Csigaház | Szabó Magda | Happily
Szabó Magda ugyanis igényes volt. Igényes a külcsínre és belbecsre, igényes a munkájára. Ezt az örökséget hozta otthonról. Ahogy azt megtudhatjuk az Ókút ból, a Régimódi történet ből, vagy a Für Elise -ből, amely művek egyéként azt is tudomásunkra hozzák, nem kevés öniróniával, hogy Magdolna, Dolna, Dódi bizony irkájába verseket, regényeket és színdarabokat is papírra vetett, önképzőköri versenyeket nyert, fordított, szóval alaposan készült majdani pályájára, már jóval 1944 előtt. "Írásra bezzeg nem kellett nógatni… Napilapok nem érdekelték, de a színház és a film világa igen. … kérés nélkül is elszavalta saját gyártmányú verseit, vagy elmesélte az általa regénynek gyanított maga kitalálta képtelen történetet. " ( Für Elise) Az érettségi évében sokat tanultam, de sok versem is született, gyönyörű című versesköteteket állítottam össze, apám meg elvitte őket beköttetni… ( Für Elise). Esterházy írja az Ókút kapcsán, hogy Szabó Magda "bonyolult helyzeteket, tárgyakat, ügyeket elképzelhetően ír le… Szórakoztatóan tud írni, jó ritmusban, váltani hogyan, mikor: tudja nagyon. "
- Szabó Magda: Csigaház - Hangoskönyv | hangoskönyv | bookline
- Könyvkritika: Szabó Magda: Csigaház (2018) - Smoking Barrels
- Csigaház - A legújabb könyvek 27-30% kedvezménnyel. Új Könyv
Szabó Magda: Csigaház - Hangoskönyv | Hangoskönyv | Bookline
Mindeközben a németek erősen érdeklődni kezdenek a szálló vendégei iránt. Igazán hosszan nem kívánok belemenni a tényekbe, hiszen, akit érdekelt, már bizonyára utána is járt a szenzációnak, amely 2018 év második felében ütötte fel a fejét. Vagyis, hogy Szabó Magda első regénye nem az 1957-ben megjelent Freskó volt, hanem egy, 1944-ben két vékonyka füzetbe írt történet, amely a Csigaház címet viseli. Hosszasan lehetne vitázni és pro-kontra érveket hozni amellett, hogy volt-e jogunk megismerni ezt a történetet. Ahogyan az irodalomtudósok tartják, Szabó Magda még életében megsemmisítette azokat a műveit, amelyeket nem akart napvilágra hozni, így feltehető, hogy szándékában állt ennek a regénynek a kiadatása is. (Ha jól emlékszem, a törvény alapján is ezt kell a hasonló eseteket. ) Ugyanakkor – és én kicsit eme álláspont felé hajlok – nem lehet véletlen az sem, hogy Szabó a kisregény megírása óta eltelt több mint 60 év alatt nem döntött úgy, hogy első szárnypróbálgatásai a nyilvánosság elé kerüljenek.
Könyvkritika: Szabó Magda: Csigaház (2018) - Smoking Barrels
Mit kezdjen a hagyaték gondozója és a könyvkiadó, ha birtokába jut egy kéziratnak, amit a szerző 1944 és 2007 között nem semmisített ugyan meg, de kísérletet sem tett arra, hogy kiadassa? Az egyik lehetőség: hírt ad róla, de nem tesz semmit. A másik lehetőség: felajánlja valamely intézménynek, hogy az irodalmat kutató tudósok vagy akár az egyszerű érdeklődők kéziratos formában hozzáférjenek. Esetleg kiadja, azzal, hogy ezt találtuk, olyan, amilyen, de mégis a Magda írta. A Jaffa Kiadó a negyedik lehetőséget választotta: szenzációt kiáltott egy zsenge próbálkozás kapcsán. Nagyon erős felütéssel indít a borító-reklám-ismertető: "A könyv, amit a kezében tart az olvasó, igazi irodalmi szenzáció! " majd az Utószó: "…most kénytelenek leszünk újraírni Szabó Magda pályakezdésének történetét… Rögtön kisregénnyel kezdett, ezúttal is a szabálytalan utat követve, hiszen a prózaírás megszokott állomásai az elbeszélések felől vezetnek a nagyepikai műfajok felé". Rendkívül sommás, de nem teljesen elfogadható megállapítások, különösen nem a kisregény elolvasása után, akkor sem, ha a kiadó nyomatékosan ismétli, "A Csigaház igazi irodalmi szenzáció és felfedezés! "
Csigaház - A Legújabb Könyvek 27-30% Kedvezménnyel. Új Könyv
A politikai helyzet is nyugtalanító, hiszen a bécsi Burgon már horogkeresztes zászló leng, és a németek egyre jobban érdeklődnek a Csigaház lakói iránt. A háború fenyegető árnyéka borul egész Európára. A szerelmi és politikai szálból biztos kézzel összeszőtt kisregényt minden bizonnyal Szabó Magda 1935 és 1938 közötti bécsi tartózkodásainak élményei ihlették, ezeket öntötte - valószínűleg itt először - prózai formába. Sorait olvasva tanúi lehetünk a regényíró születésének. Nyomon követhetjük, hogyan talál rá saját hangjára, hogyan dolgozza ki írói módszerét. A sokféle élményt, érzést, hangulatot egybesűrítő mű már magán viseli Szabó Magda írásművészetének jellemző jegyeit: kivételes megfigyelőképességét, éleslátását és ábrázolókészségét. A Csigaház igazi irodalmi szenzáció és felfedezés!
Ráadásul a szokásoktól eltérően ("hiszen a prózaírás megszokott állomásai az elbeszélések felől vezetnek a nagyepikai műfajok felé") zsenijének megfelelően és evidensen "szabálytalanul" azonnal a közepébe vágott (in medias res, ha már latinos volt az istenadta), regénnyel kezdett. Szenzáció még, hogy "tanúi lehetünk, hogyan születik meg a szemünk láttára a regényíró". Szabó Magda azonban nem akarta megosztani olvasóival születésének ilyetén kínjait (ahogy valószínűleg férjével megélt szenvedélyes szerelmi életük sajátosságait sem, hiszen ha akarta volna, beleveszi a Megmaradt Szobotkának ba), ő úgy döntött, teljes fegyverzetben, akár Pallasz Athéné jelenik meg az irodalmi életben, amikor erre lehetősége nyílott. Nem tartotta méltónak e "szabálytalanul" született művet arra, hogy 1958-ban a Freskó és a Mondják meg Zsófikának (Magvető) helyett vele álljon a közönség elé. Még csak le se gépelte, csupán eltette. Hogy az utókornak-e vagy magának, azt már soha nem fogjuk megtudni, de az életében megjelent művek tükrében valószínűbbnek tűnik, hogy magának.