élnek, de ősz végétől kisebb nagyobb csoportokba állnak össze és így töltik a hidegebb időszakot. Ilyenkor gyakori, hogy a csapatok lakott településekre költöznek. Elsősorban örökzöldeken vernek tanyát, mert az emberek közelsége és a télen is takaró lombkorona védelmet nyújt számukra a nagyobb testű ragadozó madarakkal szemben.